Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus fleit@vcst.bme.hu

1. Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus fleit@vcst.bme.hu

2. Az szkf esetek alakulása a világban a 2001-i állapotnak megfelelően az USDA adatai alapján. A számok a tényleges, konfirmált szkf vírus előfordulásokat jelölik.

3. Néhány ellentmondás és kihívás • Járványügyi hatékonyság – hosszú távú környezeti hatások bizonytalansága • Felelősségi és kárelhárítási (költségviselői) jogkörök • Interdiszciplináris munka követelménye

4. Biológiai biztonság • Baktériumok (lépfene) • Vírusok (száj és körömfájás) • Prionok (BSE) • Antibiotikumok (klóramfenikol)

5. A brit száj és körömfájás járvány lefutásának dinamikája 2001-ben

6. A terjedés dinamikája

7. Devon, Anglia 2001

8. Potenciálisan jelentkező környezeti hatások Rövid távú hatások –hosszú távú következmények Égetés – bűz, füst (szálló por, CO, NOX) emissziók, emocionális hatások

9. és az azonnal jelentkező gazdasági veszteségek…Az USA importkorlátozások hatásai az EU tagállamokban

10. Hosszú távú környezeti hatások • Felszínalatti vizek szennyeződése (vírusok, prionok, KOI, N és P formák) • Máglyákról származó lerakódó szerves mikroszennyező anyagok (dioxinok, PCB, stb.) • Hosszú távú környezetegészségügyi problémák

11. Néhány megválaszolatlan kérdés a helyszíni elföldeléssel kapcsolatban • A nagy tömegű tetem lebomlási folyamatai ismeretlenek (biológiai biztonság kérdései) • A „monodeponiás” elhelyezés hogyan hat a lebomlási és csurgalékvíz képződési folyamatokra? • Meddig kell lezárni a területet? Mekkora védőtávolságot kell alkalmazni? • Lakosság epidemiológiai szűrése és közegészségügyi monitorozásának módszerei?

12. A gyakorlati ártalmatlanítás prioritásai • Fertőzés veszélyének azonnali csökkentése (karantén, leölés, fertőtlenítés) • Költségek minimalizációja (műszaki intézkedések, szállítás, munkaerő költségei) és a közvetett költségek (piacvesztés) elkerülése • Környezeti ártalmak és kockázat minimalizációja (rövid és hosszú távon)

13. Hazánkban az EU-ban alkalmazott prioritási sorrend NEM tartható • 1. Feldolgozás (~ ATEV telepek) • 2. Égetés erre jogosult égetőműben • 3. Lerakás megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakón • 4. Helyszíni elföldelés • 5. Máglyázás

14. A feldolgozás • Problémák • Szállítási útvonal hossza • Korlátos feldolgozó kapacitás • Hűtőkapacitás (ideiglenes tárolás) • Előnyök • Hatékony kórokozó megsemmisítés • Végtermék hasznosítás/visszaforgatás • Társadalmilag elfogadott módszer

15. Égetés (égetőműben) • Előnyök • Hatékony kórokozó megsemmisítés • A tetemek fűtőértéke hasznosul • Az emissziók monitorozása megoldott • Az emissziók kibocsátása szabályozható (többlet költségekkel) • Hátrányok • Szállítás • Hideg tároló kapacitás hiánya • Ideiglenes határérték túllépések előfordulhatnak (CO, VOC, NOX, dioxin, por, stb.)

16. Az égetés során lehetséges expozíciós utak

17. Lerakás (engedélyezett és megbízható műszaki védelemmel ellátott lerakón) • Előnyök • Alacsony környezeti kockázat • Alacsony állategészségügyi kockázat • A helyszíni infrastruktura (nehézmunkagépek) megléte • Hátrányok • Az engedélyezési folyamat hosszadalmas és bonyolult • A fertőző állattetemek lerakása után a helyszínt le kell zárni (gazdaságossági problémák) • Szállítási kockázat (fertőzésveszély) • Költséges megoldás • Férgek, madarak megjelenése gondot jelenthet

18. Helyszíni égetés -máglyázás • Előnyei • Hatékony kórokozó megsemmisítés • Egyszerű megvalósíthatóság a helyszínen • Nincs szállítás • Hosszú távú környezeti hatások alig vannak • Hátrányai • Füst, légszennyezőanyagok jelentős terhelést képviselnek • A monitorozás gyakorlatilag megoldhatatlan (VOC, CO, NOX. SO2, por, stb.) • Negatív lakossági reakciók és emóciók • Viszonylag nagy területet igényel (1 marha – kb. 2-3 m2) • Szénhidrogén vegyületek kellenek a begyújtáshoz • A fennmaradó hamut el kell szállítani

