Együttműködés a háziápolási szolgálatokkal,tapasztalatok, előnyök és nehézségek

1. Együttműködés a háziápolási szolgálatokkal,tapasztalatok, előnyök és nehézségek Dr. Becka Éva Szakmai igazgató Országos Alapellátási Intézet 2006. február 23.

2. A házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.

3. A házigondozó feladatai ellátása során segítségetnyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a) saját környezetében,b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésévelbiztosított legyen.

4. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen(1) a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) a segítségnyújtás a higiénia megtartásában, d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,

5. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen(2) f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés, j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

6. A jogszabályi előírás és a gyakorlati tapasztalat alapján tovább részletezett feladatleírás Gondozási feladatok: - testi személyi higiéné biztosítása, - közreműködés a gondozott háztartásának vitelében

7. ·  gyógyszer kiváltása, adagolása, ·  vérnyomás, pulzus, hőmérséklet mérése, regisztrálása, ·  mobilizálás, légző torna, inhalálás, ·  inkontinens beteg ellátása (ágytálazás, pelenkázás), ·  egészségnevelés, ·   felismeri az igényt a kényelmi és gyógyászati segédeszközök alkalmazására, kezdeményezi a használatukat, segít a beszerzésben s betanítja használatukat a gondozottnak és a hozzátartozóknak is. Alapvető ápolási feladatok:

8. Az ápolói tevékenység tartalma a háziorvosi szolgálatban - A beteg testi higiénéjének biztosítása vagy ennek megszervezése azon személyeknél, akiknél a házi segítőszolgálat szakmai segítsége már nem elegendő. - A betegellátás során a szociális alapellátás körében működő házi segítőszolgálattal, a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatókkal és szükség esetén a védőnői szolgálattal való együttműködés

9. Mindkét munkakörhöz tartozó ápolói feladatok A háziorvos – egyeztetést követően (egyeztetési kötelezettség a vezető gondozóval: kapacitás, képesítés, felelősségbiztosítás megléte miatt) - dönti el, hogy a körzeti nővérre, vagy a megfelelő képesítéssel rendelkező házi gondozóra bízza az alábbi feladatokat.

10. A körzeti nővér és a szakképzett házi gondozó egyaránt elláthatja az alábbi feladatokat: - a beteg felvilágosítása ápolási kérdésekben -abeteg hozzátartozóinak felvilágosítása ápolási kérdésekben -  injekciózás - vérnyomásmérés, pulzus számolás - sebek, sérülések, bőrfolyamatok ellátása, kötözése -egyszerűbb fizikális gyógymódok alkalmazása (borogatás, masszázs) - gyógyszeres kezelés ellenőrzése, gyógyszer beadása - mosdatás, öltöztetés, etetés, ágyazás

11. Mindkét munkakörhöz egyenrangúan kapcsolódó feladatok(1) - Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintőveszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában - Veszélyhelyzetek felismerése, életveszély esetén az elsősegélynyújtás szakszerű megkezdése. - Sürgős orvosi beavatkozást igénylő esetben - amikor a háziorvos, illetve az ügyeletes orvos kihívására nincs lehetőség - a mentőszolgálat útján a beteg sürgős ellátásának megszervezése

12. Az együttműködési kötelezettségekkel járó feladatok(1) Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek akörnyezettel valókapcsolattartásban - hozzátartozókkal, - háziorvossal, körzeti nővérrel, kórházi szociális nővérrel, - népjóléti iroda munkatársaival, ügyintézés - személyesen vagy a gondozott elkísérésével

13. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel.” Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet alapján „A betegellátás során a szociális alapellátás körében működő házi segítőszolgálattal, a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatókkal és szükség esetén a védőnői szolgálattal való együttműködés.” A (4/2000. (II. 25.) EüM rendelet alapján) Az együttműködési kötelezettségekkel járó feladatok(2)

14. 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről (1) „Az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység.”

15. Szakápolási feladatokat az az ápoló láthat el, aki rendelkezik az alábbi szakképesítések valamelyikével:(2) a)diplomás ápoló vagy más egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező személy, amennyiben ápolói szakképesítése és ápolásban szerzett legalább 3 éves gyakorlata van, b) ápoló (OKJ 60 4 3210 12 1 0 04), c) szakápoló.

16. Modellkísérletek PHARE program keretében modellkísérletek történtek a háziápolás, házigondozás és az otthoni szakápolás kapcsolatának fejlesztéséről pl. Egerben és Pesterzsébeten,valamint a MATRA programban Vácott és Bátaszéken.

