Az egyszer űsített honosítási eljárás A magyar állampolgárság kérelmezése

1. Az egyszerűsített honosítási eljárásA magyar állampolgárság kérelmezése „Minden, ami lélek, egységes és oszthatatlan. A lelki magyarság is egyetlen és oszthatatlan, lényegéhez tartozik az egység.” Babits Mihály

2. Ki kaphat magyar állampolgárságot? Milyen feltételeknek kell eleget tenni? • Egyszerűsített eljárás során állampolgárságot az kaphat, aki a kedvezményes honosítás következő három feltételének megfelel: • maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, • magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi), • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban.

3. Mikortól és meddig lehet benyújtani az egyszerűsített honosítási kérelmet? • Az egyszerűsített honosítási kérelmet 2011. január 1-től lehet benyújtani. Nincs időbeli korlát, tehát akár 2, akár 5 év múlva is lehet élni a lehetőséggel. • Hogyan lehet időpontot foglalni? • Személyesen és telefonon lehet időpontot foglalni az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásához.

4. Mit kell benyújtani a kérelmezőnek? • állampolgársági kérelem (űrlap) • születési anyakönyvezési adatlap (űrlap) • házassági anyakönyvezési adatlap (űrlap) • születési bizonyítvány (keresztlevél): eredeti (bemutatni), fénymásolat és fordítás (leadni) • családi állapotot igazoló iratok (házassági levél, válást igazoló dokumentum, házastárs elhalálozását igazoló dokumentum): eredeti (bemutatni), fénymásolat és fordítás (leadni) • saját vagy felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló okirat: eredeti vagy hiteles másolat (bemutatni), fénymásolat és fordítás (leadni). • 1 db. színes fénykép (3x4 cm) • önéletrajz: a 16 éven felüli kérelmezőknek magyar nyelven, saját kézzel megírva • névmódosítási kérelem (megadott űrlap) – névmódosítás esetén szükséges csak

5. Űrlapok, mellékletek • Állampolgársági kérelem: • Családi űrlapnak is nevezhető: apa, anya és a 18 év alatti gyerekek egyetlen űrlapot töltenek ki együtt. (Ha több kiskorú gyermek számára nem elég a hely, újabb űrlapot lehet csatolni.) • Egy 18 éves nagykorú már külön űrlapot tölt ki, külön iratcsomót ad le, akárcsak minden egyedül élő személy. • Az űrlap része a büntetlen előéletről szóló nyilatkozat is. • Figyelem! • Az anyja neve a magyar nyomtatványokban a leánykori névre vonatkozik! • A kérelmet a konzulátusi ügyintéző előtt kell aláírni!

6. Űrlapok, mellékletek • 2. Születési anyakönyvezési adatlap (megadott űrlap) • 3. Házassági anyakönyvezési adatlap (megadott űrlap) • 4. Születési bizonyítvány (keresztlevél):eredeti (bemutatni), fénymásolat és fordítás (leadni) • 5. Családi állapotot igazoló iratok (házassági levél, válást igazoló dokumentum, házastárs elhalálozását igazoló dokumentum): eredeti (bemutatni), fénymásolat és fordítás (leadni). Több házasság, esetleg több válás esetén MINDENIKET dokumentálni kell az iratcsomóban. • 7. Fénykép: 1 db. színes fénykép (3x4 cm) • 8. Önéletrajz: a 16 éven felüli kérelmezőknekmagyar nyelven, saját kézzel kell megírni. • 9. Névmódosítási kérelem (megadott űrlap)