19. Helyszíni elföldelés • Előnyei • A vírus előkerülésének kockázata minimális • A kockázatos és költséges szállítás elkerülhető • Az egyik legolcsóbb megoldás • Társadalmilag elfogadott „diszkrét” módszer • Hátrányai • Hidrogeológiai szempontból kevés hazai helyszínen alkalmazható biztonsággal • A környezetkárosítás mértéke, időtartama nem ismert • Elfogadható fajlagos terhelési értékek nincsenek kidolgozva az egyes talajtípusokra, hidrogeológiai egységekre • Toxikus bomlástermékek (NH4, NO2, stb.) jelennek meg a talajvízben

20. A hullagödör aljának a felszín alatti vízszinttől mért távolsága legalább 1 méter legyen, majd a következő rétegrend: • 1 m szigetelő alzat (pl. vízzáró agyagborítás) a hullagödör alján • 1 m vastagságban a tetemek • 1 méter vastagságban takaró és szigetelő réteg, illetve feltalaj • + 1-1 méter biztonsági tartalék a felszínen és a hullagödör alján a technikai pontatlanságok (helyszíni pontatlanság, emberi mulasztások, stb. miatt)

22. Alternatív módszerek • Komposztálás • Fermentáció – biogáz generálás • Mobil égetők alkalmazása

23. Komposztálás • Feltételei – alkalmazási köre, korlátok: • Minden állati hulladékot sterilizálni kell • A C:N:P arányokat be kell állítani • Főleg a kisebb és magas víztartalmú állatok komposztálhatók (csirke, hal) • A csurgalékokat kezelni kell (vízzáró alzat, drénezés, stb.) • Egyszerű műszaki berendezésekben megvalósítható • Kisrágcsálók, madarak, rovarok távoltartásáról gondoskodni kell • Hőmérsékleti korlátok (téli időszak) • Szakismeretek szükségesek a megvalósításhoz

24. Helyszíni (mobil égetők) alkalmazása

25. Működési alapelv

26. T-350-es légpaplanos gyorségető működés közben

27. Előnyök: Reziduális anyagok jelentős térfogatcsökkenése Kisebb emissziók Gyorsabb égetés (kapacitásnövekedés) „Békeidőben” számos egyéb célra is alkalmazható (pl. növényi nyesedékek, erdészeti anyagok, éghető építési maradványok, stb. égetésére)

30. Kitekintés és a jövő tennivalói • A jelenlegi problémákból következő feladatok • A hazai feldolgozó, lerakó és égetőkapacitás felülvizsgálata (ATEV telepek auditja, környezetvédelmi engedélyezési eljárások megindítása, kiterjesztése, a szükséges technikai felkészüléssel együtt) • A potenciális elhelyezési/égetési helyszínek környezeti felmérése, használatba vételük feltételrendszerének meghatározása (országos felmérés szintjén, egységes kockázatelemzési módszerek alkalmazásával)

31. Kitekintés (folytatás) • Innovatív technológiák kísérletes vizsgálata (komposztálás, stb.) • Mobil égető berendezések szükség szerinti beszerzése • Szakmai párbeszéd kezdeményezése és folytatása a hazai szakhatóságok között az intézkedési terv tartalmi követelményeiről és megvalósíthatóságnak feltételeiről

32. Ajánlott honlapok a továbbolvasáshoz • FAO's Role in Emergencies:http://www.fao.org/reliefoperations/media/download/ENG.PDF • FAO Emergency Partnerships:http://www.fao.org/focus/e/disaster/partnr-e.htm • OIE International Animal Health Code:http://www.oie.int/eng/normes/mcode/a_summry.htm • OIE Manual of Standards for diagnostic tests and vaccines:http://www.oie.int/eng/normes/mmanual/a_summry.htm • WHO cummunicable disease, surveillance and response:http://www.who.int/emc/surveill/index.html • AUSVET. Plan:http://www.aahc.com.au/nahis/index.htm • Australian Veterinary Emergency Plan (AUSVETPlan):http://www.aahc.com.au/ausvetplan/ • Global Emergency Management:http://hoshi.cic.sfu.ca/~anderson/G7.html • Emergency Management Links:http://www.csu.edu.au/faculty/health/aemf/testdrive.html • Canadian Centre for Emergency Preparedeness:http://www.ccep.ca/ • Supercourse on Monitoring Disease in the Population:http://www.pitt.edu/~super1/lecture/lec0032/index.htm • List of FAO Reference Laboratories and Collaborating Centres:http://www.fao.org/WAICENT/FAOINFO/AGRICULT/AGA/AGAH/EMPRES/centres.htm • List of OIE Collaborating Centres:http://www.oie.int/eng/OIE/organisation/en_listeCC.htm • List of OIE reference laboratories:http://www.oie.int/eng/OIE/organisation/en_listeLR.htm