VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁNAK HANGSÚLYOS ELEMEI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN

1. MAGYARORSZÁG VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁNAK HANGSÚLYOS ELEMEI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Kóthay László vízügyi szakállamtitkár KvVM Budapest, 2008. június 24.

2. A stratégia Definíció szerint: nagyarányú szervezett akció során alkalmazott eljárások összessége, vagy: a legjobb megfelelés művészete

3. Minek is kell megfelelnünk? • A társadalom vízállapotokkal kapcsolatos ésszerű igényeinek. • Ugyanakkor meg kell teremteni a víz természeti megjelenése és a társadalom igényei közötti összhangot a mindenkori tudományos ismeretek alkalmazásával.

4. „Vízbajok” – Az öt „JOG” Optimális esetben: Mennyiség Idő Minőség Jog Hely Használat

5. „Vízbajok” A víz elérhetősége 2000-ben (1000 m3/főévi szinten) Forrás: “Water and Wastewater Reuse; An Environmentally Sound Approach for Sustainable Urban Water Management”, UNEP, 2002

6. A „vízbajok” okozói ? ? 1. Demográfiai változások ? 2. Üzleti tevékenység Bizonytalanságok Komplexitás Számos beavatkozás Multi-függő rendszer 3. Klímaváltozás ? 4. Technológai váltások 5. Szociális változások • jelenlegi előírások • szokások

7. Vízhasználatok – Megoszlás a fő használók között Éves mennyiség 579 1 086 3 973 5 235 (km3) Forrás: Shiklomanov, http://webworld.unesco.org/water/ihp/db/shiklomanov/index.shtml

8. Vízhasználatok – Földrészek közötti megoszlás Forrás: Kopytowski from FAO (World Research Institute, 2006)

9. A „vízbajok” okozói 2. When the well’s dry, we know the worth of water. Benjamin FRANKLIN

10. Működésünk alap pillérei • A jogszabályi háttér • A humánerő forrás • A jövőbe látás, azaz a vízgazdálkodás tudományos alapjai • A közösségformálás – identitásunk

11. A szakmapolitikai céljainkat determináló tényezők • EU csatlakozásunk, Víz Keretirányelv, • Új finanszírozási struktúrák • Természeti jelenségek, amelyek megválaszolásra váró vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel (klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásai, növekvő szélsőségek: árvizek és aszály) • Fontos új állami politikák megjelenése: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció stb.

12. Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság: új globális kihívás • Erőforrásokkal való konfliktusok (különösen azokon a területeken, ahol az ezekhez való hozzáférés politikai kérdés) • Művelhető területek csökkenése • Élelmiszer, halállományok csökkenése • Jelentős áradások, hosszan tartó aszályok, nagy területeket érintő vízhiány Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

13. Növekszik a migráció • ENSZ előrejelzés: az elvándorlás milliókat fog érinteni • Konfliktusok növekedése tranzit- és célterületeken • Etnikai és vallási csoportok közötti feszültség, politikai radikalizálódás Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

14. Az éghajlatváltozás által érintettek nem azonosak azokkal, akik az éghajlatváltozás kialakulásáért felelősek • É-D, D-D konfliktusok • Az éghajlatváltozás geopolitikája túlmutat a környezetvédelmen Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

15. Melyek az előttünk álló, nagy szakmai feladatok?

16. A vízkárelhárítás területén • Az árvízi biztonság garantálása, az árvízszintek emelkedése és az árvizek természetbarát, kockázat-arányos kezelése mellett • A síkvidéki vízelvezetés – belvízreform? • Vízelvezetés a hegy- és dombvidéken, a területi és települési vízkárok megelőzése, illetve csökkentése

17. A települési vízgazdálkodás területén 1. A szennyvizek összegyűjtése és ártalom-mentes elhelyezése A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint 2015-re a lakosság 85%-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű szennyvíztisztítást. Az egészséges ivóvíz az ivóvízminőség-javító programban érintett települések száma 873; ami több, mint 2,5 millió lakos jobb vízzel történő ellátását jelenti; A program költségigénye 246 milliárd Ft.

