Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – GERJE-SZTŐK HVKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – GERJE-SZTŐK HVKE "ÉLŐ FALVAK ÉS TANYÁK, VIRÁGZÓ HOMOKI KULTÚRÁK" Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. GERJE-SZTŐK HVKE – Összefoglaló a térségről A(z) GERJE-SZTŐK HVKE területe 13 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 54,813 fő, a városokban élő lakosok száma 30,265 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor GERJE-SZTŐK HVKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 54,813 Nagykőrös 25,046 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 13 Ceglédbercel 4,502 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 4 Törtel 4,414 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 3 Csemő 4,376 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 5 Fő fejlesztési prioritások száma 13 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 10 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. GERJE-SZTŐK HVKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 850,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 600,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 850,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 578,660 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 521,925 • Leader közösségi fejlesztés • 3 • 120,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 273,000 • Leader képzés • Leader rendezvény • 3 • 213,997 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 81,128 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 45,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára GERJE-SZTŐK HVKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A kistérségi mikro-vállalkozások tőkehiányos helyzetéből adódóan foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességük besorolásukhoz képest is alacsony. A térségre jellemző jövedelmi viszonyok miatt a képzett munkavállalók jelentős része kistérségen kívül keres munkát. A rendelkezésre álló munkaerő képzettsége nincs összhangban a kereslettel. A jelenleg „hadra fogható” munkanélküli állomány alacsonyan iskolázott. • A térségre jellemző tanyavilágban többségében nem elérhetőek a közösségi és szociális szolgáltatások. A külterületek közbiztonsága folyamatosan csökken.A civil szervezetek viszonylag magas száma mellett az aktivitásuk alacsony. • Egyik legfontosabb lehetőség a közeljövőben megvalósuló, a térséget érintő gyorsforgalmi útberuházások tőkevonzó hatása. A kistérség bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba lehetőséget teremt a helyi szolgáltatások és termékek piacainak fejlesztésére, a természeti és kulturális értékeink szélesebb körű bemutatására. • A meglévő gazdasági és társadalmi szervezetek megfelelő alapot jelentenek új szolgáltatások kialakítására és új munkahelyek teremtésére. A térség viszonylag érintetlen természeti környezete, a termálvízre épülő fürdők, a helyi termékek és szabadidős szolgáltatások megteremtik a turizmus fejlesztésének lehetőségét. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. GERJE-SZTŐK HVKE – A stratégia alapvető célja A HVS fő célja az "Élhető tanyás térség" megvalósítása, mely a megjelölt témakörök mindegyikében beavatkozást és eredményt igényel. A program egy olyan új típusú együttműködési modellen keresztül kívánja fő célkitűzését elérni, amely a tanyák gazdasági funkciójának újraélesztésével megtermelt javaknak megteremti a piacot is. Az újszerű, ágazatok közötti együttműködés a turizmus eszközeivel teremt piacot a termékeknek és szolgáltatásoknak a kistájban, melyhez elengedhetetlen a természeti és kulturális erőforrások optimális kihasználása és fejlesztése. A gazdaság és a természeti és épített környezet fejlesztésével az itt élő emberek életszínvonala és életminősége javulni fog, erősítve a kistáj népességvonzó és megtartó képességét. Ennek megfelelően a program céljai illeszkedve a globális célokhoz a következők: - csökkenjen a tanyasiak kiszolgáltatottsága - nőjön a szociális és gazdasági integráció - kevesebben éljenek majd segélyből, nőjön az önfenntartásra képes családok száma - álljon meg az elesett rétegek expanziója, erősödjön a szolidaritás tanyasiak és falusiak/városiak között - növekedjen a civilizációs hátrányaitól időben megszabadítható gyermekek