Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék fleit@vcst.bme.hu

1. Az ipari balesetek egy hazai példája:A CHINOIN nagytétényi telepén 1998-ban történt cipermetrin szennyezés Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék fleit@vcst.bme.hu

2. Esemény krónika – mi történt? • 1998. május 26. délután 16:30 a kiszerelés során egy 8 m3-es reaktor lefejtésekor a szivattyú meghibásodása miatt a formázó üzemben 120 liter CHINMIX 5EC kerül a padlóra • A robbanásveszély (xilol !!!) miatt a munkások szellőztetni kezdenek, és a kiömlött anyagot vízzel hígítják, mossák

3. Hogyan történt? • A hígítás során keletkezett szennyezett vizet a műhely 1,4 m3-es kármentője nem tudja fogadni • A művezető utasítására a szennyezett mosóvizet a műhely előtti csapadék csatornába szivattyúzzák át • Az esetről balesetvédelmi jegyzőkönyvet vesznek fel, és mindenki megy a dolgára

4. Az események kibontakoznak… • A rákövetkező napon (május 27-én) hajnalban a horgászok Százhalombattáról tömeges halpusztulást jelentenek • A Chinoin-t ezen a napon megszállja a „hatóság” (katasztrófa védelem, rendőrség, stb.) • Este a TV-ben a környezetvédelmi minisztérium sajtó tájékozatóttart az eseményekről

5. A szennyezés kárai és hatásai • 15 millió Ft értékű halpusztulás az élő-Dunán • 70 millió Ft értékű halpusztulás a TEHAG-ban • Százhalombatta, Ercsi 2 napig vezetékes ivóvíz nélkül maradt • A Csepel szigeti parti szűrésű kútsor veszélyeztetése (Budapesti ivóvíz 30%-a)

6. Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket? • A „de jure” helyzet: a kibocsátó NEM a Chinoin, hanem a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (érvényes közmű szerződés) • A „de facto” helyzet: CSAK egy 1000 méteres szennyvízcsatorna a Duna jobb partjáig (parti bevezetés a Vasút utcai átemelőnél)

7. A levonuló szennyezés útja és károsultjai (induló kárérték: 150 millió Ft) • Kibocsátási pont: Duna, jobb part 1630,350 fkm • Nagybudapesti HE • Dunamenti Erőmű Rt. • Dubics HE (Benta patak) • TEHAG Kft. • Ercsi Halászati Kft. (halászati jog a Dunán) • Százhalombatta és Ercsi önkormányzatok (ivóvíz kivétel)

8. A halpusztulások egyik helyszíne: az érdi magaspart

9. Az elsődlegesen érintett Duna-szakasz

10. Mit kell mérlegelni a szennyezés kezelése során? • Milyen szennyező anyagról van szó? • A szennyező (mérgező) anyag környezeti sorsa • Akut és tartamhatások • Környezeti és közegészségügyi hatások • Bevezetés módja, befogadó minősége, hidrológiai viszonyai, elkeveredés • A veszélyeztetett vízhasználatok

11. A szennyező anyag - CHINMIX • A Chinmix 5 EC, 5 g/l szintetikus piretroid (beta-cipermetrin) hatóanyagot tartalmazó folyékony rovarölő permetezőszer. • Szabadforgalmú növényvédőszer - bárki vehet ilyet a boltban • Harmadik generációs, ún. környezetbarát, „biotermék”

12. A Chinmix 5 EC jellemző tulajdonságai Külső megjelenés: Tiszta, üledékmentes folyadék Szag: Jellegzetes oldószer (xilol) szagú Sűrűség: 0,89 kg/dm3 Viszkozitás 20 oC-on 10-3 Ns/m2 (cPoise) Felületi feszültség 20 oC-on30 mN/m Összetétel: Béta-cipermetrin 5,0 g/100 ml (emulgeátor) Geronol MS 5,5 g/100 ml Xilol (techn.) g/100 ml Kémhatás (pH)10%-os vizes-acetonos emulzió lúgos kémhatást nem mutathat Korróziós hatás: Nem korrozív Robbanási koncentráció határértékek Gyulladásképes elegyet képez levegővel 1 - 7 tf %-ban Lobbanáspont Zárttéri kb. 25 oC Gyulladási hőmérséklet 465 oC Tűzveszélyességi osztály Tűz- és robbanásveszélyes (B) Tárolási stabilitás 2 év

13. Toxikológiai tulajdonságok 96 órás statikus haltesztben egynyaras ponty, amur és harcsa ivadékok LC értékei A Chinmix 5 EC halakra kifejezetten veszélyes, ezért az engedélyezési szabályok szerint nem használható a felszíni vizek 200 m-es parti sávjában és a Balaton 1000 m-es parti sávjában.

