1 / 126

Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe

Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe. +. Tipikus α -spektrum:. Bragg-görbe:. Relatív energiaátadás. Tanulság : rendszám- és energiafüggés. Folytonos spektrum a neutrínó miatt (háromtest esemény):. Energiaátadás a közegnek:. (Nemrelativisztikus energiákra).

thanos
Download Presentation

Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe

  2. + Tipikus α -spektrum:

  3. Bragg-görbe: Relatív energiaátadás Tanulság: rendszám- és energiafüggés

  4. Folytonos spektrum a neutrínó miatt (háromtest esemény):

  5. Energiaátadás a közegnek: (Nemrelativisztikus energiákra) Értsd: korpuszkuláris ütközéses energiaátadás • Fontos különbség az α-sugárzás fékeződéséhez képest: • Az elektronok két ütközés között a Coulomb-térben fékeződve • röntgensugárzás kibocsátása által is veszítenek energiát. A β-sugárzás jellemző hatótávolsága levegőben: 1m/MeV

  6. Pozitronsugárzás esetén pozitronok és elektronok találkozásakor annihilációs sugárzás lép fel: Az elektromágneses kvantumok energiája: 511 keV (=mec2) Feltételezi, hogy a pozitron csak teljes lelassulás után (néhány eV-ig) vesz részt ebben a kölcsönhatásban!

  7. Forrás: Wikipedia

  8. Gammasugarak rugalmatlan szóródása szabad elektronokon Mekkora a közegnek (a meglökött elektronnak) átadott energia?

  9. Relativisztikus levezetés!

  10. Az átadott energia: Tehát van egy maximálisan átadható energia (θ=180o): A hatáskeresztemetszet: - rendszámfüggés (egyenes arányosság) - energiafüggés (erősen csökkenő – ez nem következik az iménti levezetésből)

  11. Rendszámfüggés: mivel az elektronok kötési energiái a rendszámmal nagy mértékben emelkednek, a nagy energiájú γ-sugarak fotoeffektusának valószínűsége a rendszámmal meredeken nő.

  12. A párkeltés Az annihiláció megfordítottja Energiaküszöb: 1,02 MeV (két elektron tömegének megfelelő ekvivalens energia) A hatáskeresztmetszet a rendszám négyzetével arányos A háromféle kölcsönhatás versengésére példa:

  13. Szekunder sugárzások: • Fékezési röntgensugárzáselektronok fékeződése Coulomb-térben • Karakterisztikus röntgensugárzáselektronvakancia betötődésekor egy másik héjról • Belső konverzióa magból kilépő gamma kvantum helyett egy héjelektron lép ki („belső fotoeffektus”) • Auger-effektusegy karakterisztikusröntgen-kvantum helyett egy héjelektron lép ki („belső fotoeffektus”)

  14. I0 I d A sugárzások abszorpciójának fenomenologikus leírása: Tömegabszorpciós tényező Felületi sűrűség

  15. (A mai szabályozásban hivatalosan nem szerepel.) Definíció: X = dQ/dmlevegő • azonos előjelű töltések (ionpárok) száma • minden ion dV-n belül fékeződik le • csak levegőre definiált • csak gamma- és röntgensugárzásra értelmezzük Q mértékegység: C/kglevegő (régi egység: 1 röntgen = 2,58x10-4 C/kglevegő) Jelentősége: méréstechnikai, történeti

  16. Definíció: D = dEelnyelt/dm

  17. Eközölt a sugárzás által létrehozott primer ionok és elektronok összes kezdeti kinetikus energiájára vonatkozik. Jelentősége: méréstechnikaI (korrekt dózismérés), viszonylag jól számítható K és D kapcsolata:

  18. Egyenérték dózis (korábban: dózisegyenérték – ilyen néven ma más fogalmak léteznek!) Jele: Ht mértékegység: J/kg (Sv, sievert) (régi egység: 1 rem = 0,01 Sv) Ht = wtDt A sugárzásra jellemző súlyfaktorok. * kivétel a DNS-ben kötött nuklidokból származó Auger-elektronok

  19. Az egyenérték dózis jelentősége: • a sugárzás típusától függetlenül írja le a biológiai hatásokat • egyes szövetekre vonatkozik De! egy biológiai egyedre nézve nem vonható le egyértelmű következtetés új fogalom kell!

