560 likes | 1.04k Views
Munkaerőpiaci ismeretek. Foglalkoztatottság. Az EU-ban uralkodó álláspont: egy ország legfontosabb tőkéje lakosságának munkaereje. A cél, hogy a munkaképes korú lakosság minél nagyobb része dolgozzon. A magyar foglalkoztatáspolitika kihívásai.
E N D
Foglalkoztatottság • Az EU-ban uralkodó álláspont: egy ország legfontosabb tőkéje lakosságának munkaereje. • A cél, hogy a munkaképes korú lakosság minél nagyobb része dolgozzon
A magyar foglalkoztatáspolitika kihívásai Alacsony foglalkoztatás és alacsony munkanélküliség: • magas a munkaerőpiacról tartósan távolmaradók aránya • alacsony az álláskeresési aktivitás Jelentős területi különbségek – munkaerő-keresleti és -kínálati oldalon egyaránt
Foglalkoztatottsági ésmunkanélküliségi ráta 15-64 éves népesség (%) 2007
A foglalkoztatottak összetétele (2005) az összes foglalkoztatott %-ban
A magyar foglalkoztatáspolitika céljai Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése (Cél a teljes foglalkoztatás – kb. 70 %-os foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban) • Jobb munkahelyek • A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető az aktivitás területi különbségeinek csökkentése
Mit kell tenni a gazdaság fejlődése, a versenyképesség javítása érdekében? • Beruházások ösztönzése • Foglalkoztatás bővítése • Humán tőke minőségének javítása • Fizikai tőke minőségének javítása (innováció, K+F, infrastruktúra)
Magyarország:alacsony foglalkoztatás + alacsony munkanélküliség = magas inaktivitás
Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi ráták (MNr) iskolázottsági szintenként, 2006-ban
A munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője • Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre • Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővült, utána csökken) • Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) • Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)
További munkaerő-piaci jellemzők • Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban • Relatíve alacsony bérek • Relatíve magas munkaerőköltségek • Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú • 1,9 millió aktív korú nincs jelen a munkaerő-piacon és nem tanul • Aggodalomra okot adó egészségügyi állapot
Olcsó, de mégis drága munkaerő Munkaerőköltség /fő, hó, Euro, 2002
A csatlakozás hatásai • Folytatódó, sőt felerősödő szerkezetváltás (csökkenő foglalkoztatás az iparban, mezőgazdaságban, növekvő a szolgáltatásban; csökkenő mértékű a segéd- és betanított munka, növekvő a kvalifikált szakmunka) • Verseny • Fokozatosanmegnyíló európai munkaerőpiac • Összehasonlítható információk, bővülő szolgáltatás (EURES) • Alacsony szintű migráció • Bérfelzárkózás • Foglalkoztatás bővülése
Képzéselérés* (a képzésben résztvevők az összes foglalkoztatott arányában), % (EU, HU)* = a képzésben részt vevők aránya az összes foglalkoztatottak létszámához
1991. évi IV.trv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról • fejezet: rögzíti az állam, önkormányzatok, munkaadók, munkavállalók szerepét • A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezeti keretei: OÉT, MAT, RMT-ok • Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások
Foglalkoztatási törvény/2 Szolgáltatások: - m.e.piaci és szolg. információk nyújtása - munka, pálya, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadás -munkaközvetítés Szabályozza a szolgáltatások igénybevételé- nek feltételeit
Flt/3 IV. a létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályozása V. álláskeresők támogatása: járadék, segély, költségtérítés
Flt./4 VI. A mn. ellátások és a fogl. elősegítő támogatások fedezete: Munkaerőpiaci Alap - szolidaritási alaprész (járadék, segély, költségtérítés, előnyugdíj, ny. előtti mn.-i seg.) - jöv. pótló tám. - foglalkoztatási - bérgarancia - képzési - rehabilitációs - működési - vállalkozói
Flt./5 Munkaerőpiaci Alap forrásai: 1. m.adói járulék 2. m.vállalói járulék 3. vállalkozói járulék 4. rehab.hozzájárulás 5. szakképzési hozzájár. 6. kp.-ktgv.-i hozzájár. 7. privatizációból származó bev. 8. egyéb bev.