14. Az emlős toxicitás: a patkányokon és az egereken végzett kísérletek eredményeiből meghatározott akut orális LD50 értékek Következtetés: a melegvérűekre a CHINMIX „nem” veszélyes

15. Maga a molekula: a béta-cipermetrin izomerjei

16. Lebomlik? Milyen mechanizmusokkal és milyen gyorsan? A cipermetrin fotokémiai átalakulása

17. A biológiai lebontás

18. A környezeti megoszlás (kísérleti eredménynek) alapján megadott határértékek • Vízben oldott cipermetrinre 0,005 µg/l, • Teljes (oldott és szuszpendált anyaghoz kötött) mennyiségre 0,01 µ g/l • Üledékre 0,015 µ g/kg. A környezeti megoszlás alapvető fontosságú!

19. Mi történt a folyóban ? – esemény rekonstrukció és vizsgálatok • Terhelés • Elkeveredés • Mintavétel • Analitikai nehézségek

20. Terhelés - a szállított víz mennyiségének és a vizsgált komponens koncentrációjának szorzata

21. A Duna vízállás és vízhozam viszonyai a szennyezés idején

22. Keveredés • Vertikálisan (a felszín és a fenék között); • Oldalirányban (a két part között); • Hosszanti irányban (a bevezetett víz komponenseinek koncentráció csúcsait és völgyeit a folyásirányban kiegyenlítő módon).

23. Dunai elkeveredés – a gyakorlat • A Dunában a teljes keveredéshez szükséges szakasz több tíz kilométer hosszúságú. • A beömlések – különösen a kisvízi időszakban rendkívül lassan szélesednek, s a csóva központi kúpjának szöge csupán 1-5 fok között változik. • A csóvák a folyóval együtt kanyarognak, esetenként szuperponálódnak, s szennyező anyaguk még kémiailag is átalakul. • Szinte lehetetlen olyan mintavételi helyet találni, ahol egyetlen pontminta elegendő lenne a vízminőség meghatározásához.

24. Környezeti sors • A mikrosszennyezők döntő hányadát a víz lebegőanyagához kapcsolódva szállítja. • A szilárd részecskék felületére kivált vagy adszorbeálódott anyag mozgását és eloszlását a víztestben elsősorban a hidrodinamikai viszonyok szabják meg. • A korábban kiülepedett részecskéket a nagyobb áramlási sebességgel levonuló árhullámok felkavarhatják, a felületi erőkkel kötött szennyezőanyagok fizikai, kémiai vagy biológiai hatásokra remobilizálódhatnak. • A mikroszennyezők vizsgálata ennek megfelelően nem elválasztható a szuszpendált és kiülepedett szilárd anyagok vizsgálatától. • Többfázisú rendszerek mintavétele esetén – ilyen például a szuszpendált szilárd anyagot tartalmazó víz – speciális problémák jelentkeznek. Ezek a problémák elsősorban abból adódnak, hogy: • a lebegőanyag eloszlása a vízoszlop mentén nem egyenletes, • egy adott ponton vett vízmintában a lebegőanyag többféle frakciója fordulhat elő, • a mikroszennyezők nem egyformán kötődnek a lebegőanyag minden frakciójához.

25. A károsultak – a katasztrófa management érdekes vetületei • A „balhéból” sokan hasznot próbálnak húzni • Sok károsult túlbecsli a károkat • A „nem-anyagi” (lelki) károk problémája • (+ elmaradt haszon) a magyar jogrend nem ismeri • A peren kívüli egyezségek csapdái • A környezeti kárbiztosítás • Vállalati „image” helyreállítása • Megelőző intézkedések - katasztrófavédelem

26. A károk túlbecslése – a battai „Dubics Tamás HE” kárigénye (15 millió Ft)

27. Összegzés és a tanulságok • A vállalat korrektül viselkedett (nem tehetett mást) – hatósági nyomás • A Budapest alatti vízhasználatok gyakran veszélyeztetettek – early warning rendszerek szüksége • A vállalatnak szennyvíztisztító telepet és vésztározó rendszert kell építenie • Sok minden csak a szerencsén múlt!

28. Mik voltak a szerencsés elemek? • A szer emlősökre gyakorlatilag veszélytelen • A csóva mindvégig a jobb part mentén haladt (nem érte el a Bp-i vízbázist) • A cipermetrin gyorsan bomlik (T ½= 27 óra) • A szer erősen kötődik a lebegőanyaghoz (alacsony biológiai hozzáférhetőség) • A parti szűrésű vizekbe nem jutott be

29. A jövő a CHINOIN-ban (ma AGRO-CHEMIE Kft.) Integrált membrán bioreaktoros szennyvíztisztítási rendszer (napi 1500 m3 kapacitással)