  20. Effektív dózis Jele: E mértékegység: J/kg (Sv, sievert) E = ΣwtHt Szöveti súlytényezők (t: tissue) Jelentősége: - az egész testre kifejtett egészségkárosodás leírására használható (csak sztochasztikus hatásokra!)

  21. A besugárzási dózis és az elnyelt dózis kapcsolata A Bragg-Gray elv Kapcsolatot teremt a levegőre mérhető besugárzási dózis (X) és az emberi testre érvényes elnyelt dózis között.

  22. Az egy ionpár létrehozásához szükséges energiára vonatkozó korrekciós tényző levegő és testszövet viszonylatában A sugárzás és a testszövet eltérő kölcsönhatási valószínűségét korrigáló tényező. Az egy ionpár keletkezeséhez szükséges energia levegőben. Fontos: Egy ionizáló sugárzás veszélyességének a megítélésénél két paramétert kell számításba venni: Mekkora a kölcsönhatás valószínűsége? A kölcsönhatási esemény (ionizáció) során mekkora a közegnek átadott energia?

  23. Gamma-sugárzás esetén az átadott energia széles energiaintervallumban állandó - mind levegőre, mind testszövetre -, a kölcsönhatás valószínűsége viszont lényeges energiafüggést mutat, ami a dózisállandó maximumgörbéjét eredményezi. A gyűszűkamra elve: Ha a gázionizációs detektorunk aktív térfogata olyan kicsi, hogy bármely mérete a töltőgázban érvényes elektronokra vonatkozó szabad úthossznál is kisebb, akkor az ebben a térfogatban észlelt ionizációs sűrűség jellemző lesz a körülvevő (célszerűen testszövetanalóg) anyagra, így a körülvevő anyagban, mint kondenzált fázisban érvényes "besugárzási dózis" mérése valósítható meg. Az illető anyagra vonatkozó egy ionpár képződéséhez szükséges elnyelt energia ismeretében az elnyelt dózis számítható.

  24. Dózisállandók Technikailag fontosak: -összefüggés a közegbe belépő részecskék száma vagy az adott aktivitású sugárforrástól mért távolság és a kiváltott dózis között. Példák: Gamma- sugárzás

  25. Neutronsugárzás Bétasugárzás

  26. Integrál dózis Dózisintenzitás (dózisteljesítmény) Lekötött dózis Kollektív dózis

  27. A dózismérés főbb elvei 1. Gázionizációs dózismérők A sugárzások detektálása gázionizációs elven: ! A sugárzás detektálása és a dózis mérése lényegesen különböző feladat. A kijövő jel (ionáram) arányos az elnyelt energiával, azaz a dózissal, de túl kicsi. A mért beütésszám gammasugárzás esetén széles energiaintervallumban arányos a dózissal. A mért (itt már részecskénként önálló) jel amplitúdója arányos lehet az elnyelt energiával megfelelő számlálógáz esetén. Így gammaenergia mérhető, radionuklidok azonosíthatók, a dózis ez alapján számítható.

  28. K özönséges GM - cső jelleggörbéje ulzusszám/gray Fém burkolatú GM - cső jelleggörbéje Ideális jelleggörbe Imp 200 keV Gammaenergia 1.a. A GM-csöves dózisintenzitás-mérő - Közvetlenül csak külső gammadózis mérésére használható, mivel ott teljesül az elnyelt energia kvantumenergiától való igen csekély függése. Így a GM-cső számlálási sebessége arányos a dózisintenzitással! Komplikáció: Alacsony energiáknál a gamma-anyag kölcsönhatási valószínűség jelentősen eltér a testszövet és a GM-csövet alkotó anyagok esetén. A "túlmérés" oka: fotoeffektus a cső belső falán.

  29. 1.b. Az ionizációs kamrás dózisintenzitás-mérők A "klasszikus" levegőfalú hordókamra: A besugárzási dózis mérését definíciószerűen megvalósító eszköz: Az ionizáció mérésénél az aktív detektortérfogatba belépő és az onnan kilépő töltéshordozók száma egyezzen meg egy bizonyos hibahatáron belül, (szekunderelektron-egyensúly)

  30. 2. Kalorimetrikus dózismérő • Közvetlen elnyeltdózis-mérést tesz lehetővé • főként nagy dózisokra alkalmas • bármilyen sugárzásra • etalonként használatos hőszigetelés T1 T2 vákuum T1-T2 = ΔT≈ D

