290 likes | 451 Views
Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor. Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz Orsolya Tímár Ferenc Tirla Szabina. Fogalmi kérdés: Modern biztosítás története rövid, kb. 200 éves
E N D
Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz Orsolya Tímár Ferenc Tirla Szabina
Fogalmi kérdés: • Modern biztosítás története rövid, kb. 200 éves • Tág fogalom: emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul -> a biztosítás története közel egyidős az emberi társadalmak ismert történetével. • A biztosítás módszereiben, terjedelmében és tartalmában - alkalmazkodva a gazdasági élet adottságaihoz – állandóan változik. -> több százféle biztosítási fogalom
A biztosítás fejlődéstörténeti szakaszai Mahr Werner: • 1. kölcsönös közösségi megsegítés: kockázat átvállalása a többi gazdaság részéről erkölcsi kötelezettségen, szokáson alapszik. • 2. „szövetségi” biztosítási viszony: a kockázat átvállalása tudatos külön feladat - Céhek - Gildék - Felosztó – kirovó rendszerű társulások
Gilde: az ó- és középkorban részben vallási, politikai, gazdasági szabad társulások, amelyek tagjaiknak halál esetén temetkezést, tűzvész, hajótörés, stb esetén kölcsönösségi alapon támogatást nyújtottak, de egyéb közösségi feladatokat is elláttak. • Felosztó-kirovó rendszer: a társulás tagjainak véletlen szerencsétlenség folytán előállott kárát (szükségletét) felosztották a társulás tagjai között és a rájuk jutó hányadot kirótták az egyes tagokra. A kirótt hányadokat a tagok vagy utólag fizetik be, vagy 1-1 időszakra előleget fizetnek, aminek terhére számolják el utólag a károkat. Ha az előleg nem volt elegendő, pótkirovást végeznek.
Szövetségi biztosítási viszony (Werner 2. szakasz) jellemzői: • A biztosítás a többi feladat mellett rendszerint külön feladat. • Léteznek külön biztosítási intézmények ( pénztár, alap) • Hiányzik a nyereségre, keresetre való törekvés • Biztosítási kötelezettség jogi kikényszeríthetősége többnyire nincs meg, biztosítási viszony alapja fogadalom, eskü, ígéret, nyilatkozat
3. (Werner) „társasági” biztosítási viszony • A biztosítási viszonyt mindkét fél (biztosított és biztosító) kizárólag a gazdálkodás biztonsága érdekében létesíti. • A biztosító ésszerű módszerrel dolgozó intézmény • A biztosítás… • … vagy csak a biztosítási fedezet költségeit akarja beszedni (kölcsönösségi, szövetkezeti biztosítás) • … vagy emellett keresetet, nyereséget is el akar érni (vállalkozói biztosítás) • A biztosítási viszonyt jogilag pontosan szabályozzák
Manes Alfred: • A biztosítás előtörténete ( ókor és középkor a XIV. századig) • A biztosítás története • XIV.- XVII. Század (biztosítási kötvény és kötvénykereskedő intézmény kialakulása) • XVIII.-XIX. Század első feléig (a biztosító társaságok kialakulásának időszaka) • Modern, nemzetközi nagyvállalatok és a társadalombiztosítás kialakulása
Csabay Dezső: • Ősközösség: • nincs termékfelesleg • egyes törzsek, nemzetségek kölcsönös gazdasági megsegítési módjai (ld. Mahr„közösségi biztosítási viszony”- a) • Rabszolgatartó társadalom: • Magántulajdon megjelenése • Pénz- és árugazdaság kezdetleges formái • Kockázatok: • Kereskedők karavánjainak kifosztása • Rabszolgák szökése
Római Birodalom: • Temetkezési testületek (felszabadult rabszolgák, kézműiparosok, színészek), amelyek a Birodalom hanyatlása korában megszűntek • I.u. 200: Ulpianus prefektus valószínű élettartamokat állított össze szubjektív tapasztalati becslés alapján • „Tengeri kölcsön”: a kereskedő a tengeren szállított árujára kölcsönt vett fel magas(24-36%-os) kamatra és ezt nem kellett visszafizetnie, ha áruja a szállítás közben odaveszett.
