1 / 18

A matematikai nevelés története, helye, szerepe

Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK. A matematikai nevelés története, helye, szerepe. A matematikai nevelés múltja. A számolás-mérés mindig jelen volt az emberiség életében – tudományok, technika fejlődése, társ-i igények Évezredek óta része az intézményes oktatásnak Kezdetben:

maura
Download Presentation

A matematikai nevelés története, helye, szerepe

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK A matematikai nevelés története, helye, szerepe

  2. A matematikai nevelés múltja • A számolás-mérés mindig jelen volt az emberiség életében – tudományok, technika fejlődése, társ-i igények • Évezredek óta része az intézményes oktatásnak • Kezdetben: praktikus ismeretek, az eszközjellegű készségek • Mat.-i ismeretek „a tehetség köszörűkövei”, „a bölcsesség kulcsai”- Coménius

  3. Bővülő ismeretanyag, kettős tendencia: • közelíteni az óvodás ismeretanyagot az iskolaihoz ill. a matematika tudományának fejlődéséhez ill. • a tanítás alapja: a természet, az élet, a valós világ tanulmányozása • 1828. első hazai óvoda (kisgyermekiskola) megnyitása - elemi ismeretek oktatása angol mintára (tevékenység nincs!) (Hajzer Szerén: „Az óvodai matematikaoktatás történeti előzményei hazánkban”)

  4. 1891. Eötvös József.: „Az óvodában iskolai jellegű tanításnak helye nincs!” (törvényben) • túlzott követelmények csökkentése központilag • Bezerédj Amália, Wargha István, Rapos József- publikációk, óvóképzés,kisdedóvodák • „értő erő”, azaz gondolkodás fejlesztése, egyéni képességek, környezet szerepe

  5. 1953. Kisdedóvási törvény • Ez szocialista pedagógia célkitűzései: • egészséges, edzett, hazaszerető, sokoldalúan művelt emberré nevelés • Hangsúly: - iskola-előkészítés - matematikai műveltség, ezt „Didaktikus játék” keretében (pl.: „Mi változott meg?)

  6. 1957. „Kézikönyv” (Nevelőmunka az óvodában) • „Számolás”: mennyiségi, tér- és formaismereti tudnivalók • Három korcsoport, kötelező foglalkozások (heti 45 illetve 60 percesek) Úgy gondolták, hogy edzeni kell a 4-6 éves gyerekek figyelmét, önuralmát!! • szigorú követelményrendszer • figyelem, önuralom edzése

  7. 1959. felsőfokú óvóképzés • Intézeti tanárok módszertani tankönyvei • Ecsédy András – Gyóni Lajos (Kecskemét) • „Mennyiség-, tér-és formaismeret tanításának módszertana” • Módszertani allapállás: a számolás oktatását a gondolkodás irányában kellene továbbfejleszteni • Módszerválasztás alapja: az életkori sajátosságok pszichológiai elemzése • a gondolkodásra, a fogalomalkotásra vonatkozó kísérleti eredmények

  8. Szabadi Ilona, Burchard Erzsébet,Varga Tamás, C. Neményi Eszter – • gondolkodásfejlesztés, problémamegoldás, motiváltság • Varga Tamás: új tartalmi alapok - halmazelmélet

  9. 1971. „Az óvodai nevelés programja” (ONP) • Számolás helyett: matematikai foglalkozások • Halmazelméleti alapok - kötelező foglalkozások • Három nagy témakör: • a számfogalom megalapozása halmazokkal, • kiterjedések, mérések • testek, síkmértani formák (Minimat készlet)

  10. Pozitívumok: • Matematikai oktatás korszerűsítése Negatívumok: • Nem veszi figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait • eltérő fejlettségi szintjét • iskolai elvárások • tantárgy-jelleg

  11. 1989. új, továbbfejlesztett központi Óvodai Nevelési Program (új ONP 1990. szeptemberi hatállyal) • Szerk.: Pereszlényi Éva, matematikai nevelés fejezet: C.Neményi Eszter • 1971-es ONP-nek "csak” továbbfejlesztett változata

  12. DE: a kötött és/vagy kötetlen foglalkozások engedélyezése • nagyobb módszertani szabadság • önállóság • „Nyugati” reform- ill. alternatív pedagógiák mintájára hazai adaptációk, v. saját készítésű alternatív programok • Sokszínű óvodai élet: - ahol a matematika nem ölt tantárgy jelleget, hanem az élethelyzetekből, a valóságból tanulható a nap szinte minden percében - ahol a játék az iskolára előkészítés funkcióját is betölti - ahol a természetes helyzetek érzelmi töltése felejthetetlen élményként őrzi meg a tudnivalókat a gyermekek fejében

  13. 1999. „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” (ONAP) • Keret-program, széleskörű módszertani szabadság, helyi programok szerepe • Matematikai nevelés – eltűnt a tantárgy-jelleg • „A külső világ tevékeny megismerése” keretében

  14. „A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.”

  15. „A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. • Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.”

  16. „Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.”

  17. Mai gyakorlat • Matematikai foglalkozások kötelezősége? • Az óvodai nevelés minden területén ott bújik a matematika! • Fel kell fedezni, észre kell venni! • DE: tudnunk kell, hogy mit keressünk!

  18. EZÉRT: A matematika óvodában használatos fogalmainak, a matematikai tevékenységek elnevezéseinek, a fejlődéspszichológia és az óvodapedagógia alapfogalmainak, törvényszerű megállapításainak ismerete! • Nem az a kérdés, hogy az óvodapedagógusoknak mi a kényelmesebb, hanem a gyermekek életkori sajátosságainak mi felel meg jobban!

More Related