7. Saját vagy felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló okirat: • A „leszármazási láncot” addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutunk, akiről vélelmezni lehet, hogy volt magyar állampolgár (fiú, apa, nagyapa keresztlevelei) • eredeti vagy hiteles másolat (bemutatni), fénymásolat és fordítás (leadni). • az igazoló irat lehet román irat is, például sok magyar keresztlevelet bevontak 1946 után és adtak helyette románt. • Pl. egy felmenő keresztlevele vagy régi magyar okirat: iskolai bizonyítvány, katonakönyv, kárpótlási határozat, anyakönyvi kivonat (születési, házassági, halotti), állampolgársági bizonyítvány, opciós bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási okirat, korabeli munkakönyv, cselédkönyv, névváltoztatási-, elbocsátási okirat, iskolai bizonyítvány, korabeli lakcímbejelentő, katonakönyv, korabeli magyar útlevél. • nem csak 1921 előtti vagy 1940-1945 közötti dokumentumok elfogadhatóak, hanem pl. egy 1933-as román keresztlevél is, ha az illető a későbbi Észak-Erdély területen született. Mert az illető valószínűsíthető módon 7 éves korában magyar állampolgár lett • Megfelelő irat egy magyar állampolgárként született felmenő, utóbbi évtizedekben kiállított halotti anyakönyvi kivonata, mert az is tartalmazza az illető születési helyét és idejét.

8. Saját vagy felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló okirat • Ha valaki eredeti magyarországi okmánnyal igazolja származását, azt eredetiben kell felmutatni az állampolgárság kérelmezésekor. Ezt a dokumentumot vissza is adják, az erről szóló fénymásolat marad csak az igénylési iratcsomóban. • A magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a leszármazás végig dokumentumokkal igazolva legyen. Pl. egy fiatal kérelmező esetén nem elég a saját és a nagyszülő okiratát csatolni, hanem a szülő keresztlevele is szükséges. • Teljesen mindegy, hogy apai vagy anyai ágon kerül a felmenő, ugyanolyan megfelelő mindkettő. Ha valaki apai ágon vezeti le származását, és akár déd- vagy ükapáig azonos a családnév, akkor elég a keresztlevelek fordításával bizonyítani a származást. Anyai ágon azonban több igazoló dokumentum kell a névváltozások követésére, szükséges a házassági anyakönyvi kivonat fordítása is. • Bármilyen egyházi és polgármesteri hivatal által kibocsátott igazolást, amely születési, házassági, halotti anyakönyvön alapul, elfogadnak. Nem csak az 1895 előtti egyházi igazolásokat fogadják el.

9. Hiánypótlás lehetősége • Mi történik, ha hiányzik valamilyen dokumentum a kérelemből? • Lehetőség van a hiánypótlásra. Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására szólítják fel a kérelmezőt és határidőt tűznek ki. • A türelmi idő 2-3 hónap. • A hiánypótlás teljesítéséig a kérés ügyében dönteni nem lehet.

10. Mikor tartozott Erdély Magyarországhoz? Miért fontos ez? • Erdély: 1921. július 26-ig Magyarország része • Észak-Erdély: 1940. augusztus 30 - 1945. január 20 között Magyarországhoz tartozott • A fenti időszakból származó okiratok elfogadhatóak • Észak-Erdély esetében a két világháború közötti dok. is, mert az ott élők 1940-ben magyar állampolgárok lettek • Pl. egy 1933-as román keresztlevél is elfogadható. • Dél-Erdélyiek esete (pl. Brassó, Szeben, Hunyad): amagyar származást igazoló okirat 1921 előttről kell szóljon, mivel Dél-Erdélyt 1940-ben nem csatolták vissza

11. Az eredeti okiratokat le kell adni a kérelemhez? • A mellékletek közül eredetiben kell a kérelemhez csatolni: a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot (házassági levél, válást igazoló dokumentum, házastárs elhalálozását igazoló dokumentum) • a többi okirat esetében a hiteles másolat, vagy az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). • Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. • egykori magyar katonakönyvet vagy bármilyen régi okiratot nem kell leadni a kérelemhez, a másolat is elég – de be kell mutatni az eredetit.

12. Kell a kérelemhez mellékelni a rendőrség erkölcsi bizonyítványát? • Nem szükséges, csak az eljáró szerv külön kérésére - egyedi esetekben. • Az állampolgársági kérelem (űrlap) tartalmazza a büntetlen előéletről szóló nyilatkozatot is. Elég kitölteni a nyilatkozatot, nem kell rendőrségi erkölcsi bizonyítványt mellékelni! • Büntetett előéletűek egyik különleges helyzete a volt politikai foglyoké (1956-ban elítéltek, kommunista megtorlást szenvedők stb.): az önéletrajzukban kell jelezzék ezt, de nem jelent akadályt a magyar állampolgárság megszerzésében.

