A Falusi és agroturizmus multiplikátor szerepe a vidékfejlesztésbe dr. Csizmadia László

1. A Falusi és agroturizmus multiplikátor szerepe a vidékfejlesztésbedr. Csizmadia László Budapest 2009. október 29-én.

2. A FATOSZ falusi és agroturizmus felfogása • A hazai lakosság és a külföldi vendégek, turisták szabadidő szükségleteinek, vidéki, falusi környezetben való, minél szélesebb körű kielégítéséhez nélkülözhetetlen, minőségi infrastruktúra és sajátos szolgáltatások kialakítása, fenntartása, prezentálása, a természet és a környezet egyidejű megóvása, valamint a helyi lakosság, intézményeinek és a helyi vállalkozások összefogása, életkörülményeiknek javítása a vidéki (falusi) turizmusban szolgáltatást nyújtók szakmai együttműködése mellett.

3. A falusi és agroturizmus egy komplex, sokoldalú tevékenység halmaz, termék láncolat. Beletartoznak a falusi portákon a nyugalmat, a csendet, a pihenést biztosító vidéki környezetben való speciális üdülési formák mellett a különleges természethez kapcsolódó üdülési formák is, az ökoturizmus, a természetjárás, a sziklamászás, a lovaglás, a kaland, a sport és az egészséges életmód turizmus, a vadászat és a horgászat, a népművészet és a kulturális örökség turizmus. Bizonyos területeken az etnikai alapú turizmus is megjelenik.

4. A vidéki ( falusi) turizmus fő vonzerőiként a természet közelsége, a még élő tradíciók (tárgyi, szellemi, kulturális, valamint termelési hagyományok), a vidéki életmód, a családias miliő, az emberi kapcsolatok emelhetők ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínű, tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadóként is eltérő kínálat, a falusi turizmus számos típusának, specializálódásának kialakulásához nyújt kiváló lehetőséget.

5. Vidéki turizmus vonzerő csomópontjai és a falusi turizmus speciális termékei kapcsolata

8. A falusi turizmus termékei egyediek • a helyi és kistérségi vonzerőkön alapszik, • esetek többségében a vendég a vendéglátóval egy épületben lakik, él, • a vendég a helyi, családias életformának résztvevőjévé válhat, • ezen tevékenység végezhető engedély mentesen és vállalkozás formában egyaránt, • keresletet ébreszt a helyi szolgáltatások iránt, • bővíti a munkalehetőségeket, kiegészítő jövedelem

9. kultúrát közvetít a vendégfogadók és vendégek között, • segíti a térségben élők összefogását, közösség tudatának erősítését, • kialakítható a település, ill. a térség komplex turisztikai szolgáltató rendszere, • fenntartható, nem lesz soha tömeg turizmus, • a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása, együtt kínálja a falusi szokásokat, életkörülményeket, kultúrát és ahol lehet a mezőgazdaságot is

10. A Kormány 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelete „a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely - üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről” Falusi szálláshely:a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

11. 14/2006.(II. 16) FVM – EüM - ICsSzEM együttes, kistermelői élelmiszer - termelés, - előállítás, és - értékesítés feltételeiről • A rendelet módosítását 31 civil szervezet kezdeményezte • A civil szervezetek a javaslatcsomag minél alaposabb szakmai kidolgozását vállalják • A módosítás a hazai vidéki gazdaság dinamizálásának eszköze lehet, s így a falusi turizmusban is nő a jelentősége • Az ésszerűsített rendelet a LEADER - csoportok munkáját is nagymértékben támogatja

12. UMVP (EMVA) III. és IV: tengely • III. tengelyben 4 féle címen lehet pályázni ( falusi turizmus, falufelújítás, kisvállalkozás,örökség védelem) • 96 LEADER HACS maga döntheti el a pályázatokat • 49/2009. (V.27.) OGY határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről: „…a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.”

13. Jövőbeni törekvések • Az előzőekre tekintettel, mint országunk falusi turisztikai civil szolgáltatóinak és kisvállalkozásainak szakmai érdekképviselői: • a FATOSZ elkötelezett az olyan, kis léptékű, fenntartható turisztikai fejlesztések mellett, melyek integrálják, erősítik és hasznosítják a környezeti, kulturális és helyi közösségi értékeket, • a falusi turizmus azon megfelelő elismerésére törekszünk, amely számos elmaradott vidéki térség életében és túlélésében játszik és jövőben is fog szerepet játszani, • ,

14. hangsúlyosan igényeljük, hogy a politikai irányvonalak és törvényi keretek olyan módon kerüljenek alkalmazásra, hogy az lehetőséget adjon és erősítse a falusi, vidéki emberek tevékenységeit és vállalkozásait, non-profit és civil szervezetek munkáját és szolgáltatásait, a vidéki térségek több lábon állásának érdekében, • elkötelezettek vagyunk a falusi turizmus piaci alapú szemlélete mellett, ahol a vidéki értékek a különböző piaci szegmensek értékelésére alapozhatók,

15. a megfelelő termékek fejlesztése érdekében, a kutatás, statisztika, az erőforrások jobb helyi, és kistérségi (TDM) turizmus menedzsmentjének kialakítását és működtetését szükségesnek tartjuk, amely helyi és térségi turizmus összefogást, koordinációt és nagyobb kormányzati és önkormányzati támogatást igényel, a helyi, kistérségi és régió sajátos élményt nyújtó szolgáltatásainak kialakítása, biztosítása és termékcsomagok létrehozása egyik legfontosabb feladatunk, amiben a LEADER szereplők, ill. turisztikai szolgáltatást nyújtóknak is nagy a szerepe,