30. Vízminőségi kárelhárítási terv • Mit gyártanak? TETRAMETRIN GYÁRTÁS • PERMETRINSAV-KLORID GYÁRTÁS • CHINMIX GYÁRTÁS • PERMETRIN GYÁRTÁS • CIPERMETRIN GYÁRTÁS • BENLATE 50 WP GYÁRTÁS • CIPERIL 10 EC OLDAT • IZOMERIZÁLT ETIL-KRIZANTEMÁT • KRIZANTÉMSAVKL RANEY-NIKKEL GYÁRTÁS • IZOMERIZÁLT ETIL-KRIZANTEMÁT GYÁRTÁS • DV-METILÉSZTER 40/60 GYÁRTÁS • METIL-KRIZANTRMÁT GYÁRTÁS • KILPAT OLDAT KÉSZÍTÉS ÉS KISZERELÉS • CHINMIX 5 EC FORMÁZÁS ÉS KISZERELÉS • CHINETRIN 25 EC FORMÁZÁS ÉS KISZERELÉS • KOLFUGÓ SZUPER GYÁRTÁS • CHINOFUR 40 FW • FUNDAZOL 50 WP GYÁRTÁS • BENOMYL GYÁRTÁS • ABEM GYÁRTÁS • BCM-N GYÁRTÁS • FLUFENZIN GYÁRTÁS SPRAY ÉS AMPULLA TÖLTŐ ÜZEM

31. A vízminőségi kárelhárítási terv céljai • A hatósági munka, ellenőrzés segítése, és a kooperáció ilyen esetekben törvényi előírás a vállalati vezetés számára. • Vízminőségi vészhelyzetet kezelő csoport létrehozása (a vészhelyzetben cselekvő, információ feldolgozó/értékelő, illetve döntéseket hozó felek) • A vízminőségi vészhelyzet cselekvési alternatívái és azok végrehajtásának ellenőrzése • Vízkezelési, tömény szennyvízdugó felfogási és kezelési alternatívák • Emberi munkaerő igény meghatározása • Különleges problémák (pl. egészségügyi óvó rendszabályok) • Telekommunikációs követelmények • A vízminőségi vészhelyzet lefolyása utáni teendők

32. Az alkalmazható beavatkozási technológiák • Mechanikai védekezési módszerek • Kémiai védekezési módszerek • „Kivárási” taktika

33. A vízminőségi vészhelyzetet kezelő csoport • a vízminőségi vészhelyzettel kapcsolatos információ áramlás koordinálása • döntés előkészítési funkciók a tulajdonos és a vezetés felé • az elhárítás teendőinek folyamatos irányítása (meghatározása) és ellenőrzése • az elhárítást követően az eredmények értékelése és a Vízminőségi kárelhárítási terv esetleges kiegészítése, módosítása

34. Vízminőségi vészhelyzetekben értesítendő hatóságok, a kárelhárítási folyamata • Országos szervek, főhatóságok: • KTM, KHVM, Környezetvédelmi Főfelügyelőség • Helyi, illetve regionális szervezetek: • Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és ennek Mérőállomása • Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság • Megyei és Fővárosi ÁNTSZ intézetek • Budapesti Természetvédelmi Felügyelőség (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) • DRV, és alvizi Víz- és Csatornamű vállalatok (Ercsi és Százhalombatta) • FCSM Rt., Budapest • Fővárosi Vízművek Rt.

35. Hol vannak és hogyan működnek a beavatkozási pontok és puffer rendszerek? • Vésztározók • Semlegesítés és aktív beavatkozás • Reakcióidő (képzés) • Monitoring rendszerek • Információ áramlás (külső-belső) • Környezeti tudatosság • Vállalati beállítottság (érzékenység)

36. Az üzemi kármentesítéssel kapcsolatos műszaki létesítmények leírása • Föld- és betonmedencék száma, elhelyezkedése, funkciója és térfogata • Földalatti és feletti tartályok száma, elhelyezkedése, funkciója és térfogata • Kármentők száma, elhelyezkedése és térfogata Aki időt nyer, életet nyer!

37. A dunai vízhasználatok fenntarthatósága

38. Ajánlott irodalom: • Cypermethrin – Environmental Health Criteria ; WHO, Geneva, 1989. • Szintetikus pyrethroidok; OMIKK, Budapest, 1991. • Leahey, J. P.: The Pyrethroid Insecticides; Taylor & Francis, 1985. • Holmstead, R. L., Casida J. E., Ruzo L. O.: Photochemical Reactions of Pyrethroid Insecticides ; in Synthetic Pyrethroids ACS Symposium Series 42., Washington, D.C. 1977. • Casida, J. E., Ruzo, L. O.: Metabolic Chemistry of Pyrethroid Insecticides ; Pestic. Sci. 1980, 11, 257-269. • Gray, A. J., Soderlund, D. M.: Mammalian toxicology of pyrethroids; in Insecticides ed. by D.H. Huston and T.R. Roberts, John Wiley & Sons Ltd., 1985. • The Pesticide Manual 11th edition; Editor: C.D.S. Tomlin; British Crop Protection Council • Chinmix 5 EC Material Safety Data Sheet; Chinoin Rt. • Geromol MS Material Safety Data Sheet; Rhone-Poulenc Geronazzo S.p.A.. • Öntisztulás a Duna Budapest alatti szakaszán a kritikus kisvízi időszakokban. Összefoglaló jelentés, VITUKI Rt. témaszám 6831-2/1/2023.; VITUKI Rt., Budapest, 1995. • Starasolszky, Ö.: Mixing of Pollutants in Rivers. (Advances in Hydro-Science and Engineering. Volume I. Ed.: Sam, S.Y. Wang) University of Mississippi, Mississippi 1993.