13. Magyar igazolvány is elfogadható igazoló dokumentumként? • A magyar igazolvány nem fogadható el igazoló dokumentumként, mert nem a maga vagy felmenőjemagyar állampolgárságát igazoló dokumentum. • Lehet egyszerre magyar igazolványom és magyar állampolgárságom? Kihasználhatom az eddigi kedvezményeket? • Igen. Aki szülőföldjén marad és nem telepszik át Magyarországra, tehát nem létesít Magyarországon lakóhelyet, továbbra is élvezni fogja a magyar igazolvány által biztosított utazási stb. kedvezményeket.

14. Elvált szülők esetén a kiskorú gyerek hogyan igényelheti az állampolgárságot? • Ha a szülők elváltak, vagy a gyerek születése után köttetett a házasság (újra férjhez ment a nő) és a gyerek igényelni szeretné a magyar állampolgárságot: kell az eredeti apa elismervénye, azaz egy Szülői beleegyező nyilatkozat • HA személyesen megjelenik az elvált szülő a konzulátuson akkor nem kell külön hitelesíteni a szülői beleegyező nyilatkozat.HA a szülő nem jelenik meg, illetve nem elérhető, közjegyző által hitelesített szülői beleegyező nyilatkozat kell, hogy a szülő hozzájárul az állampolgársághoz (fordítás is szükséges).

15. Fordítás • Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítássalellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni! • nem szükséges a közjegyző pecsétje, elég az akkreditált, engedélyezett fordító által lefordított, a fénymásolattal összekapcsolt okirat. • az eredeti bemutatása alapján a tisztviselő hitelesíti a másolatot • Ha egy adott dokumentum fordítását/másolatát egy arra illetékes tisztviselő már hitelesítette egy iratcsomóban, akkor ugyanannak a dokumentumnak elég egy fénymásolata egy másik családtag iratcsomójában, azzal a megjegyzéssel, hogy az eredeti bemutatásra került már, X rokon iratcsomójában. • válási határozat esetén, amely terjedelmesebb is lehet, csak a lényeget, - határozat – illetve a névhasználatra vonatkozó részt kell lefordíttatni belőle.

16. Fordítás • Aki Magyarországon adja be a kérelmet: erdélyi fordítást és dokumentációt Magyarországon is elfogadnak, nem szükséges hitelesíteni sem a fordítást. A Magyar Köztársaság területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet fordításokat. Az árat a harmadára csökkentették, így 3500 ft. + 300 ft. illeték ellenében fordítanak. • A Demokrácia Központokban lehetséges lesz a fordítás is, azaz a központok együttműködnek fordítókkal, alacsonyabb árat biztosítva az érdeklődőknek.

17. Névmódosítás • A névmódosítás választható, három esete van: családnév, keresztnév, vagy csak ékezet módosítása. A névmódosítást személyenként, önálló kérelem-nyomtatványon (megadott űrlap) kell kérelmezni. Az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhető:-    saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi neve (Sabău helyett Szabó) -    keresztnevük magyar megfelelője (Elisabeta helyett Erzsébet) - ékezetek módosítása (Palfi helyett Pálfi, Janos helyett János)

18. Névmódosítás • A családnévre vonatkozó névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar családi nevének írásmódját magyar hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni (pl. a kérelmező vagy felmenője magyar keresztlevele). • A keresztnév magyar változatának kérése, vagy ékezetelírás esetében (pl. Janos) is szükséges a kérés kitöltése, de nem szükséges igazoló okirat. A megfelelő magyar keresztnév csak a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott utónévkönyvben szereplő név lehet. A névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma. • A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.

19. Vegyes házasság esetén, ha az egyik fél nem magyar, mi az eljárás? • A román fél tudja-e igazolni a felmenői magyar állampolgárságát, illetve írni és olvasni tud-e magyarul? • Erdélyi románok esetében valószínűleg lehetséges, a regátból származók esetében nehezebb, általában nem tudja igazolni felmenőit és egyházi igazolást sem tud szerezni. Ezekben az esetekben nem kaphatnak magyar állampolgárságot. • Annyi könnyítés van, hogy ha Magyarországon telepednek le, 8 helyett 3 évet kell várni az állampolgárságra.

