1 / 36

Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető

Az infekciókontroll helyzete Magyarországon. Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető. Témáink. Infekciókontroll helyzetértékelés Infekciókontroll tevékenység Magyarországon Fejlesztendő területek, célok, stratégiák Az infekciókontroll fejlesztése multimodális stratégia szerint.

tjefferson
Download Presentation

Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az infekciókontroll helyzete Magyarországon Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető

  2. Témáink • Infekciókontroll helyzetértékelés • Infekciókontroll tevékenység Magyarországon • Fejlesztendő területek, célok, stratégiák • Az infekciókontroll fejlesztése multimodális stratégia szerint

  3. Kórházcentrikus egészségügyi ellátórendszer, vulnerábilis lakosság 2016 • 2015-ben Magyarországon • A kórházi elbocsátások száma 2,2 millió fő • 78 ezer fő* kapott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést (EÁF) • mintegy 340 ezer többlet ápolási nap 68 ezer bejelentett fertőző megbetegedés 2016 * Becsült adat Forrás: OECD (2019), Life expectancy at birth, alcoholconsumption, overweight and obesity, dailysmoking (indicators). doi: 10.1787/27e0fc9d-en (Accessed on 03 February 2019) Suetens C, Latour K, Kärki T et al. theHealthcare-AssociatedInfectionsPrevalenceStudy Group11 Prevalence of healthcare-associatedinfections, estimatedincidence and compositeantimicrobialresistance index inacutecarehospitals and long-termcarefacilities: resultsfromtwo European pointprevalencesurveys, 2016 to 2017. Euro Surveill. 2018;23(46)

  4. Azegészségügyi ellátórendszer komplexitása nagyfokú Forrás: Mengxin Li, The New York Times, 07.28. 2017

  5. Nagyobb komplexitás – növekvő kockázat! Az egészségügyi ellátással összefüggő nem kívánt hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, de előfordulási gyakoriságuk hatékony módszerekkel jelentősen csökkenthető

  6. Szereplők, feladatok • Fekvő- és járóbeteg ellátás, alapellátás (egészségügyi dolgozók, kiszolgáló személyzet, beteg, látogató stb.) • Támogató, kiszolgáló funkciók (takarítás, laboratórium, hulladék kezelés, étkeztetés, sterilizálás stb.) • Fenntartó (állami, magán, egyházi stb.) • Finanszírozó (NEAK) • Országos tisztifőorvos, kormányhivatalok AZ INFEKCIONKONTROLL MINDENKI FELELŐSSÉGE

  7. Mit tartalmaz az infekciókontroll tevékenység a jogszabály szerint?   AMR Helyi antibiotikum politika kialakítása az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében SURVEILLANCE 1) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, 2) mikrobiológiai 3) antibiotikum rezisztencia 4)antimikrobiális szerek felhasználása   OKTATÁS egészségügyi dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos tervszerű képzése, továbbképzése TÉNYEKEN ALAPULÓ FERTŐZÉSMEGELŐZÉS helyi fertőzés-megelőzési stratégiák kidolgozása, a megvalósítás monitorozása pl. izoláció, környezeti infekciókontroll   SZABÁLYOZÁS és FELÜGYELET HELYI ELJÁRÁSRENDEK Kockázatértékelés, kockázatcsökkentésre és kezelésre irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése, monitorozása.  MENEDZSMENT Erőforrások biztosítása, továbbá intézményi infekciókontroll terv, valamint helyi eljárásrendek kialakítása BEJELENTÉS, JÁRVÁNY KIVIZSGÁLÁS Eset és esemény alapú bejelentési kötelezettség, járványügyi kivizsgálás, járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtás felügyelete   KÉSZÜLTSÉG egészségügyi veszélyhelyzetekre történő felkészülés

  8. Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések európai és hazai felügyeleti rendszere Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) • Nosocomiális járványok felügyelete • Pont Prevalencia Vizsgálatok az aktív fekvőbeteg és a hosszúápolási idejű intézményekben • Sebfertőzés surveillance • Intenzív osztályok surveillance • Clostridium difficile okozta fertőzések hazai és európai surveillance • Multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és véráramfertőzések hazai felügyelete EARS-Net ESAC-Net Nemzeti Bakteriális Surveillance (NBS) rezisztencia Antibiotikum felhasználás surveillance

  9. Az eü. ellátással összefüggő fertőzések becsült betegségterhe A 2017-es európai pontprevalencia vizsgálat (PPV) eredményei Suetens C, Latour K, Kärki T et al. theHealthcare-AssociatedInfectionsPrevalenceStudy Group11 Prevalence of healthcare-associatedinfections, estimatedincidence and compositeantimicrobialresistance index inacutecarehospitals and long-termcarefacilities: resultsfromtwo European pointprevalencesurveys, 2016 to 2017. Euro Surveill. 2018;23(46) *reprezentatív minta alapján, 38 kórház