Flt./6 VII. Állami Foglalkoztatási Szolgálat - Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Regionális Munkaügyi Központok - munkaerőfejlesztő és képző központok VIII. Eljárási szabályok
Az aktív munkaerőpiaci eszközök • célja, hogy támogatásokkal, szolgáltatásokkal, illetve azok kombinációjával javítsák az álláskeresők munkaerőpiaci pozícióját, • segítsék elhelyezkedésüket, • vagy nyújtsanak segítséget a veszélyeztetett munkavállalóknak munkahelyük megtartásában.
Az aktív munkaerőpiaci eszközök A foglalkoztatási támogatások rendszere a közelmúltban változásokon ment át.Ezen változtatások okai:- a közösségi joggal történő további harmonizáció,- a támogatási rendszer áttekinthetősége, - a párhuzamos támogatások megszüntetése, - a foglalkoztatási támogatások eredményességének javítása
Az aktív munkaerőpiaci eszközök Képzési támogatás • Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások • Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások • Közhasznú munkavégzés támogatása • Munkahelyteremtés és munkahely- megőrzés támogatása
Az aktív munkaerőpiaci eszközök/2 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása • Munkaerő-piaci programok támogatása • A helyközi utazás támogatása
Képzések elősegítése Nyújtható támogatások: - keresetpótló, vagy kiegészítő támogatás - a képzési költség támogatás - a képzéshez kapcsolódó szállás költség (+ élelmezés költsége) - helyi, ill. helyközi utazás költsége
Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása az álláskeresők ösztönzése saját vállalkozás indítására, vállalkozói tevékenység beindítására
Az álláskeresők vállalkozóváválását elősegítő támogatások Nyújtható támogatások: a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A bértámogatás célja: elősegítse a hátrányos helyzetűszemélyekfoglalkoztatását Hátrányos helyzetű az aki, álláskereső, és 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 hónap során 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva,vagy
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 5. a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy 6. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, • a) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke - az OOSZI- szakvéleménye szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy • b) aki a munkaképesség-csökkenésének mértékéről az OOSZI igazolásával nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. A bértámogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A munkaadó részére hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60 %-ig terjedő bértámogatás állapítható meg 12 hónapra.
Közhasznú munkavégzés támogatása A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha - lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátására kéri, - kiközvetített álláskereső, mv.-ban történő foglalkoztatása valósul meg, - statisztikai létszámát ezzel a foglalkoztatással növeli, - más szervtől díjazásban nem részesül.
Munkaerő-piaci programok támogatása A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak
A helyközi utazás támogatása A munkaadó, valamint a munkavállaló részére, kérelmére, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek az őt terhelő része. A helyközi utazás támogatása mind a munkaadó, mind a munkavállaló részére legfeljebb egy évre adható.
Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatást önkormányzatok és azok intézményei, civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, köztestületek, egyesülések, társadalmi szervezetek igényelhetik.
Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez
Speciális helyzetű rétegek a munkaerőpiacon • Nők • Tartósan munkanélküliek • Csökkent munkaképességűek • Cigány származásuak • Pályakezdő fiatalok • 50 év felettiek
Munkaügyi kapcsolatok Munkavállalók, munkáltatók egymás közötti, valamint a kormányzati szervekkel való intézményes együttműködése. Alapvető célja az együttműködés, a konfliktusok megelőzése és kezelése és megoldása. Szabályozás: • Munka Törvénykönye (1992.évi XXII.trv.) - érdekegyeztetés,szakszervezetek, Kollektív SZerződések, munkavállalók részvételi jogai, esélyegyenlőségi terv, munkaügyi viták szabályozása
Munkaügyi kapcsolatok /2 • Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. trv. • Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. trv.
Munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere • Makroszintű konzultáció és párbeszéd a közszférában és a versenyszférában • Ágazati szociális párbeszéd • Kollektív tárgyalások és szerződések rendszere • Munkavállalói részvétel intézményei(participáció) • Munkaügyi viták és rendezésük intézményei • Inviduális munkaügyi kapcsolatok • Az EU szintjén megvalósuló szociális párbeszéd