20. Mi történik, ha valakinek semmilyen származást igazoló dokumentuma nincs? • Van Hadtörténeti Múzeum, Levéltár, kell kérelmezni egy igazolás kibocsátását. Egyházaknál, polgármesteri hivataloknál is megvannak az anyakönyvek, onnan is igényelhető igazolás. • Nevelőszülőknél levő gyerekek hogyan igazolják a származást? • A felmenők keresztlevelét meg kell szerezni, ha megvannak valahol. Ha nincs szülő – valószínűsíthető a magyar származás. Egyedi esetek, egyedi módon kell eljárni.

21. Ha valakinek már folyamatban a letelepedése • Ha valakinek már folyamatban a letelepedése és az eljáráshoz már benyújtotta a felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló anyakönyvi kivonatokat, ezeket fel lehet használni ebben az eljárásban? • Amennyiben a kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányait eredetben a letelepedési eljáráshoz csatolta, azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

22. Aki már tartózkodott huzamosabb ideig Magyarországon • Aki már tartózkodott huzamosabb ideig Magyarországon, az kapott tartózkodási személyi igazolványt. Hogyan szerezheti meg véglegesen az állampolgárságot? • Van magyar személyi igazolványa, de még nem magyar állampolgár.Beadja a kérelmet, hogy kapjon rendes személyi igazolványt. Kell igazolja, hogy van magyarországi lakcíme. • Ha valakinek egyszer már elutasították a letelepedési kérelmét, beadhatja újra? • Beadhatja a kérelmet, megvannak az okiratai az irattárban, elég rá hivatkozni, nem kell újra csatolni az igazoló okiratokat.

23. Kérelem benyújtása • Magyarországon minden polgármesteri hivatalban (anyakönyvvezetőnél). • Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) regionális igazgatóságainál. A leggyorsabb ügyintézés a Budapest, Üllői úti BÁH ügyfélfogadó irodában várható. • Erdélyben és Bukarestben a magyar konzulátusokon

24. Csak személyesen lehet benyújtani a kérelmet? • Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesenlehet benyújtani. • A 18 év alatti gyerekek és a cselekvőképtelen személyek nevében a törvényes képviselője (családtagja) adhatja be a kérelmet. • A  14-18 év közötti gyerekek is meg kell jelenjenek személyesen a kérelem benyújtásánál, de esetükben nincs szükség külön kérés beadására, mert a szülőkkel egy űrlapon szerepelhetnek. • Javasolt az együtt élő családtagok közös kérelem-benyújtása.

25. A kérelem elbírálása Mennyi ideig tart az eljárás? • Az eljárási határidő 3 hónap, de ebbe az időtartamba nem számít bele: • a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő • az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik) • a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, • az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. • Tehát igazából a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

26. Az eskü letétele • A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz, erről tájékoztató levelet fog kapni. • Helyszínt lehet választani. Az űrlap kitöltésekor a kérelmező bejelöli, hol szeretné letenni az esküt. Pl. Budapesten adja be a kérését, de Csíkszeredába kéri a kiértesítést és ott kívánja letenni az esküt. A kérés elfogadásától számított egy éven belül kell letennie az esküt. • A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy fogadalmat a Konzulátus vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. • A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. • Minden 16 éven felüli személy esküt kell tegyen

27. Kapok az állampolgársággal együtt magyar személyi igazolványt? • Nem, csak azok kaphatnak magyar személyazonosító igazolványt, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, tehát például a letelepedettek vagy bevándoroltak. Magyarországi lakóhely nélkül nem jár személyi igazolvány. • Szavazhatok, ha megszerzem a magyar állampolgárságot? • Nem, a magyar állampolgársággal nem jár automatikusan együtt a szavazati jog. A választásokon való részvételhez magyarországi bejegyzett lakóhely is szükséges. • Jár a magyar állampolgársággal a Magyar Köztársaság konzuli védelme? • Konzuli védelem: abban az országban, amelynek Ön szintén állampolgára, ez nem érvényes, azaz ott a Magyar Köztársaság nem nyújthat konzuli védelmet. De pl. Németországban egy erdélyi már igényelheti a magyar konzuli védelmet.