  10. Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések típusai* 2017. évi hazai PPV * 99 kórház adatai alapján Egyéb fertőzések: kardiovaszkuláris fertőzés, csont és izületi fertőzés; központi idegrendszeri fertőzés; szem-, fül-, orr, torok- és szájfertőzések;genitális traktus fertőzése; szisztémás fertőzés; egyéb nem felsorolt

  11. Kórokozók megoszlása a 2012. és a 2017. évi hazai PPV során %

  12. Antimikrobiális rezisztencia index Az európai pontprevalencia vizsgálat eredményei Antimikrobiális rezisztencia index az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetén, az aktív betegellátást végző kórházakban. Suetens C, Latour K, Kärki T et al. theHealthcare-AssociatedInfectionsPrevalenceStudy Group11 Prevalence of healthcare-associatedinfections, estimatedincidence and compositeantimicrobialresistance index inacutecarehospitals and long-termcarefacilities: resultsfromtwo European pointprevalencesurveys, 2016 to 2017. Euro Surveill. 2018;23(46)

  13. Kórházi IC struktúra indikátorok

  14. MELYEK a fejlesztendő területek?

  15. Prevenció az egészségügyi ellátás első vonalában

  16. Célok és fejlesztendő területek • Cél a betegek, egészségügyi dolgozók és látogatók egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésektől való védelme • Fejlesztési stratégia • Átfogó, multimodális • Fejlesztési sarokpontok • Páciens központúság • Ellátási folyamatok középpontba állítása • Támogató funkciók fejlesztése • Szervezeti kultúra fejlesztése

  17. Legfontosabb fejlesztendő területek Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések mintegy 30-50%-a megelőzhető az alábbi 5 területre irányuló intézkedéscsomaggal: • Megfelelő kézhigiéné és izoláció alkalmazása • Infekciókontroll ellátási csomagok következetes alkalmazása • Húgyúti katéterek használatakor • Lélegeztetéssel összefüggésben • Érkatéterek alkalmazásakor • Műtéti sebfertőzések megelőzésére

  18. Az infekciókontroll fejlesztésének eszközei

  19. Az EFOP 1.8.0 – VEKOP 17-2017-00001 projekt betegbiztonsági alprojektjének megvalósítói • Nemzeti Népegészségügyi Központ - konzorciumvezető • Semmelweis Egyetem (Egészségügyi Menedzserképző Központ) • Állami Egészségügyi Ellátó Központ • Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

  20. Fejlesztés a WHO multimodális fejlesztési stratégiája mentén

  21. 1. A rendszer megváltoztatása (erőforrás áttervezés) Gyakorlati példák (2018. 10. 01-től) • Alkoholos kézfertőtlenítő szer, kézfertőtlenítő elérhetővé tétele minden betegellátási ponton és a látogatói belépési pontokon; • IC kapcsolattartó nővér kijelölése minden osztályon, akinek dedikált időt kell fordítania a meghatározott IC tevékenységekre; • Egyéni kockázatértékelés és rizikóbesorolás; • minden beteg esetén, felvételkor (72 órán belül), új kockázati tényező megjelenésekor (pl. műtét, katéter), áthelyezéskor A kockázatértékelés alapján: • kockázat lehetőség szerint csökkentése (eszközös beavatkozások, antibiotikum átgondolása) • beteg/hozzátartozó tájékoztatása • Indokolt esetben felvételi szűrés

  22. 1. A rendszer megváltoztatása (erőforrás áttervezés) ELLÁTÁSI CSOMAG („CARE BUNDLE”) BEVEZETÉSE: • bizonyítékokon alapuló, • röviden megfogalmazott intézkedések (általában 3-5), • jó gyakorlatok összessége, • együttesen, megbízhatóan és átfogóan alkalmazva igazoltan javítja a betegellátás folyamatait és segít az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésében, • formálisan elfogadott kórházi program részeként

  23. 2. Oktatás, képzés Kiket kell képezni? Milyen képzést kell tartani annak érdekében, hogy a jogszabályban és a módszertani levelekben foglaltak megvalósuljanak? Milyen gyakran? Ki nyújtja a képzést? Van elég felkészült szakember? Gyakorlati példák: • Infekciókontroll TTT képzések (EFOP 1.8.0) • Infekciókontroll E-learning képzések (EFOP 1.8.0) • Intézményi szinten megszervezett IC kapcsolattartó képzések

  24. Új országos tisztifőorvosi módszertani levelek 2018. novemberétől

  25. 3. Monitorozás és visszacsatolás Menedzsment szinten hogyan lehet meghatározni a fejlesztendő területeket? Hogyan lehet követni az intézkedések megvalósulását? Gyakorlati példák: • Az ellátási csomagokhoz ellenőrző lista • Intézményi IC kockázatértékelés • országos tisztifőorvosi módszertani levél szerinti standardizált adatlap • WHO infekciókontroll-program kulcselemeire épül • évente legalább egyszer dokumentáltan el kell végezni • erősségek, hiányosságok, fejlesztendő területek azonosítása • besorolás: elégtelen/alap/közepes/haladó • kockázatértékelés alapján cselekvési terv kidolgozása Sokkal több visszacsatolás szükséges!