száma - esély az "élő tanyák, virágzó homoki kultúrák" újraéledésére/fenntartására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A GERJE-SZTŐK Helyi Közösség területe az ország egyik legnépesebb, legnagyobb területen elhelyezkedő, többpólusú kistérség része, amely elég közel fekszik a dinamikusan fejlődő gócterületekhez (Budapest, Kecskemét) ahhoz, hogy elkerülje a perifériára sodródást, de túl távol ahhoz, hogy a tőke és az információ terjedésének első köre számottevően érinthette volna. A Budapesti Agglomeráció déli csücske és a két szomszédos megyeszékhely, Szolnok és Kecskemét közötti területet tölti ki, autópályák nem érintik, főközlekedési út és vasút a kistérséghez tartozó települések kevesebb mint felét érinti. Megyeszékhelyek közötti helyzete egyrészről kedvező, mert szerepe lehet az e központok felé és felől terjedő javak befogadásában és továbbításában. Ugyanakkor kedvezőtlen ez a pozíció, mert vonzáskörzeti árnyék borul rá. A térség alapvetően vidéki, annak ellenére, hogy három mező- és egy kisvárossal büszkélkedhet, és ezért városlakó népessége az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú. Ennek az az oka, hogy mindössze négy olyan település tartozik a kistérséghez, ahol a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2-t (Cegléd, Ceglédbercel, Abony és Albertirsa). A többi településen ennél alacsonyabb a népsűrűség, többek között annak köszönhetően, hogy itt még számos településen élő tanyavilággal találkozunk, mindenekelőtt a két nagy mezővárosban, Cegléden és Nagykőrösön és a köztük elhelyezkedő tanyás falugyűrűben. A tanyák évszázadokig szolgáltak „hinterlandként”, nyújtottak erőforrást a mezővárosok számára, míg igazi gazdasági alapjuktól, szerves gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszerüktől megfosztva jórészt terhet, számottevő versenyhátrányt jelentettek/jelentenek az érintett települések számára. A kistréségben 1996-tól működik területfejlesztési társulás, majd 2006-ban alakult meg a többcélú kistérségi társulás. Jelenleg a két társulás párhuzamosan működik. A többcélú kistérségi társulás eddigi tevékenysége során a szociális ellátásokat szervezte meg a statisztikai térség 15 településén, valamint letették az oktatási együttműködés alapjait.Három városban működik középiskolai képzés, gimnázium és szakképző iskola. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Nagy hagyományokkal rendelkezik Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és az Arany János Gimnázium, Cegléden a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Gimnázium. A települések mindegyikén van alapfokú oktatás, nyolc osztályos általános iskola és óvoda. A területfejlesztési társulás tevékenysége során több fejlesztést előkészített, kezdeményezett, valamint elkészítette a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési programját. Jelen tervezéshez a kiindulási alapot ezen dokumentumok és a 2004-2006. LEADER+ program tapasztalatai adják. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A helyi közösség 13 településének összes érintett területe 112 276 hektár. Elhelyezkedését tekintve - földrajzi értelemben - a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a Pilis-Alpári homokhát, míg kisebb részt a Gerje-Perje-sík kistájhoz sorolható. A Gerje-Perje vízgyűjtője gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A területet szabdaló homokhátak eróziós, deráziós formációkat is mutatnak, köszönhetően a gyenge növényzeti fedettségnek. A térség vízvezető vízfolyásai a Tisza-völgy felé tartanak. A térség szinte minden településére jellemző volt az ivóvíz kifogásolható minősége. Főként a vas, ammónia és a mangán tartalom okoz problémát, de ezen kívül előfordul a nitrites víz is. Az elmúlt évtizedek csatornázatlanságából adódóan a települések szikkasztott szennyvize és a mezőgazdasági területek kemizálása tartós szennyezést okozott. A helyi közösség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyengébb szervesanyag-tartalmúak (50-150 t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz és a helyenként mészfelhalmozódás. Az térség valamivel több, mint fele (51,8%) szolgálja a szántóföldi növénytermesztést, 22,52% az erdők, 12,25% a gyep aránya. Ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő, nádas) aránya 35%. (Földhivatali nyilvántartás alapján) A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 %-át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő- és élettelen természeti elemeiből (NATURA 2000): Madárvédelmi területek: Abony (Abonyi kaszálóerdő), Jászkarajenő – Kocsér – Kőröstetétlen – Törtel (Jászkarajenői puszták) Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület: Abony – Cegléd – Törtel (Székek), Albertirsa – Cegléd – Ceglédbercel – Csemő – Nyársapát – Törtel (Gerje mente), Csemő – Nagykőrös (Nagykőrösi pusztai tölgyes); Nagykőrös – Törtel (Gógány- és Kőrös-ér mente) A kistérségben a potenciális szennyező források közül legjelentősebb Albertirsa és Nagykőrös városának elégtelen kapacitású szennyvíztisztítója. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Másik szennyező forrás a kistérségben a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó nagygazdaságok és őstermelők, magángazdálkodók telepei, ahol a keletkező trágya mellett potenciális szennyező forrást jelentenek a nagy mennyiségben – legtöbbször szakszerűtlenül tárolt – műtrágya- és növényvédő szerek. A térségben jelentős légszennyező forrás nem található. A kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredetű. A burkolatlan utak magas aránya miatt tavasszal és a betakarítási periódusokban jelentősen megnő a porszennyezés a települések területén. A hulladékgazdálkodás kistérség területén kielégítően szervezett a települések a ceglédi és a kétpói regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez csatlakoztak (működési idő 20 év 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda a Ceglédi kistérség része, a térség legnehezebb helyzetben lévő települései. Általános jellemzésükben elmondható, hogy lakosságszámuk összesen: 5703 fő. Munkanélküliség aránya a három településre vetítve, átlagosan: 5,37%. Ez azonban nem tükrözi a valódi munkanélküliek számát. Azok nagy többsége anyagi juttatás hiányában nem regisztrálja magát a Munkaügyi Központban. A tényleges munkanélküliség aránya ennek hozzávetőlegesen háromszorosa. Döntő többségük alkalmi munkából, napszámból él. A három településen működő gazdasági szervezetek száma alacsony. 1000 főre átlagosan 30,7 vállalkozás jut. A vállalkozások döntő többsége tőkeszegény. Alapvetően saját maguk megélhetéséért dolgozó „kényszer vállalkozók” alkotják nagyobb részüket, kevés a tőkeerős, nagy létszámot foglalkoztató gazdasági szervezet. Egyéni vállalkozások száma csekély, nagy többségük létminimum szintjén működik, alapvetően saját maga és esetleg egy alkalmazott részére tud megélhetést biztosítani.. Fejleszteni hátrányos helyzetűkből fakadóan az előző években nem igazán tudtak, arra kevés lehetőség nyílt meg előttük. Idegenforgalmáról elmondható, hogy kevés magánszállás-hellyel rendelkeznek, Mikebudán egyáltalán nincsen. Kocséron és Jászkarajenőn 1000 lakosra 4 magánszálláshely biztosított. Fontos, lenne e téren való elmozdulás is, hiszen természeti adottságait tekintve jelentős állat- és madárvilág található a településeken, Nagyobb csoportok elhelyezését önállóan megoldani nem képesek. Valamennyi településen óvoda és iskola működik. A gyermek létszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, egyre nehezebb a helyi önkormányzatnak azokat fenntartani. A települések infrastrukturális kiépítettsége, közműellátottsága alacsony színvonalú, az előző években a települések anyagi forrásaik hiányában minimális fejlesztéseket tudtak megvalósítani. Szükség lenne a közműellátottság (szennyvíz, csapadékvíz hálózat) kiépítésére. A településeken magas a szociális segélyezettek és nyugdíjasok aránya, kevés az aktív dolgozó. Ez elsődlegesen a munkahely hiányával, megélhetési nehézségekkel függ össze. A magasan képzett fiatalok elsődlegesen a térség fejlettebb településeire Ceglédre, Budapestre, Kecskemétre költöznek munkavállalás céljából. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Későbbiekben már nem települnek vissza. Helyben inkább a hátrányos helyzetű, továbbá az idősebb, nyugdíjas korosztály marad. A helyben való megélhetést a vállalkozáson kívül elsődlegesen a mezőgazdaság biztosítja. Annak súlya az elmúlt években egyre jobban háttérbe szorutl, egyre kevésbé tudják ebből megkeresni jövedelmüket az emberek. Többségük az önkormányzatok által szervezett, közhasznú és közcélú foglalkoztatásból tud némi jövedelemhez jutni. Ez azonban hosszú távú foglalkoztatást és megélhetést nem tud biztosítani. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 13% Építőipar 25% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 30% 6% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.8%, ami 1.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.8% • Változás 2003-hoz képest 1.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség sem gazdasági, sem munkaerőpiaci szempontból nem tekinthető zártnak. Munkaerőpiaci szempontból, kétségkívül a Cegléd rendelkezik legnagyobb vonzerővel, illetve hatással, a térség másik három városa (Nagykőrös, Abony, Albertirsa) is lokális munkaerőpiacnak tekinthető, de Cegléd gazdasági fejlettségi előnye vitathatatlan. A térség lakosságának közel 16%-a más településen dolgozik, mint ahol lakik, Cegléd lakosságának azonban csupán a 9%-a. A településekről jellemzően ceglédi és kisebb mértékben nagykőrösi vállalkozásokhoz járnak dolgozni. Az eljárás aránya aktív kereső lakosságára vetítve az közel 36%-os, azaz a települések aktív keresőinek 36%-a nem a lakóhelyén dolgozik. A lakhelyéről eljáró aktív keresők jelentős része a térségen kívül dolgozik, tehát a térségre erős munkaerő szívóhatás nehezül (főként Budapest, Kecskemét és Szolnok irányából). Cegléd város foglalkoztatási ereje erősebb, hiszen a város aktív keresőinek „mindössze” 20%-a dolgozik másik településen. A térség másik jelentős foglalkoztatási központja Nagykőrös, a városban több nagy foglalkoztató is letelepült. Említést érdemel, többek között a Bonduelle konzervgyár, a Carnaud Metalbox Csomagolóipari Kft., a ShanSin elektronikai gyár az újonnan megnyílt TESCO áruház. Meg kell jegyezni, hogy a városban több foglalkoztató is alkalmaz olyan munkaerőt, amelyet munkaerő kölcsönzőn keresztül szerez be, ezek a dolgozók leginkább Bács-Kiskun megye északkeleti részéről és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből járnak be dolgozni. Emellett azonban Nagykőrösről is jelentős számban járnak el dolgozni a környező két városba (Kecskemét, Cegléd). A térségre jellemző a szezonális foglalkoztatás, amely nemcsak az agráriumot jellemzi, hanem az építőipart is: különösen Abonyban magas az építőiparban időszakosan munkát végzők száma, akik novemberben rendszeresen megjelennek a munkaügyi kirendeltségen. Mezőgazdasági idénymunkát Románia Európai Unióhoz történt csatlakozása után már alkalmi munkavállalói könyvvel végezhetnek erdélyi munkavállalók. Számuk 2007-ben 870 fő volt. A külföldiek foglalkoztatása a kistérségen belül a helyi hiányszakmákban jelentős: 2006-ban 3260, míg 2007-ben 2908 külföldi foglalkoztatási bejelentés érkezett a munkaügyi központ térségi kirendeltségéhez. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A hiányszakmák helyi munkavállalókkal való feltöltésében hozhat előremozdulást a ceglédi TISZK beindulása, hiszen megindul egy koordináció a képzési és keresleti oldalon. A térségi foglalkoztatást jelentősen befolyásolja a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben végbemenő reform folyamatok. Egyrészt azért mert a kistelepüléseken az önkormányzatok és intézményeik a legnagyobb foglalkoztatók, másrészt mert ezen átszervezések kapcsán csökken a munkahelyek száma. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Albertirsa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,737 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt • Cegléd • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 800 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • Infineon Technologies Cegléd Kft. • Cegléd • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 450 3 • Kőröstej Kft. • Kőröstetétlen • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 292 4 • Proplant Kft. • Dánszentmiklós • 60 5 • Dánfarm Kft. • Dánszentmiklós • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Kossuth Mezőgazdasági Zrt. • Abony • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • 55 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Dónáth Élelmiszer Feldolgozó Kft. • Nagykőrös • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 20 8 • MIRSA Pest megyei Hűtőipari Rt. • Albertirsa • 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9 • Faulhaber Motors Hungaria Kft. • Albertirsa • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10 • Boundelle Nagykőrös Kft. • Nagykőrös • 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség gazdasági szervezetinek 90%-a mikro vállalkozás, azaz legfeljebb 9 főt foglalkoztatnak. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem hanyagolható el, hiszen ezek a vállalkozások foglalkoztatják az összes foglalkoztatott legalább a felét. A tevékenységük néhány tipikus területhez köthetők: építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, vendéglátás, szállítás, biztosítási tevékenység, ingatlan ügyek, gazdasági szolgáltatás, és egyéb szolgáltatás. A mikro vállalkozásokon belül önfoglalkoztató vállalkozásnak minősíthető a gazdasági szervezetek 56%-a, mintegy 4 ezer vállalkozást jelent, az összes térségi foglalkoztatott közel 15%-át érinti ez a vállalkozási típus. A térség gazdasági szervezeteinek közel harmada (31,4%) kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet folytat, a térségi foglalkoztatottak 28%-a dolgozik ezen a területen, ezek 94%-a mikro vállalkozás. A térség kereskedelmi alapellátását ezek a kis kereskedelmi egységek végzik döntő mértékben. Közepes nagyságú kereskedelmi és vendéglátó tevékenységgel 55 vállalkozás foglalkozik. A gazdasági szervezetek ötöde foglalkozik gazdasági szolgáltatással és ingatlan ügyek intézésével. Az építőipar aránya a gazdálkodó szervezetek között 11,3%, ettől azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepe kisebb. A mezőgazdasági szervezetek gazdaságban betöltött szerepe és foglalkoztató képessége a rendszerváltás előtti szint mintegy 25-30%-ra esett vissza. A gazdasági szerezetek 7%-a működik a mezőgazdaságban és ezek háromnegyede mikro vállalkozás. A mezőgazdaságban csupán egy-két nagyüzem maradt talpon, ezek közül a legkiemelkedőbb a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt, jelenleg 800 fő körüli embert foglalkoztat. Az élelmiszeripari nagy vállalatok közül ki kell emelni a nagykőrösi Bounduelle Konzervgyárat és a Ceglédtej Rt-t, mindkét vállalatra jellemző, hogy nem csak a térség foglalkoztatására vannak hatással, hanem a térség másodlagos foglalkoztató képességére is (a beszállítók révén). Az élelmiszeriparban a nagyobb létszámú vállalkozásoknak van kiemelkedő szerepük a foglalkoztatásban, hiszen a 7 közepes és nagy élelmiszeripari vállalat foglalkoztatja az ágazatban dolgozók több mint 60%-át. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A nagykőrösi Carnaud Metalbox fém és műanyag csomagoló- eszközöket gyárt, mintegy 350 főt foglalkoztat Nagykőrösön. A gépgyártás területén kiemelkedő gazdasági és foglalkoztatási súlya van a LAING Szivattyú Kft-nek, közel 400 fővel gázkészülékeket, keringető szivattyúkat és padlófűtés rendszert gyártanak. Fa és bútoriparnak kialakult hagyományai vannak, 135 asztalos-, fa-, illetve bútoripari vállalkozás működik a térségben, a térségi munkaerőpiac 2,4%át fedik le. Elektronika, műszergyártás foglalkoztatási súlya talán nem kiemelkedő a térségben, a térségi vállalkozások alig 1%-a tartozik ebbe a kategóriába, s a térségi foglalkoztatottak 3%-a dolgozik itt, azonban ki kell emelni, mivel a térségben új technológiát és új, eddig nem megszokott munkakultúrát hozott a térségbe. Az ágazat két reprezentánsa a Infineon Technologies Cegléd Kft(450) és a nagykőrösi Sanshin Hungary Kft(450 fő). 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 14 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Vallással kapcsolatos tevékenység 10 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 13 Sporttal kapcsolatos tevékenység 29 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 39 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 40 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 19 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 11 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység 5 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térség helyi társadalmai, részben tanyás múltjukból és jelenükből fakadóan széttöredezettek. Ezért bár a civil szervezetek száma (212 szervezet) és tagsága számottevő, aktivitásuk, néhány kivételtől eltekintve, csekély. Aktív, tehát kivételnek számít a „Homokrész Tanyavilágért Egyesület” Albertirsán, amely azoknak a tanyáknak a megőrzését tűzte ki céljául, amelyek Albertirsa és Ceglédbercel között maradtak fenn kisszámú töredékeként a valaha nagykiterjedésű tanyavilágnak. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a karitatív és önsegélyező egyesületek (Nagycsaládosok Egyesülete, Mozgássérültek Egyesülete Cegléden és Nagykőrösön), egyes városvédő, faluszépítő egyesületek (főleg Albertirsa, Csemő, Cegléd, Abony, Nagykőrös, Dánszentmiklós), továbbá az egyes gazdálkodói csoportok által alapított szervezetek. Általában – sajnálatos módon – a civil szervezeteknek csak a város/faluvédő csoportjai és a kifejezetten forrásgyűjtő alapítványok kapcsolódtak be valamilyen szinten a településfejlesztésbe. Változás Nagykőrösön, Jászkarajenőn és Kocséron látszik, ahol az elmúlt évben településfejlesztési célú civil szervezetek jöttek létre. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 111 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 54,924 54,853 54,767 54,988 54,813 Éves változás 221 -175 -71 -86 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 111 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 5% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A kistérséghez tartozó települések túlnyomó részének demográfiai összetétele kedvezőtlen. Ennek egyrészről a települések jelentős részében kedvezőtlen irányú és tartalmú vándorlás az oka, amely esetleg elöregedő lakossággal, s ezzel (is) összefüggésben nagyon alacsony természetes szaporodással párosul. Az elvándorlás mértéke elsősorban azokon a településeken magas, ahol a tanyavilág még mindig nagykiterjedésű, de akkor is folytatódhat, amikor a tanyákról való beköltözés lényegében befejeződött. Ennek köszönhetően viszonylag alacsony volt, bár még a pozitív tartományban a mezővárosok vándorlási egyenlege a kilencvenes évek során, negatívba fordult négy településen (Ceglédbercel, Kőröstetétlen, Mikebuda, Törtel) és nagyon erősen negatív Jászkarajenőn és Kocséron. Ezen a két településen és még Ceglédbercelen határozott elöregedési jelek mutatkoznak a helyi társadalmakban: itt 100 fő 14 éven aluli helyi lakosra legalább 139 fő idős ember jut (60 éven felüli). Ezeken a településeken a természetes szaporodás is nagyon alacsony; sokkal magasabb az elhalálozók, mint a születők aránya főleg Kocséron (majdnem 9 százalékos negatívum), de Jászkarajenőn, Ceglédbercelen, Albertirsán, Törtelen is. A ma már kiürült vagy gyéren lakott tanyavilágnak és ezeknek a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhető, hogy ebben a kistérségben él Pest megye elnéptelenedéssel veszélyeztetett településeken lakó népességének több mint 50 százaléka! Még magasabb volna ez az arány, ha Csemőn nem indult volna el egy, a statisztikai mutatószámok szintjén pozitív, ám a társadalmi összetétel vonatkozásában negatív folyamat a városokból, elsősorban Budapestről kimenekülő roma és nem roma elesett társadalmi csoportok bevándorlásával, s mivel ez a folyamat már nem mai keletű, újratermelődésével. S a tünetek: majdnem 10 százalékos vándorlási egyenleg 1990 és 1997 között; pozitív természetes szaporodás és fiatal korszerkezet: itt kevesebb mint 60 fő időskorú (60 éven felüli) jut 100 fő gyermekkorúra, s ez még a felét sem éri el az elöregedő településeken tapasztalható aránynak. Csemőn kívül a hátrányos szociális helyzetű lakossági rétegek nagyobb arányú jelenlétét valószínűsítik a mutató értékei Mikebudán, Nyársapáton, sőt, kisebb mértékben Abonyban és Dánszentmiklóson is. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 A súlyos elöregedés, az elesett rétegek nagyarányú jelenléte, a dinamizmus hiánya törvényszerűen együtt jár a felsőfokon képzettek alacsony számával: ebben a tekintetben a kistérség az alsó-középmezőnyben jár mind megyei, mind országos összehasonlításban. Ugyanakkor a sereghajtók között szerepel a dinamizmust hordozó foglalkozási csoport, a vállalkozók lakosságarányos mutatója szerint kialakított rangsorban éppen úgy, mint az adófizetők számát és a jövedelemtermelő képességét tekintve. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 8% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 11 85% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség infrastrukturális ellátottságáról összességében azt mondhatjuk, hogy az mind térségi szinten, mint Pest megye városaival ill. falvaival való összehasonlításban alulfejlett, rendszerint lépéshátrányban van a megye modernizációs központjaihoz képest. Lakásállomány A legkedvezőtlenebb képet a lakásállomány építési évek szerinti összetétele, valamint, ezzel szoros összefüggésben, komfortfokozata mutatja. Az 1945 előtt épült lakások aránya 40,4% volt kistérségi szinten 1995-ben. Nagykőrösön majdnem kétszerese az 1945 előtt épült lakások aránya (49.1%) a megye városi átlagának (28.6%), de Kocséron például még ennél is 10%-al magasabb az ötven évnél régebben épült lakások hányada. A kilencvenes évek lakásépítési dinamikája nem arról vall, hogy a lakásállomány további leromlása, elöregedése megállna. Az 1990-95 között épült lakások 1990-hez mért arányát tekintve a kistérség a rangsor utolsó helyén áll Pest megyében: a megyei átlag 6,1%-hoz képest csupán 2,6% a kistérségben az épített lakások aránya. Nem éri el ez a mutató a két százalékot Kocséron, Jászkarajenőn és Cegléden, de Nagykőrösön is éppen csak 2.5%. Műszaki infrastruktúra Kezdve a villamos energiával, ami természetesen a tanyás településeken okozott problémát: a tanyai hálózat rekonstrukciója ill. kiépítése közel 100%-os Csemőn, Kocséron, Nyársapátom, Mikebudán, Törtelen. Nagykőrös városához 1261 tanya tartozik, annyi, mint Kocsérhoz, Nyársapáthoz, Törtelhez összesen. Közülük 923 volt villannyal ellátva 1997-ben és ez a mai napig nem változott. Vezetékes vízszolgáltatás valamennyi település belterületén elérhető, külterületen azonban nem. A települések közül Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát nem rendelkezik szennyvíz csatornával. A külterületeken nem megoldott a szennyvízelvezetés, egyedi megoldások keresése szükséges. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Távközlés és internet hozzáférés tekintetében a települések ellátottsága jó. A külterületek esetében Csemőn és Kocséron találunk mikrohullámú megoldást az internet hozzáférésére, ami a többi település esetében is indokolt lenne. A térségben jelenleg nincs gyorsforgalmi út, de az országos távlati tervek jelentős javulást prognosztizálnak ebben a kérdésben. Településeket összekötő két szakaszon, összesen 23,4 km olyan közút van, amely nem felel meg a mai kor követelményeinek, nem alkalmas a kétirányú gépjárműforgalom biztonságos levezetésére. A kistérség minden települése megközelíthető közúton, de Nyársapát zsáktelepülés. Külterületek estében hiányoznak a tanyavilágot feltáró műutak. A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A településekben nagy hagyománya van a napi utazások (munka, kereskedelem, ügyintézés) alkalmával a kerékpárnak. Ez a fajta kerékpáros forgalom azonban csak a települések belterületein, vagy a közvetlen környezetükben levő területek (tanyák, földek) megközelítésében játszik szerepet. A bel- és külterületi kerékpárút-szakaszok hiánya balesetveszélyessé teszi a mindennapi kerékpáros hivatásforgalmat. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.13 0.05 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 5% 5% 7% 7% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Abony • Város • 805 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.90% • 409,466 • 0.181 • 0.000 Albertirsa • Város • 1,495 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.06% • 481,057 • 0.000 • 0.081 Cegléd • Város • 2,920 • 4.63% • 489,133 • 0.088 • 0.042 • Közszféra Ceglédbercel • Község • 4,502 • 3.00% • 572,953 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Csemő • Község • 4,376 • 5.84% • 298,663 • 0.000 • 0.149 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dánszentmiklós • Község • 2,812 • 2.04% • 411,308 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászkarajenő • Község • 2,966 • 6.08% • 307,406 • 0.000 • 0.023 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kocsér • Község • 1,971 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 5.61% • 325,309 • 0.000 • 0.193 Kőröstetétlen • Község • 876 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.24% • 398,606 • 0.000 • 0.000 Mikebuda • Község • 785 • 4.85% • 330,313 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagykőrös • Város • 25,046 • 6.43% • 458,286 • 0.274 • 0.050 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyársapát • Község • 1,846 • 4.57% • 317,766 