  31. 3. Kémiai elven működő dózismérők Kitekintés: a víz radiolízise Primer folyamatok: H2O H2O·+ + e- ionizáció H2O H2O* gerjesztés • ionizációs küszöbenergia: ~ 13 eV) • gerjesztési küszöbenergia: ~ 7,4 eV) Primer specieszek, figyelembe véve a gerjesztett állapot homolitikus bomlását hidrogén és hidroxil gyökre: H2O*, H2O+, HO·, H· és eaq–

  32. Tipikus reakciók: HO· + HO· → H2O2 HO· + eaq−→ OH− HO· + H· → H2O H+ + eaq−→ H· eaq−+ eaq− + 2H2O → H2 + 2OH− eaq−+ H· + H2O → H2 + OH− H· + H· → H2 Nagy LET-értékű sugárzások esetén további reakciók: HO· + H2O2 → H2O + HO2· eaq−+ H2O2 → HO· + OH− A bruttó reakció kis LET érték esetén: 2H2O H2 + H2O2 nagy LET-érték esetén: 2H2O 2H2 + O2

  33. Sugárkémiai hozamok különböző sugárzások esetén: Az egyes specieszek detektálása többnyire spektrofotometriás úton lehetséges:

  34. HO· + Fe2+OH− + Fe3+ H2O2 + Fe2+HO· + OH− + Fe3+ H· + O2 HO2 H+ + Fe2+ + HO2H2O2 + Fe3+ 3. a) A Fricke-doziméter Elv: Ismervén a víz radiolízisének termékeit azok mérése nehézkes, ezért olyan reakciópartnert keresünk, amely ezekkel reagálva kényelmesen mérhető anyagot szolgáltat. Kénsavas vas(II)-szulfát oldat: G(Fe3+) = 3G(H·) + G(HO·) + 2G(H2O2) G(Fe3+) = 15,5 A Fe3+ mennyisége, és így az elnyelt energia titrálással meghatározható. • viszonylag nagy dózisokra jó • túl nagy dózisok esetén az oldott oxigén elfogyása miatt az érzékenység csökken • szerves szennyezések zavarnak

  35. A módosított Fricke-doziméterben az oxigén okozta problémák kiküszöbölésére CuII-szulfát adalékot alkalmaznak: H· + Cu2+ H+ + Cu+ HO2· + Cu2+ H+ + Cu+ + O2 Cu+ + Fe3+ Cu2+ + Fe2+ G(Fe3+) = 0,66 Az oxigén szerepét részben a réz veszi át, cserébe kisebb a hozam, de éppen nagy dózisok esetén ez nem jelentős hátrány. (Mi az új bruttó reakció?)

  36. etanol + aceton + klórbenzol besugárzás bifenil, klórozott benzol és bifenil,…. sósav! GCl- = 5,00 ±0,05 ion/100 eV 3. b)Alkoholos klórbenzol doziméter A keletkező ionok lehetővé teszik a kiértékelést - titrálással - nagyfrekvenciás konduktometriás méréssel (a H+ nagy mozgékonyságát kihasználva) 3. c) Dózisindikátorok Általában a sugárzás hatására történő elszíneződésen alapulnak. -sav keletkezése indikátor jelenlétében -műanyagok vagy egyéb szigetelő kristályok hibaszerkezet létrejöttével kapcsolatos színváltozása

  37. n, β, γ UV látható fény RFL-anyag Exponálás Kiolvasás 4.) Szilárdtest-dozimetria 4.a) Filmdozimetria Elve a közönséges fényképészeti eljáráséval analóg: AgBr kémiai bontásának radiofotolitikus inicializálása Szcintillátor adalék (sugárzás látható fény fémAg) 4.b) Radiofotolumineszcenciás (RFL) dozimetria RFL-anyagok: ezüst- és bórtartalmú üvegek ("Yokoba-üveg")

  38. n, β, γ hő elektronok TSEE-anyag Exponálás Kiolvasás n, β, γ hő látható fény TLD-anyag Exponálás Kiolvasás 4.c) Termikusan stimulált elektronemissziós dozimetria (TSEE) A besugárzás hatására "fellazított" elektronok kifűtésén és mérésén alapszik. TSEE-anyagok: BeO-alapú kerámiák Az előző két módszer előnyeit ötvözi a 4.d) Termolumineszcens dozimetria (TLD)