  26. 4. Emlékeztetők, kommunikáció Hogyan lehet az üzeneteket időről- időre megerősíteni az egészségügyi dolgozók és a betegek felé? Van- e lehetőség promóciós anyagok, tájékoztatók, szóróanyagok készítésére? Gyakorlati példák: • Infekciókontroll módszertani levelekhez jó gyakorlat fejlesztés, gyakorlati útmutató készítés (EFOP 1.8.0) • Az új tevékenység beépülésének segítése a napi rutin tevékenységbe, • Emlékeztetők, vizuális jelek, folyamatábrák használata

  27. Rendszertámogató funkciók • Felelősségi körök lehatárolása, szabályozása, transzparens működés • Ösztönzők rendszerbe állítása, összehangolása, elkülönült intézményi IC finanszírozás  • Kompetens, elkötelezett munkatársak biztosítása Változásmenedzsment – kliensközpontú megközelítés, a változások implementálása, fenntarthatóság biztosítása  • Innovatív technológiák alkalmazása, IT támogatás  

  28. 5. Intézményi kultúra megváltoztatása a biztonságosabb betegellátásért • Megvalósul-e a biztonságos betegellátás érdemi támogatása az egészségügyi rendszer minden szintjén? • Vannak-e jó gyakorlatok, elkötelezett, példamutató munkatársak? • Részt vesz-e a betegellátó team az infekciókontroll intézkedések tervezésében, adaptálásában? • Éreznek-e felelősséget, belátják-e az elszámoltathatóság szükségességét? • Értékként tekintenek-e a betegbiztonságra, és azon belül a fertőzés megelőzésre? Mérés és értékelés, SURVEILLANCE Jogi szabályozás, visszacsatolás Rendszerszintű változtatások a biztonság kultúrájának létrehozásához Oktatás és szakmai fejlődés Információ és kommunikáció

  29. Összefoglaló • Napjainkban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentik az egyik legfontosabb betegbiztonsági kockázatot; • Fejlett surveillance rendszerek biztosítják a folyamatos helyzetértékelést, melyekre alapozva tervezhetők az intézkedések; • A fertőzések elleni védekezés szakmai alapelvei jól ismertek; • Ha következetesen és szigorúan alkalmazzuk azokat, akkor kevesebb EÖF fordul majd elő! • Az implementáció azonban nehéz; • vannak ugyanis gátló tényezők, amelyek gyakran a tények és szakmai alapelvek figyelmen kívül hagyását eredményezik; • ha hagyjuk…! • A régi jó módszereket hatékonyabban kell megvalósítani, a bizonyítottan eredményes új módszereket bátrabban és következetesebben kell bevezetni; • Nincsenek bizonyítékokon alapuló csodamódszerek. Multimodálisstratégiák alkalmazásával lehetséges csak változást elérni.

  30. Köszönöm a figyelmet! https://efop180.antsz.hu/

  31. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

  32. SWOT - Magyarországi infekciókontroll Erősségek Tudományos evidenciák Jogszabályi háttér Átfogó surveillance rendszerek (fertőzések, /rezisztencia/AB felhasználás) Nemzetközi együttműködés (ECDC, WHO) Képzett infekciókontroll szakemberek az eü. intézményekben Az országos tisztifőorvoshoz köthető módszertani irányítás Gyengeségek Elkülönített intézményi IC finanszírozás hiánya Jogszabály végrehajtása változó Kevés az egészségügyi dolgozó Kevés az IC szakember Megelőző irányelvek hiánya Hiányzó Módszertani levelek Továbbképzések IC gyakorlatok monitorozása/compilance mérés Infekció- kontroll Veszélyek AMR, új MRK-k, CDI, egyéb kórokozók Nő a betegek vulnerabilitása (immunszupresszió, idősödés, koraszülés) Szakember elvándorlás Mikrobiológiai kapacitás Lehetőségek Egészségpolitikában folyamatosan napirenden WHO, EU programokban, projektekben való részvétel Módszertani fejlesztés iránti szakmai elkötelezettség

  33. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI Intézkedéscsomag az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére FELADAT: prevenció megerősítése elsősorban a betegellátás illetve intézményi menedzsment szintjén Jogi eszközök: Elsősorban a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről módosítása

  34. Fejlett országokban átlagosan a kórházban ápolt betegek 7%-a kap el kórházi fertőzést • ami Európában - csak a közvetlen költségeket figyelembe véve: Forrás: Guidelinesoncorecomponents of infectionprevention and controlprogrammesatthenationalandacutehealthcarefacilitylevel. Geneva: World Health Organization; 2016. http://www.who.int/infection-prevention/publications/ipc-components-guidelines/en/. Accessed 24 Jan 2018.

  35. 1. A rendszer megváltoztatása (Erőforrás áttervezés) AMR koordinációs mechanizmusok újratervezése:

More Related