A szénhidrogén bányászat magyar gazdaságban betöltött szerepe

1. A szénhidrogén bányászat magyar gazdaságban betöltött szerepe 2013. május 23. Ernyey Ibolya Magyar Horizont Energia Kft.

2. Pénz!

3. Tipikus upstream kiadások(projektenként) • 3D szeizmikus mérések • 300 millió - 3 milliárd Ft • 100-1,000 km2 • 200-250 munkahely

4. Tipikus upstreamkiadások(projektenként) • Fúrás • 400-900 millió Ft • 50 fúrási szakember

5. Tipikus upstream kiadások(projektenként) • Gázüzem és vezetéképítés • Gázüzem: 200 millió - 2 milliárd Ft • Vezetéképítés: 20-40 millió Ft/km

6. Finanszírozási sajátosságok • Jelentős idő- és pénzbefektetés • Az első bevételig minimum 36-48 hónap telik el • Minimum befektetés: 6-7milliárd Ft, ám ez lényegesen magasabb is lehet (50-100 mrd Ft) • Nagy kockázatú befektetés: lehet, hogy a végén a megtérülés nulla • Magyarországon az ilyen nagy kockázatú projektekre lényegében nincs tőke, ezért ennek a pénznek külföldről kell jönnie

7. A külföldi upstream befektetők szerepe • Fontos: a magyar állam és a külföldi vállalat gyakorlatilag üzleti partnerekké válnak • Az állam adja a kutatási jogot, az olajvállalat pedig saját kockázatára finanszíroz és kutat • Siker esetén bányajáradékot kap az állam (az egyéb adókon felül), a kudarc azonban egyedül a bányavállalkozóé • Új technológiák meghonosítása Magyarországon • Felélesztették a magyar olajipart

8. Külföldi upstreamvállalatok szerepe számokban (2002-2012) • Befektetett összeg: 180 milliárd Ft • Befizetett adók: 45 milliárd forint • Semmiféle adókedvezményt vagy állami támogatást nem vettek igénybe • Lefúrt kutak száma: 101 • Ebből sikeres: 41 • Kitermelt földgáz mennyisége: 1.8 mrd m3

9. Külföldi upstream vállalatok szerepe számokban (2002-2012) Minden befektetett 100 forintból 53 Ft különböző adók formájában az államkasszát gazdagítja (2012) Csökkenő importfüggőség Közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma meghaladja a 10,000 főt

10. Külföldi vállalatok hazai gáztermelése (mrd m3)

11. A teljes hazai gáztermelés (mrd m3) A külföldi vállalatok többlet-termelése

12. A MOL Komoly, nemzetközi nagyvállalat Nagy tapasztalattal bíró szakemberek Rendkívül fontos nemzetgazdasági szerep Együttműködés a külföldi vállalatokkal Méretéből adódóan lényegesen több adót fizet, és csak a bányászati közvetlen foglalkoztatottak száma több, mint 4000 fő Átlagos hazai befektetés: 13 milliárd Ft/év

13. A csökkenő kitermelés okai • 2.5 éve nem lehet új kutatási területhez jutni! • A jól képzett munkaerő külföldön kénytelen munkát keresni • A szervizvállalatok bezárnak vagy külföldre mennek • Hibás bányajáradék számítási módszer • A fiskális környezet és a kutatható készletnagyság aránya nem túl bíztató… • Figyel az állam kellőképpen a fejős tehenére?

14. A fiskális környezet országonkénti összehasonlítása (2011)

15. A környezetvédelem sajátos értelmezése • Nem a környezet védelmével van baj, hanem azzal, ahogy az történik: • Konfliktusokkal teli szabályozás • Az előírások kiszámíthatatlan értelmezése • Natura 2000 • Repesztéses technológia

16. Összegzésül: legyünk optimisták! Magyarországon vannak még kutatható készletek A koncesszió várhatóan néhány héten belül kiírásra kerül „Üzlettársunk”, az állam minden bizonnyal a vállalkozás sikerét szeretné, és tesz is érte…

17. Let’s keep the flame alive avagy Hagyjuk élni a hazai olajipart!