  39. A csapda energianívók élettartama legalább hónapos-éves nagyságrendű, egyébként a doziméter "felejt". Néhány TLD-anyag jellemzői: Dózisproporcionális tartomány (Gy) Kifűtési hőmérséklet (oC) Anyag PILLE-doziméter magyar szabadalom, űrkutatási alkalmazás Nagy dózisoknál: szupralinearitás

  40. 5. Aktivációs neutrondoziméter • Általános problémák: • az ismert neutrondoziméterek vagy csak termikus, vagy csak gyors neutronokra érzékenyek • biológiai hatást tekintve legveszélyesebb az epitermikus tartomány • a neutronenergiák mérése nehézkes az elektromos töltés hiánya miatt • elv: A neutronok által kiváltott magreakciók során keletkező szekunder részecskék/sugárzások intenzitásából, vagy az aktivációs termékek aktivitásából lehet a dózisra következtetni. Termikus neutronok esetén: BF3- os számlálócső: Lil-szcintillátor: Gyors neutronok esetén: SF6-os számlálócső:

  41. A neutronoktól származó dózis számítása az energiaspektrum ismeretében empirikus formulával lehetséges (Gyn-1cm-2): 6. Nyomdetektorok A meghatározás menete: 1. Fólia vagy emulzió besugárzása 2. Maratás lúggal vagy savval a részecskék okozta lyukak megnagyobbítása végett 3. A lyukak mikroszkóp alatti számlálása Elsősorban a neutrondozimetriában van jelentősége.

  42. - Becquerel, bőrpír észlelése • 1902 - az első sugárrák esetek • pl.: Hamburg, 359 orvos esik áldozatul a röntgensugárzásnak (még nem radioaktív sugárzás!) • A belső sugárterhelés áldozatai: • Ra-tartalmúóraszámlap-festékkel dolgozók New Jersey­ben • 1927 - a genetikai hatások felismerése Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai

  43. A hatásmechanizmus: - fizikai szakasz ~10-13 s direkt vagy inidirekt energiaelnyelődés abiomolekulákban aktiválódás (elektronikus), ionizáció - fizikai-kémiai szakasz – 10-10 s intramolekuláris energiaátadás, gyökreakciók nagyenergiájú gyökök és ionok diffúziója és reakciója biomolekuIákkal - kémiai szakasz - 10-6 s biológiailag aktív molekulák reakciói, új molekuláris kötések kialakulása - biológiai szakasz ~ ....percek évek.... anyagcserezavarok, látható elváltozások, betegségek, halál sejtszinten: a sejtfal áteresztőképessége a sejtplazma viszkozitása fehérjék kicsapódása a DNS tördelődése*, bázishiányok, keresztkötések kialakulása *ennek mértéke baleset esetén utólagos dózisbecslésre alkalmazható

  44. A biológiai hatások osztályozása: Genetikai Szomatikus Egy populáción jelentkezik Egy biológiai egyeden jelentkezik Determinisztikus Sztochasztikus A károsodás súlyossága függ a dózistól. Van küszöbdózis, ami alatt determinisztikus károsodás nincs. pl.: szemlencse-homály, bőrpír A károsodás valószínűsége függ a dózistól. Nincs küszöbdózis, a legkisebb dózis is károsnak tekintendő. pl.: rák, általános életkor-rövidülés

  45. Determinisztikus és sztochasztikus hatások rövid idő alatt elszenvedett viszonylag nagy dózis esetén: A sugárzás hatása Elnyelt dózis A sztochasztikus hatások bizonytalansága kis dózisoknál: Relatív kockázatnövekedés Egyenérték dózis (mSv)

  46. Nagy dózisok hatása: fehéregereken végzett kísérlet:

  47. Emberek esetén (megtörtént balesetek és Hirosima-Nagaszaki alapján): Effektív dózis* (Sv) *akut besugárzás esetén az effektív dózis csak közelítésként kezelhető!

  48. A sugárbetegség tünetei:

  49. Kis dózisok egészségkárosító hatása • Mutációk • Muslicákon tanulmányozták • dózisteljesítmény-független • lineárisan változik, továbbá nincs küszöbdózis és nincs toleranciadózis • Az ember esetén tapasztalt genetikailag szignifikáns dózis 1,2-1,5 mSv (a természetes háttéren felül). • Rák • Nagyobb népességre először uránbányászokon észlelték: • kb. 50-szeres tüdőrákelőfordulás • A hiroshimai bombázás statisztikai felméréséből: • a leukémia gyakorisága: 10-4 eset x év-1 x Gy-1

More Related