A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN

1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch> <tfleisch@vki.hu> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Szolnok, 2004 november 26.

2. Múlt órai tanulságok összefoglalása • A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. • A fenntarthatóságtérbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. • A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. • Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

3. Múlt órai tanulságok összefoglalása Emlékeztető:sugaras, egyközpontú (centripetális) ill. rácsos (centrifugális) hálózatok

4. A városi köztérről, közlekedésről • (Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erőd,Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális/szakrális értelemben • A város találkozási pont • Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye. Helye? • (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) Helyek és nem-helyek • A hely attribútumai: identitás, reláció és történet • Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. • [FT:] egy dimenzióval vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” • Feladat: otthonossá tenni a nem-helyeket, azaz hellyé (?)

5. Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete 1. ábra. Sopron 1610 körül és a város címere

6. 1/b. ábra. Szolnok ábrázolása

7. 2. ábra. Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956illetve saját felvétel 2003 október Sok belső célpont: a sűrű belső kapcsolatrendszer egyik feltétele

8. 3. ábra. Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

9. 4. ábra. Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

10. 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

11. 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

12. 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

13. 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

14. 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

15. Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros.Képzőművészeti, Budapest, 1988. 6. ábra. Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

16. 7. ábra. Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

17. 8. ábra. A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

18. A városi közlekedésről • Áramlás-centrikus közlekedéstervezés (60-as 70-es évek) • Akkori cél: helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi-közlekedésnek • Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – • …vagyis maga a város… • A város alárendelése az átmenő forgalomnak. Példa a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

19. A városi közlekedésről • Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenő gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva. • Visszafoglalni a felszínt, a „járdát” a közterületet; • Nem-helyből hellyé varázsolni a város belakott részeit • Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai, környezeti, egészségügyi stb. • Amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város: a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos előnyét.

20. 9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

21. A tanulságok összefoglalása • A fenntarthatóságtérbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. • A közlekedési hálózatoknak fontos szerep jut a belső struktúra megőrzé-sében: a hálózatok memóriaként őrzik a kialakult belső (gazdasági, társa-dami) kapcsolatok szerkezetét és konzerválják a kapcsolati viszonyokat. • A városokban vissza kell fordítani azt a több évtizedes folyamatot, ami felszámolta a helyi kapcsolatokat, a gyalogos-távolságban elérhető célpontokat és mindent alárendelt a gépkocsik minél zavartalanabb áramlási lehetőségeinek. • Kistérségekben új struktúrák alakulnak a korábbi kizárólagosan központ-irányú kapcsolatok mellett. Ezt igazolják társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti igények; továbbá lehetővé teszik új hálózati felismerések és technológia lehetőségek.

22. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN A HARMADIK BLOKK VÉGE Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Szolnok, 2004 november 26.