Hűbéri társadalmak: • Gildék: • X. századtól Anglia • XII. századtól Németország, Dánia, Izland • XVIII. Században több gilde egyesült és közületi nyilvános kölcsönös „biztosító” intézményekké alakult át. • XIV. századtól „szállítmánybiztosító” vállalkozások/ „kötvénykereskedők” • A XIV. század második felétől a tengeri biztosítás kérdését törvényileg szabályozták.
XIV. század, London: • tengerészek „életbiztosítása” • Fogadásszerű (mások élettartamára is) -> betiltották • Olasz zálogintézmény: • Keresetszerű biztosítási iparűzés • Zálogkölcsönök, életjáradékok folyósítása, özvegyek eltartása, lányok kiházasítása • …egyszeri díjak ellenében
„Tontinák”: • Jellegzetes életjáradék forma • Biztosításszerű tevékenységgel összekapcsolt államkölcsön • Kamat helyett életjáradék • Kölcsönt jegyzők életkor alapján 10 csoportba osztva • Kamatösszeget felosztják a csoport élő tagjai között • Csoport utolsó tagjának halála után az állam mentesül a további fizetés alól • Tőkeösszeg az államé • Állam: nincs kockázat -> nem osztják fel • Szerencsejátékszerű -> betiltották
XVII.- XVIII. Század, Anglia: baráti társaságok • Kölcsönösségen alapuló nem rendszeres segítség (munkaviszony bizonytalanságai ellen) • Szakszervezetek is csatlakoztak (tagok önsegélyezési tevékenységét is előmozdították • Lloyd’s : • 1688:Edward Lloyd kávéháza a londoni kikötőnél • Hajózással kapcsolatos hírek közzététele • Hajó- és szállítmánybiztosítók központja • tagjai: egyéni kereskedők, részvénytársaságok • Mindenki csak az általa jegyzett összeg erejéig viselte a szavatosságot
A „biztosításról” összefoglalóan a rabszolgatartó és feudális társadalmakban: • Kölcsönösségi alapon működő felosztó-kirovó rendszerű társulások • Iparszerű biztosító vállalkozók • Hiányzik a statisztikai, tudományos megalapozottság, a megbízható, törvényszerű kárvalószínűségen felépülő kockázatfelosztás • Nagyobb károk esetén nem tudtak eleget tenni kötelezettségeiknek, tönkrementek • Tagjaik, biztosítottaik biztosítási védelem nélkül maradtak és komoly veszteségeket szenvedtek el.
XVII. Századi közületi és „iparszerű biztosító” egyesülések, vállalkozások: • Kockázatokat veszélykörülmények szerint osztályozták • Díjakat ennek megfelelően szabták meg • Önrészesedést kötöttek ki • Károsultakat kötelezték a tönkrement épületek helyreállítására
Tőkés társadalom: • XVIII. Század közületi, állami kötelező tűzbiztosítás • Koncentrált pénzügyi tevékenység • A termelésben egyre nagyobb tőkék mozognak • Az önbiztosítás nem gazdaságos • Biztosítási szervezetek létrehozásának szükségessége, amelyek tőkeerősek és biztonságosak
1693, Halley Edward: első nagyobb tömegű statisztikai adatok alapján szerkesztett halandósági tábla • XVIII. Század, Bernouilli: nagyszámok törvénye, ami lehetővé teszi: • a kárvalószínűség megállapítását • Kárfelosztás tudományos módszerének alkalmazását.