16. szakmai képzéssel, tanácsadással, minősítések elvégzésével kívánjuk segíteni a meglévő és jövőbeni szolgáltatókat, • a turizmus fogadóképességének megteremtésével szeretnénk elősegíteni a vidék, a falvak fejlesztését, • bővíteni és korszerűsíteni szeretnénk az internet segítségével információs rendszerünket, www. falusiturizmus. eu • nemzetközi összefogás keretében,a kölcsönösség alapján szeretnénk a Kárpát-medence falusi és agróturizmus kínálatáról az egységes információ rendszert kialakítani és működtetni

17. Közös cél A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség kezdeményezésére, a résztvevő Konzorciumi tagok közösen elhatározták, hogy szervezeteik érdekeit összefogva (összeadva), érdekképviseleti együttműködést hoznak létre mind országos, mind megyei szinteken. A Konzorcium által létrehozott „Idegenforgalmi és Kulturális, Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyőhálózat”működésének segítségével a konzorcium tagjainak helyi képviselői, illetve a helyi gazdasági, közigazgatási és társadalmi szervezetek, szerveződések egy új szoros partnerség keretében dönthetnek térségűk turizmusának működéséről, fejlődéséről, jövőjéről és így bizonyos értelemben saját sorsuk „kovácsai” lesznek.

18. hazai vonatkozásban tovább bővítjük a vidéki turizmusban szolgáltató szervezetekkel, érdekképviseletekkel az együttműködési megállapodásokat. • fontosnak tartjuk a települések szolgáltatásainak mind belföldi, mind külföldi prezentálását a marketing eszközök igénybevételével, • a helyi és vidéki, falusi lakosság, civil társadalom, intézményrendszer és turizmus szolgáltatásainak összefogása és érdekképviseletének biztosítása, IKUVÉH konzorciumi összefogás segítségével is,

19. A Konzorcium tagjai meg vannak arról győződve, hogy térségük, régiójuk, illetve a magyar vidék, falvaik jövője, globalizálódó világban attól függ, hogy vidéken, a falvakban élő emberek, azok érdekcsoportjai, mikró és kisvállalkozásaik, önkormányzataik és intézményeik mennyire lesznek képesek érdekeiket felismerve, összefogással, maguk vidékének fejlesztésén, szolgáltatásaik bővítésén, minőségének emelésén együttgondolkodni, érdekeiket közösen képviselni és kínálatukat komplexen a piacra víve, együttműködni

20. Szervezeti felépítés • VF: Vezetői Fórumévente 2 ülésezés • SZMB: Szakmai Munkabizottság • a konzorciumi tagok delegáltjaiból áll • szakmai anyagok kidolgozása, • A kettőt a projektmenedzser fogja össze (FATOSZ) • MMB: Megyei Forumok • a megyeszékhelyeken üzemelő Tourinform és FATOSZ irodák koordinálásában • a turizmusban érdekeltek összefogása, vidékfejlesztésben való részvétel megyei lobby tevékenység

21. MF

22. FATOSZ megyei szervezete • Megyei Tourinform Iroda • Helyi Kkv. Szöv. Termék utak (pl. sajt) • Borutak • Hegyközségek • Népművészek • Kézművesek • Biotermékek • Falusi Vendégasztal (FATOSZ) • Kerékpárosok • Lovas szolgáltatók • Rendezvény és kulturális program szolgáltatók • Horgászok -Vadászok • Természetjárók • Szociális ellátók pl.: ÉTA • Tájházak A Megyei Forumok Struktúrája 2 1. 16 15. 3. 14. 4. 13. 5. 12. 6. 11. 7. 10. 8. 9. Kapcsolatok: -Megyei Önkormányzat -RIB-ek, RMI-k, TDM-ek, LEADER csoportok -Helyi és Kistérségi Testületek/Bizottságok. - Önkormányzatok, Közkincs iroda, MVH-irodák

23. Közös tervek • - Együttműködés (Konzorcium) szervezetének kialakítása és működtetése • Közös stratégia kidolgozása (közös érdekképviselet minden szinten) • Tananyagfejlesztés • 400 oldal +CD (általános és szakismeretek) • Megyei kiadványok (helyi jellegzetességek) • Honlap-fejlesztés • egyetlen honlapon közös megjelenés, linkekkel is kapcsolódik. • - ”IKUVÉH” negyedéves tájékoztató kiadása • -Képzés I. (Idegenforgalmi és Kulturális, Vidéki - Falusi Turizmus Szakértő) • Képzés II. Tourimformátor - marketing (alapképzés, távoktatás, továbbképzés – 120 órás) • Képzés III.: Idegen-nyelvi Képzés (szakmai német távoktatás megyénként)

24. Nagyon remélem, hogy együttműködésünk és közös tevékenységünk, a falusi és agroturizmus fejlesztése hozzájárul a magyar vidék megújulásához, a lakosság helyben tartásához és a város és falu közötti egymást segítő, kiegészítő kapcsolat rendszerének kialakulásához! Köszönöm a figyelműket!