18. A települési vízgazdálkodás területén 2. Vízbázisvédelem 580 db sérülékeny működő, 75 db távlati vízbázis. Az 580-ból eddig mindössze 268 db biztonságba helyezése történt meg, 50 db-é most zajlik, 262 vízbázis biztonságba helyezése még hátra van.

19. Nem szerkezeti tennivalók, szemléleti követelmények Érdekérvényesítő képesség A vízügyi szolgálat társadalmi szintű érdekérvényesítő képességét vissza kell állítani, hiszen a Kárpát-medencében nem létezhet nemzetpolitika vízgazdálkodás-politika nélkül! Folyamatos és hatékony területi jelenlét nélkül nincs vízgazdálkodás!

20. Kormányzati szinten Több minisztérium lát el vízgazdálkodással kapcsolatos állami feladatokat. Az együttműködés szükséges eszköz a célok eléréséhez! Világtendencia a környezet és a víz összefonódása A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban jó helyen vagyunk, csak ne veszítsük el az identitásunkat.

21. Néhány szakmai sarokpont • Kezdeményező pozícióba kell kerülni a nemzeti éghajlat stratégia ügyeiben. • Értékorientált vízvagyon-gazdálkodást kell folytatni. • Ennek érdekében a mennyiséggel és a minőséggel való foglalkozás újra-egyesítése minden szinten szükséges. • Határvízi együttműködés „kényszere” kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzetünk miatt.

22. A stratégiában vázolt célok fejlesztési programok keretében valósíthatók meg Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmazza a 2007-2013 időszakra vonatkozó, a stratégiai célok megvalósítására kialakított operatív programokat.

23. A Környezet és Energetika Operatív Program prioritási tengelyének intézkedései

25. Az Egészséges, tiszta települések • A Vizeink jó kezelése prioritásokhoz a • Kohéziós Alap nyújt támogatást, • így támogatásra az ország egész területe jogosult.

26. Az ivóvízminőség-javító programon a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében felsorolt 873 települést érinti • Afejlesztés főbb területei: • térségi vezetéképítés, • hálózatrekonstrukció • külterületi lakott helyek vízellátásához szükséges vezetéképítés • A program által nem érintett 440 településen szükséges vas és/vagy mangántalanítás alternatív megoldása térségi vezetéképítéssel, az elosztóhálózat rekonstrukciója, külterületi lakott helyek vízellátásához szükséges vezetéképítés.

28. Előkészítés alatt álló nagyprojektek Észak-alföldi Régió II. ütem • 187 település, 586 ezer fő • Becsült beruházási költség: 58 Mrd Ft • Tervezett benyújtása 2008 • Megvalósítás: 2008. július – 2010. december Dél-alföldi Régió • 224 település, 1.223 ezer fő • Becsült beruházási költség: 106 Mrd Ft • Tervezett benyújtása 2008 • Megvalósítás: 2008. június – 2011. április

29. További előkészítésre váró nagyprojektek • Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Programja • 200 település, 300 ezer fő, (Szekszárd is) Becsült beruházási költség: 30 Mrd Ft • Tervezett benyújtása: 2008-2009. • Megvalósítás: 2009-2012. (2013) • BAZ megyei települések Ivóvízminőség-javító programja • 61 település, 64 ezer fő • Becsült beruházási költség: 12,7 Mrd Ft • Kohéziós Alap támogatás iránti kérelem • Tervezett benyújtása: 2008-2009. • Megvalósítás: 2010-2012. (2013)

35. FORESIGHT A döntéshozás folyamata Új megközelítés

36. AJÁNLÁS Ahhoz, hogy döntéseinket megváltoztassuk, előbb a gondolkodásunkat kell megváltoztatnunk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!