28. Útlevél • A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. Az útlevelet akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt). • Egy külön eljárás indul és díjköteles is (7-12.000 ft., kb. 44 euró). • Tehát az útlevél igényelhető, de csak az állampolgárság megszerzése után.

29. Szociális ellátás • Tudom kezeltetni magam magyarországi kórházban az állampolgárság megszerzése után? • Ha egy kismama a honosítási eljárás során magyar állampolgár lesz, a baba már Magyarorszagon születik, milyen feltételek mellett kapja meg a magyarországi GYES-t? • A magyar jogrendszerben az egészségügyi-, szociális ellátást vagy a közoktatást külön törvények szabályozzák. Magyarországi egészségügyi vagy szociális ellátáshoz a magyarországi lakóhely a kötelező. Ezek nem az állampolgársághoz kötődnek, mert azokra mindenki ott jogosult, ahol nyugdíj- és társadalombiztosításijárulékot fizet. • Magyarország területén élő család esetén kötelező feltétel a magyarországi "társadalombiztosított" státus is, vagyis TAJ száma kell legyen az igénylő szülőnek. (Az igénylő űrlapon ez is kötelező mező.)

30. Ha megkapom a magyar állampolgárságot, elveszítem a jelenlegi állampolgárságom? • A magyar jogszabályok alapján semmiképpen, hiszen a magyar jogszabályok támogatják a kettős állampolgárságot. Fontos kiemelni, hogy egyes országok jogrendje a „kettős állampolgárságot” különbözőképpen kezeli, és ezen belül is eltérések vannak a kettős státuszhoz fűződő jogkövetkezmények vonatkozásában. Az adott államban ezzel kapcsolatosan hatályban lévő szabályokról az adott állam illetékes szervei adhatnak hivatalos tájékoztatást. • Lehetek három ország állampolgára is? • Ha valaki a román mellett már rendelkezik egy másik állampolgársággal és harmadikként a magyart is felvenné – a magyar és román jogrend szerint ez lehetséges, a harmadik ország jogrendjének kell utánaérdeklődni, lehetővé teszi-e (pl. a francia jogrend nem teszi lehetővé a hármas állampolgárságot).

31. Különleges helyzetek • A moldvai csángó magyaroknak nincs olyan papírjuk, amely arról szólna, hogy valamely ősük magyar állampolgár lett volna. Van könnyítés a számukra? • Nincs olyan papírjuk, amely arról szólna, hogy valamely ősük magyar állampolgár lett volna. Ezért a törvénybe az került bele, hogy elég a "magyarországi származás valószínűsítése." Elég, ha valószínűsítik a magyar származást, igazolhatják a származásukat, pl. a felmenőik anyakönyvi kivonataival, ami mutatja, hogy a csángók által lakott területen, azokban a falvakban éltek az őseik, illetve a római katolikus egyházi igazolás is elég a valószínűsítésben. • Nem román állampolgár is kérheti a kedvezményes honosítást? • Pl. egy arab – nem esik a könnyített honosítási eljárás hatálya alá, mert felmenői nem voltak magyar állampolgárok. • Betegségben szenvedők, pl. süketnémák esetén mi a helyes eljárás? • Nem tud beszélni, nem tudja igazolni magyar nyelvtudását – ezért orvosi igazolás szükséges, ezt le kell fordíttatni. • Írástudatlan, analfabéta: Önéletrajzot hogy ír? • Az ügyintézőnek bediktálja, megteheti a Demokrácia Központ(ok)ban is, csupán bele kell foglalni, hogy önállóan nem képes önéletrajzot írni, ezért azt lediktálta. DE! Mindenkor csakis a kérelem leadásának helyén írja alá, akkor az ügyintéző látja, hogy a nyilatkozatot előtte tették, és a kézjegy a kérelmezőé (PL: 3 db ’X’).

32. Mennyibe kerül az egyszerűsített honosítási eljárás? • Mennyibe kerül az egyszerűsített honosítási eljárás? • az állampolgársági és a névmódosítási eljárás díjmentes • költségek: az okiratok beszerzése és lefordítása, a színes arckép elkészítése • utazási költségek

33. Információk • www.allampolgarsag.gov.hu • www.demokraciakozpont.org • www.emnt.ro • Összeállította: Nemes Előd • elod.nemes@emnt.eu