17. Egri modell A komplex ellátást. 8 háziorvosi körzet, a Családsegítő Intézet keretében működő 5 gondozási központ, valamint Otthonápolási Szolgálat dolgozik együtt. 8 háziorvos, 8 háziápoló, 10 házigondozó és szolgálatuk egri dolgozói, külső szakértői alkotják a csoportot.

18. A program folyamata A program kezdetén közösen alkalmazandó dokumentációt dolgoztak ki, meghagyva az egyes szakterületekre érvényes jogszabályi előírásokat. Kialakították az együttműködés személyi és tárgyi feltételeit. A résztvevők közösen határozták meg a feladatokat. Folyamatos és rendszeres információáramlás valósult meg. A beteg ellátásába bevonták a beteget és a környezetét egyaránt.

19. A program során nyert tapasztalatok A háziorvos az ellátás mindhárom területén felelős, vezető szereppel bír, de a szakápolás és a házi-segítségnyújtás terén az ápolás-gondozás önálló funkciója teljes mértékben megvalósulhat Problémaként merült fel az együttműködés során: Az ellátott nem értette meg sokszor, hogy az egyik szolgáltatásért miért kell fizetnie (házisegítségnyújtás), a másikért nem (kórházi ellátást kiváltó otthoni szakápolás) Nyitott maradt az a kérdés, hogy ki az a mindhárom részről elfogadott személy, aki a szupervizor szerepét betölthetné.

20. A Pesterzsébeti modellkísérlet célja – az esetmenedzselés alapján funkcionálisan együttműködő – olyan betegközpontú ellátás kialakítása, amelyben a szociális indokú gondozási szükségletek, és a betegségből eredő alap és szakápolási szükségletek szakszerű, humánus és gazdaságos ellátása valósulhat meg.

21. A program célja 1. Mi tartozik a házi gondozás, a házi ápolás és az otthoni szakápolás feladatkörébe? Hogyan lehet ezeket definiálni? 2. Hogyan lehet a különböző területeken tevékenykedő, eltérő pozíciókkal rendelkező személyekből álló feladatorientált és autonóm egységű teamet, csoportot megszervezni, melynek tagjai nincsenek egymással hierarchikus viszonyban? Hogyan lehet a házi gondozásban dolgozó kollégákat felkészíteni egy ilyen viszonyra?

22. A program célja 3. Hogyan működjön együtt egy településen több gondozási központ, az otthoni szakápolási szolgálat, illetve a házi orvosi szolgálat? Mindhárom szolgáltatónak együttműködési kötelezettsége van egymással, de hogyan, milyen rendszerességgel találkozzanak, ki koordinálja a három szolgáltatót?

23. A programban résztvevő szervezetek és személyek Programvezető : Szakápolás irányítója Otthonápolási szolgálat vezető Házi ápolás irányítója 6 háziorvos Házi segítségnyújtást is irányító 4 gondozási központvezető5 szakápoló •       18 szociális gondozó •       6 szociális gondozó- szakápoló (oszt.m.kör) •       2 gyógytornász (rész m.idő) •       1 pszichológus (rész m.idő) •      1 fizikoterápiás assz. (oszt.m.kör) •      1 gyógytestnevelő •       1 logopédus (rész m.idő) • dietetikus (rész m.idő), • 6 körzeti ápoló

24. Komplex ellátásban részesített személyek száma a programban

25. Értékelés A modell kísérletben a három szolgáltató (szakápolói, házi orvosi, gondozói) szervezeti felállása változatlan maradt, de a programban résztvevő munkatársaknak szervezetten volt lehetőségük egymás mindennapi munkájáról, problémáiról tájékozódni, megállapodni abban, hogy ki mit csinál a közös beteg/kliens érdekében. A havonként rendszeresen ismétlődő megbeszélések eredményeként a napi kapcsolattartás is javult, mivel a teamben, csoportban résztvevők személyesen is megismerték egymást és egymás kompetenciáit.

26. Nehézségek, akadályok ·Problémát jelentett, hogy amíg az alapellátás körébe tartozó ápolási feladatokat a körzeti nővér végzi, nem kell a betegnek fizetnie az ápolásért, ugyanakkor, ha ugyanazt a tevékenységet a házi orvos előírása szerint a házi segítségnyújtás keretében végzi a szociális gondozó-ápoló, akkor igen. ·A háziorvosok mellett a legtöbb esetben nincsenek a körzeti nővéren kívül más olyan személyek, akik az adminisztrációval foglalkoznának, ebből következően kevesebb idő jut a betegek otthoni ápolására.