XIX. Század: • Koncentrációs folyamat felgyorsulása a biztosítási piacon –> nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek kialakulása • A modern technika fejlődésével együtt jár a veszélylehetőségek növekedése -> biztosító intézmények működési területe bővül, új módozatok jönnek létre • Viszontbiztosító társaságok jönnek létre
A biztosítás története a XVIII. Századtól biztosítási ágazatok szerint • Tűzbiztosítás: Anglia, Franciaország, Németország • Életbiztosítás: Anglia • Állatbiztosítás: Belgium, Franciaország, Svájc, Skandináv államok • Jégbiztosítás: Németország, Svájc • Balesetbiztosítás: Anglia • Szavatosságbiztosítás: Franciaország, Németország
A magyarországi biztosítás története • XIV. század: céhek • Pénztárai: társládák • Tagoktól külön díjak • Keresőképtelenség, öregség idején rendszeres segélyek, temetés, özvegyek, árvák támogatása • XVIII. Század második felében a Szepességben kötelező tűzpénztárak • Tűz esetén díjfizetés ellenében kártérítés
XIX. Század első fele: • Kölcsönös Tűzkárbiztosító Intézet • Első Osztrák Tűzbiztosító társaság • További 5 trieszti biztosítótársaság • 1843. Jégverés Elleni Kölcsönös Biztosító Magyar Egyesület (elnöke: Batthyány Lajos) • 1857. Első Magyar Általános Biztosító Társaság (alapítói: Deák Ferenc, Eötvös József, Fáy András)
A II. világháború utáni infláció a biztosító társaságok csaknem teljes vagyonát és biztosítási állományát értéktelenné tette. • 1947. államosítási törvény: azok a vállalatok, amelyekben a bankoknak legalább 20%-os érdekeltségük van, állami vállalattá válnak • 1949. Állami Biztosító létrejötte -> létrejött az állami biztosítási monopólium
A biztosítás jellemzői az államosítástól 1986-ig • ‘50-es évek: • Életbiztosítás- haláleseti kockázatra • Veszély-nemenkénti vagyonbiztosítások (kötelező a mezőgazdasági tevékenységre), kötelező tűzbiztosítás • Veszélyközösségek szervezése tulajdonformákhoz igazodott • Bizalmatlanság a biztosítás iránt (ÁB nem vette át a teljes külföldi biztosítási állományt, így nagyok a személybiztosítási állomány veszteségek) • ÁB által átvett személybiztosítási állomány is csak haláleseti kockázatot fedezett
‘60-as, ‘70-es évek • 1960-as évek elejétől összevont „típus-biztosítások”, ún. blokkötvények térhódítása • CSÉB-munkahelyhez kötött, korlátlan díjfizetésű kombinált élet és balesetbiztosítás (minimális fedezet a kórházi/gyógyintézeti ápolásra, gyermekszületésre…) • Épület és lakásbiztosítások szobaszámhoz kötött díjjal és egységes kárkori érték térítéssel… • … kárrendezés és kártérítés értékbecslésénél, • Kárkifizetések teljesítésénél jelentkezett • 1968-tól állami vállalatok, gazdaságok biztosítási tilalmának feloldása folyt..
folyt… • 1970-es évek második felétől önkéntes személybiztosítás térnyerése(jövedelmek differenciálódásával) • Megjelentek a nagy biztosítási összegű, változatos feltételű életbiztosítások, különböző kiegészítő kockázatokkal • Biztosítási összeg indexálása
‘80-as évek • 1982. január 1-ig kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetéssel, amely az év második felétől megszűnt és a biztosítás az üzemanyag árába került beépítésre • Személybiztosítások választékának bővülése • Sokszor a biztosító megelőzte kínálatával a biztosítási keresletet, pl. nyugdíjkiegészítő biztosítások • „Típus-biztosítások helyett a biztosítási összeg a tényleges értéket követi, a kártérítés alapja a biztosított által választott, pl. új érték
‘80-as évek elejétől: • Kormányrendeletek előkészítése a pénzügyi- és biztosítási szektor monopolhelyzetének megszüntetésére • Biztosító intézményrendszerének korszerűsítése • Előkészületek a piacgazdaság kiépítésére, verseny lehetőségére • Az 1016/86 MT. sz. határozat alapján 1986. július 1-ével megszűnt az ÁB a monopolhelyzet intézményi és a biztosítás egészére kiterjedő reform
A két új biztosító megalapítása • a pénzügyi rendszer, a pénzügypolitika megújulási folyamatába illeszkedő, • új alapokra épülő biztosítási rendszer születését jelentette.
Mi a cél? • Vagyon és jövedelembiztonság megteremtése, • Megtakarítások ösztönzése, • Biztosító kármegelőzésben vállalt szerepének, növelése • Verseny a biztosítási piacon.