A matematikai nevelés története, helye, szerepe

1. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK A matematikai nevelés története, helye, szerepe

2. A matematikai nevelés múltja • A számolás-mérés mindig jelen volt az emberiség életében – tudományok, technika fejlődése, társ-i igények • Évezredek óta része az intézményes oktatásnak • Kezdetben: praktikus ismeretek, az eszközjellegű készségek • Mat.-i ismeretek „a tehetség köszörűkövei”, „a bölcsesség kulcsai”- Coménius

3. Bővülő ismeretanyag, kettős tendencia: • közelíteni az óvodás ismeretanyagot az iskolaihoz ill. a matematika tudományának fejlődéséhez ill. • a tanítás alapja: a természet, az élet, a valós világ tanulmányozása • 1828. első hazai óvoda (kisgyermekiskola) megnyitása - elemi ismeretek oktatása angol mintára (tevékenység nincs!) (Hajzer Szerén: „Az óvodai matematikaoktatás történeti előzményei hazánkban”)

4. 1891. Eötvös József.: „Az óvodában iskolai jellegű tanításnak helye nincs!” (törvényben) • túlzott követelmények csökkentése központilag • Bezerédj Amália, Wargha István, Rapos József- publikációk, óvóképzés,kisdedóvodák • „értő erő”, azaz gondolkodás fejlesztése, egyéni képességek, környezet szerepe

5. 1953. Kisdedóvási törvény • Ez szocialista pedagógia célkitűzései: • egészséges, edzett, hazaszerető, sokoldalúan művelt emberré nevelés • Hangsúly: - iskola-előkészítés - matematikai műveltség, ezt „Didaktikus játék” keretében (pl.: „Mi változott meg?)

6. 1957. „Kézikönyv” (Nevelőmunka az óvodában) • „Számolás”: mennyiségi, tér- és formaismereti tudnivalók • Három korcsoport, kötelező foglalkozások (heti 45 illetve 60 percesek) Úgy gondolták, hogy edzeni kell a 4-6 éves gyerekek figyelmét, önuralmát!! • szigorú követelményrendszer • figyelem, önuralom edzése

7. 1959. felsőfokú óvóképzés • Intézeti tanárok módszertani tankönyvei • Ecsédy András – Gyóni Lajos (Kecskemét) • „Mennyiség-, tér-és formaismeret tanításának módszertana” • Módszertani allapállás: a számolás oktatását a gondolkodás irányában kellene továbbfejleszteni • Módszerválasztás alapja: az életkori sajátosságok pszichológiai elemzése • a gondolkodásra, a fogalomalkotásra vonatkozó kísérleti eredmények

8. Szabadi Ilona, Burchard Erzsébet,Varga Tamás, C. Neményi Eszter – • gondolkodásfejlesztés, problémamegoldás, motiváltság • Varga Tamás: új tartalmi alapok - halmazelmélet

9. 1971. „Az óvodai nevelés programja” (ONP) • Számolás helyett: matematikai foglalkozások • Halmazelméleti alapok - kötelező foglalkozások • Három nagy témakör: • a számfogalom megalapozása halmazokkal, • kiterjedések, mérések • testek, síkmértani formák (Minimat készlet)

10. Pozitívumok: • Matematikai oktatás korszerűsítése Negatívumok: • Nem veszi figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait • eltérő fejlettségi szintjét • iskolai elvárások • tantárgy-jelleg

11. 1989. új, továbbfejlesztett központi Óvodai Nevelési Program (új ONP 1990. szeptemberi hatállyal) • Szerk.: Pereszlényi Éva, matematikai nevelés fejezet: C.Neményi Eszter • 1971-es ONP-nek "csak” továbbfejlesztett változata

12. DE: a kötött és/vagy kötetlen foglalkozások engedélyezése • nagyobb módszertani szabadság • önállóság • „Nyugati” reform- ill. alternatív pedagógiák mintájára hazai adaptációk, v. saját készítésű alternatív programok • Sokszínű óvodai élet: - ahol a matematika nem ölt tantárgy jelleget, hanem az élethelyzetekből, a valóságból tanulható a nap szinte minden percében - ahol a játék az iskolára előkészítés funkcióját is betölti - ahol a természetes helyzetek érzelmi töltése felejthetetlen élményként őrzi meg a tudnivalókat a gyermekek fejében

13. 1999. „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” (ONAP) • Keret-program, széleskörű módszertani szabadság, helyi programok szerepe • Matematikai nevelés – eltűnt a tantárgy-jelleg • „A külső világ tevékeny megismerése” keretében

14. „A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.”

15. „A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. • Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.”

16. „Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.”

17. Mai gyakorlat • Matematikai foglalkozások kötelezősége? • Az óvodai nevelés minden területén ott bújik a matematika! • Fel kell fedezni, észre kell venni! • DE: tudnunk kell, hogy mit keressünk!

18. EZÉRT: A matematika óvodában használatos fogalmainak, a matematikai tevékenységek elnevezéseinek, a fejlődéspszichológia és az óvodapedagógia alapfogalmainak, törvényszerű megállapításainak ismerete! • Nem az a kérdés, hogy az óvodapedagógusoknak mi a kényelmesebb, hanem a gyermekek életkori sajátosságainak mi felel meg jobban!