27. A program összegzése A Gondozási Központ tevékenységének középpontjában a szociális és egészségügyi problémákkal rendelkező emberek állnak, akik részére csak úgy tudjuk biztosítani ez irányú szükségleteik kielégítését, ha szoros együttműködést valósítunk meg csoport munkában az otthoni szakápolást, a házi orvosi szolgáltatást, valamint a gondozást végzők között, ha az abban dolgozók partnernek tekintik egymást, elfogadnak egy koordináló személyt, aki a kliens/beteg ellátási szükséglete szerint szervezi az ellátást.

28. A MATRA program Vácott: • Cél: valódi home care szolgálat • Módszer: • A komponensek jelenlegi igénybevétele • Az ellátók kapacitása • A nemzetközi gyakorlat tanulmányozása • Javaslat a helyi struktúra kialakítására

29. Az új rendező elv: • Beteg ápolása lakóhelyén, tartózkodási helyén • A beteg személy ellátása változó tartalmú, de zömében komplex igényeket jelent • Az ellátás részletei a jelenlegi három komponensből adódnak össze

30. A bevezetésre alkalmasnak talált módszer: • Független ápolási szolgálat, mely a beteg otthonában teljesíthető valamennyi ápolási feladatra vonatkozó kompetenciával és az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik • Funkcionális egységben dolgozik együtt a szociális gondozó hálózattal

31. A struktúra: • A megrendelés egy helyre érkezik • A megrendelést értelmezni és a feladatokat kijelölni képes fogadóegység kijelöli a paramétereket: • Az elvégzendő feladatok meghatározása • A személyzet kijelölése és mozgósítása • Az időpontok és időtartam meghatározása • A szükséges eszközök (tárgyi és személyi) a helyszínre juttatása • Az értékelés módjának megjelölése • Az elszámolás tisztázása ( a feladat elvégzésének ellenértéke hogyan, mikor jut el a szolgáltatóhoz?)

32. A feladat teljesítését a megrendelő felé a szolgáltató jelenti, az értékelést követően a további feladatokat meghatározzák • FONTOS: A megrendelő bárki lehet, de az ellátás finanszírozása függhet a megrendelőtől (pl. a család is igénybe veheti térítés ellenében az addig általuk biztosított betegellátást) A szociális szféra a szükséges mértékben kapcsolódik be, finanszírozása az egészségügyi ellátórendszertől független

33. Szociális feladatok Egészségügyi feladatok koordinátor háziorvos specialista BETEG (megoldandó probléma) család

34. A várható eredmények • A beteg intézeti ápolása kiváltható lesz • A beteg a saját otthonában eredményesebben és rövidebb idő alatt rehabilitálható • A körzeti ápoló feladata a rendelőre koncentrálódik, hatékonyabb és eredményesebb munkát képes nyújtani • A kitágult kompetencia racionálisabb működést eredményez

35. A nem várható eredmények: • Megtakarítás, de a zárt kassza miatt nő az intézeti ellátás hatékonysága (magasabb szakmai igényű lehet az intézetben ellátandó feladatok zöme) • Kapacitás csökkenés (jelenleg jelentős ellátatlan tömeg lehet a háttérben!) • Mindenki megelégedése • Kórház: kieső könnyű betegek • Körzet: az otthonában ellátott beteg, mint forrás • Beteg: az elvi ingyenesség elvesztése,

36. A megvalósítás feltételei: • Megfelelően képzett és strukturált csapat • Megfelelő eszközpark (a betegek és az ellátók biztonságát garantáló segédeszközök, a transzport kellékei stb.) • Működőképes finanszírozás • Informatika: • A megrendelés vétele • Az ellátók kapcsolata (segítség, szervezés stb.) • A dokumentáció

37. Cél: A beteg otthonában történő egészségügyi ellátás racionalizálása a beteg komplex ellátásának függvényében

38. Összegzés(1) Az otthoni ellátási szolgálatok szervezését „megosztottként” jellemezhetjük. Az otthoni ellátás „szociális” összetevője a helyi önkormányzat feladata, melyet szociális munkások útján lát el, míg az otthoni ellátás „egészségügyi” összetevőjét többségében magán otthonápolási szervezetek nyújtják, „szakápolók” segítségével. Ezenkívül minden családorvos alkalmaz ápolót, aki adott esetben szintén végez otthonápolási szolgáltatásokat

39. Összegzés (2) Hiányzik a szociális munkások, az otthonápolás szervezetek, a családorvosok és a kórházak közötti koordináció. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy nincs központi nyilvántartás az otthoni ellátásban részesülő valamennyi betegről.

40. Összegzés (3) E gyakorlat megváltoztatása nem csak a betegek érdekében szükséges, hanem az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyabb működéséhez is.

41. Köszönöm a figyelmet