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Törtel • Község • 4,414 • 7.61% • 308,728 • 0.000 • 0.000 • Közszféra {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Ivóvíz- és úthálózat elavult, külterületek megközelíthetősége időjárásfüggő, a tanyavilág romló állapota” • „Termálvízre épülő gyógyturizmus, élénk kulturális és sportélet, mikro-térségi központ” • Abony • „A települést elkerülő út hiánya, a településen élők zaj és közúti teherforgalom terhelése.” • „Strandfürdő és településközpont fejlesztése, új szolgáltatások betelepítésével.” • Albertirsa 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya, képzett munkaerő ingázik, munkanélküliség. A külterület infrastruktúrával és (alap)szolgáltatásokkal való ellátottsága alacsony.” • „Ceglédi termálfürdő és szabadidőparkra épülő turisztikai szolgáltatások fejlesztése. 4. számú út gyorsforgalmi úttá történő bővítése. Városközpont rehabilitáció.” • Cegléd • „A képzett munkaerő ingázik.” • „Alapfokú oktatási intézmények és egyéb szolgáltatások fejlesztése. Német kisebbség.” • Ceglédbercel 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya, munkanélküliség, az elszegényedő rétegek beköltözése a tanyavilágba.” • „Falusi és agrárturisztikai szolgáltatások fejlesztése.” • Csemő • „Közcsatorna-hálózat csak 40%-ban épült ki a településen, a gyümölcstermesztés csak 1-2 nagyobb vállalkozás keretében tud jövedelmező módon működni, magas a szezonális munkavégzés aránya.” • „Gyümölcstermesztés hagyománya (alma). Turisztikai szolgáltatások fejlesztése.” • Dánszentmiklós 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A természeti értékekből származó lehetőségek kihasználatlansága (NATURA2000, ivóvíz (MIRA kutak)). Munkanélküliség, kiépítetlen közműcsatorna-hálózat.” • „Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése. Szociális szövetkezet alapítása.” • Jászkarajenő • „Munkanélküliség, elöregedő lakosság.” • „Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése.” • Kocsér 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés fiatal marad a településen, a helyi általános iskolába egyre kevesebb diák jár.” • „Településen szabadidős tó és park kialakítása, turisztikai szolgáltatások és kerékpárút fejlesztése, intézményi együttműködések kialakítása.” • Kőröstetétlen • „A település adottságaiból származóan (kis lakosság szám, az erdős területek aránya magas) viszonylag magas munkanélküliség, kiépítetlen közműcsatorna-hálózat. A településen a csökkenő gyermeklétszám miatt az alapfokú oktatási intézmények fenntartása megkérdőjeleződött.” • „Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése. Az alapvető szolgáltatások fejlesztése, együttműködések kialakítása fenntartásukra.” • Mikebuda 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 6/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A város jelenleg 30%-os csatornázottsági lefedettséggel rendelkezik. A jelenlegi szennyvíztisztító telep korszerűsítése szükséges. Munkanélküliség.” • „Termálkút fúrása és gyógyszálló építése. Vállalkozásfejlesztés.” • Nagykőrös • „A rendszerváltás után a TSZ és budapesti vállalatok telephelyeiknek megszűnésével jelentősen csökkent a munkahelyek száma. A képzett munkaerő ingázik.” • „Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése.” • Nyársapát 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 7/7 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A mezőgazdasági vállalkozások megszűnése és a munkaerő alacsonyképzettsége miatt a munkanélküliség magas.” • „Munkahelyteremtés és alternatív jövedelemszerzési módok fejlesztése. Termálvízkút fejlesztése, a jelenleg szabadon kifolyó víz hasznosítása. Helyi gazdaságok fejlesztése.” • Törtel • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

50. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Megélhetési viszonyok, életkörülmények javítása” • 3 db • 1,783,000 • „A kistérség vonzerejének fejlesztése, értékeinek védelme” • 3 db • 1,091,713 • „A helyi közösségek kohéziójának javítása, a humán erőforrások fejlesztése” • 2 db • 258,997 • „Helyben megtermelt termékek és szolgáltatások piacra jutásának fejlesztése” • 3 db • 110,000 • „A humánszolgáltatások fejlesztése” • 2 db • 40,000 • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 49 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis