A szociális munka módszerei

1. A szociális munka módszerei Kiss Györgyi ORSZI

2. A szakember iránti elvárások(Etikai kódex) • Alapérték a humánum, az emberi méltóság tisztelete • Hinnie kell minden ember veleszületett egyediségében, méltóságában még akkor is, ha az egyén valami miatt rosszul funkcionál a társadalomban • A szakember segíti az egyént abban, hogy az a szükségletei szerint, megkülönböztetés és előítélet mentesen jusson hozzá a forrásokhoz

3. A szakember iránti elvárások(Etikai kódex ) • Mindenkinek joga van az önmegvalósításhoz • Az emberi jogok tisztelete • A személy iránti tisztelet, feltétel nélküli elfogadás • Esélyegyenlőség • Diszkrimináció mentes gyakorlat • Partnerség • Empowerment, felhasználói kontroll

4. A szociális munkás eszközrendszere • 1. Értékek: befolyásolják viselkedésünket, évek során alakul ki, kultúra és szocializáció befolyásolják. A szociális munkás értékei a társadalmi értékekből fakadnak, de nem teljesen azonosak azzal. • Társadalmi értékek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, igazságosság, felelősségvállalás. • Szakmai értékek: emberi méltóság, emberi jogok, autonómia, individualitás, döntés joga, humánum, tolerancia • 2. Ismeretek: általános ismeretek, egy adott terület ismerete, adott kliensrendszer (család, párok, közösség) ismerete, egy bizonyos interakció (interjú, elbeszélgetés) ismerete • 3. Készségek: kommunikáció, kapcsolati rendszer használata, képesség, hogy adott helyzetben eredményt érjen el.

5. A szakmai személyiség, mint eszköz • Érett szakmai személyiség jellemzői • Önismeret, önbizalom, önvédelem képessége • Empátia -Túlzott érzelmi bevonódás -Reflexió ( a bevonódás mértékének szabályozása ) • Határok tiszteletben tartása • Személyes határok • Kompetenciák • Személyes megelőzési stratégiák • Kiégés megelőzése

6. Tudás • A szakma elméleti háttere • Holisztikus szemlélet (az embert és környezetét összefüggéseiben vizsgálja) • Rendszerszemlélet • A széttagolt rendszerek integrált megközelítése • Helyismeret • Források ismerete, melyeket igénybe vehetünk a gyakorlat során

7. Hálózatfejlesztés - networking • Források • Kapcsolatok • A kapcsolatrendszer bővítése, karbantartása • A megye, régió szolgáltatásainak ismerete • Mit tudunk klienseinknek ajánlani? • Szociális ellátások • Jogvédelem, érdekvédelem • Civil kezdeményezések, szolgáltatások

8. Egyéni szintű változtatások • A változás gyötrelmes folyamat, a régi biztos elvesztése, az új pedig ismeretlen • Félelem az ismeretlentől, ellenállás • Egyéni képesség a környezeti változásokkal szemben a védőburok kiépítése, a személyiség ellenáll • Régi sémák szerint gondolkodunk, a változtatást gyakran idéz elő krízist • Fontos, hogy a szociális munkás jól határozza meg a helyzethez képest a kitűzendő célokat

9. A változtatás szakaszai • A helyzet feltárása, megismerése • A változtatási cél megfogalmazása • A változtatás tervének elfogadtatása az érintettekkel • A változtatás kivitelezése • A változtatás figyelemmel kísérése, módosítások

10. A változtatások létrejöttéhez szükséges • Alapvető szükségletek felmérése • Védelem és biztonságérzet • Csatlakozás olyan csoportokhoz, amelyek az elfogadást, közös normaalakítást segítik • Felelősségvállalás képességének erősítése, az ellenállás okainak feltárása • A változás felelős véghezvitele, figyelemmel kísérése

11. A szociális munkás a változtatás elősegítésében • Az ügyfelet a fejlődés folyamatában lévő személyiségként kezeli • Bizalomépítés, önbizalom erősítés • Az ügyfél bizakodóvá tétele, hogy képes problémáját megoldani • értő meghallgatás képessége • Megerősíti, támogatja az ügyfelet • Kezeli a negatív érzelmeket • Humorérzék

12. Megismerési módszerekHumán eko-rendszer Középpontjában az egyén áll Az egyén létezési tere, annak szintjei Az egyént körülvevő humán eko rendszert, mint természetes támaszt és mint problémaforrást vizsgáljuk A humán eko rendszer az egyén és környezete harmóniájáról, illetve megbomlott egyensúlyáról árulkodik. Ennek mentén értelmezhető: - egyén és környezetének kapcsolatrendszere - kölcsönhatásaik, interakciók - a segítő kompetenciái, annak határai

13. Humán eko rendszer

14. Maslow szükséglet elmélete • Az egyént személyisége és szükségletei alapján is meg kell ismernünk. • A segítő munka sikere érdekében meg kell ismernünk kliensünk tényleges szükségleteit, igényeit. A kliens és a segítő megítélése e kérdésben nem feltétlenül esik egybe. • Szükségletfelmérés minél több információt nyújtson az alapszükségletektől az intellektuális szükségletekig.

15. Maslow szükséglet hierarchiája

16. Munkamódszerek, eszközök • Életútinterjú / mélyinterjú • Genogram – családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban? • Ecomap – környezeti, grafikus térkép, szociális háló • Egyéb, digitális technikák

17. Kommunikációs készségek a gyakorlatban • Egyértelmű kommunikáció • Legfontosabb eszköz a beszéd (egyértelmű helyzet megteremtése: beszélgetés itt és most) • Egyértelmű, nyílt • Kliens felé forduló • Nonverbális közlés • Verbális 30%, nonverbális 70% (mimika, gesztus) • Kongruencia jellemezze • Helyzettel legyen összhangban

18. Kommunikáció • A kommunikációs korlátok kezelése (ki a kliensünk?) • Kommunikációs csatornák, értő figyelem, a kliens fontossága • A probléma meghallgatása • Zavaró körülmények kiszűrése • Testtartás, ránézéssel jelezzük teljes odafordulásunkat • Tisztázás (Amikor ezt mondta, úgy gondolta, hogy?...) • Visszacsatolás, visszajelzés (Erre még visszatérünk.)

19. Interjú a szociális munkában • Célzott beszélgetés, az interjú az együttműködés, a megismerés eszköze • A probléma feltárása, a szükséges adatok, információk megszerzése, a kliens bizalmának és együttműködésének megnyerése • A szociális munkás az interjúalany értelmi és érzelmi szintjén dolgozik • A kliens nem eszköze, hanem célja a munkának, aktív részese a folyamatnak • Megszólításra figyelni kell • Kérdések: lehetnek eldöntendők vagy kiegészítendők • Beszélgetés közben fontos a tapintat • A beszélgetés szabályozása a szociális munkásé, aki lehetőséget ad a spontán beszélgetésre: „Mi történt Önnel?...”

20. Kérdések, időkeret • Kérdésfajták: nyitott (szabadon válaszolhat, ez első kérdésként gyakran zavarólag hat) • Szuggesztív „Mi a baj?” „Mi fáj?” • Célzott (Kikkel lakik egy lakásban?) • Eldöntendő (Nehezen beszélő kliensnél alkalmazzuk.) • Lehetőleg ne alkalmazzunk egyenes rákérdezést! (Ugye nem érez fájdalmat?) Ellenállást kaphatunk, sugallunk • Irányított beszélgetést időkeretben kell tartani

21. Még egy kis figyelmet kérünk!