Gyakorlati alkalmazás

1. Gyakorlati alkalmazás Fizikai-kémiai felmérés és monitoring

2. Zaj vizsgálat mérés alapján Üzemi zajforrás Üzemi zajforrás esetén a helyszíni méréseket az MSZ 18150-1 Környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. szabvány alapján kell elvégezni. A mérési ponton mért értékeket az alapzaj korrekcióval, az MSZ 18150-1:1998 4.5.2. pontja alapján módosítottuk. A vizsgált zaj egyenértékű A-hangnyomásszinjét (LAeq) a mért egyenértékű A-hangnyomásszintjéből (LAeq,mért) és az alapzaj (Ka) korrekció alkalmazásával kell meghatározni a következő összefüggéssel: LAeq = LAeq,mért + Ka A Ka alapzaj-korrekciót a következő összefüggéssel kell meghatározni: ahol: ΔLA = LAeq,mért - LAa LAa: az alapzaj legkisebb A-hangnyomásszintje.

3. Az LAM megítélési szintet a mérési eredményekből a következők szerint kell meghatározni a) Ha a vonatkoztatási időt nem bontották részidőkre, akkor: ahol: LAeq = a vizsgált zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási időre, Kimp = impulzuskorrekció, Kton = keskenysávú korrekció. ahol: LAImax = a műszer impulzusos (I) időállandójával meghatározott legnagyobb A-hangnyomásszint, (dB), LASmax = a műszer lassú (S) időállandójával meghatározott legnagyobb A-hangnyomásszint, (dB). ahol: ΔLterc = a középső, kiemelkedő tercsávban és a vele szomszédos két tercsávban mért terc-hangnyomásszintek közötti különbségek közül a kisebbik érték.

4. Mivel egyes zajforrások üzemelési ideje a nappali időszakban nem haladja meg a 8 órát, ezért az LAM számításánál vonatkoztatásra volt szükség. A vizsgált zaj, ha meghatározott időre vonatkozik, illetve ha több zajforrás ismert üzemelési idővel működik, akkor a zajkibocsátás az alábbi számítási módszerrel meghatározható: Ha a vonatkoztatási időt n darab Tv,j részidőre bontották, akkor az egyes részidőkre vonatkoztatott LAeq,j részmegítélési szinteket, a vonatkoztatási időre érvényes LAeq eredő egyenértékű A-hangnyomásszintet a következő összefüggéssel kell számolni: ahol Tv a vonatkoztatási idő (nappal 28800 sec, éjjel 1800 sec), Tv = ∑ tvj Ha a vonatkoztatási időn belül több különböző forrás meghatározott ideig működik (függetlenül az esetleges egyidejűségtől) és az ezektől származó zaj LAeq,k megítélési szintjét a tk működési időkre külön-külön határozták meg, akkor a vonatkoztatási időre érvényes eredő egyenértékű A-hangnyomásszintet úgy kell számítani, hogy Tv,j helyett tk-t, az LAeq,j helyett LAeq,k-t kell venni. Megjegyzés: Ebben az esetben a ∑ tk nagyobb lehet a Tv vonatkoztatási időnél.

5. Közlekedési zaj Közút A vizsgálat során a mérési idő alatt meg kell határozni a mérési ponton a közúttól származó alapzaj szerint korrigált - egyenértékű A-hangnyomásszintet (L'A e q ). A mérés során a mintavételezéses mérési eljárást alkalmaztuk, amikor a t mérési idő több szakaszból áll; ezek a szakaszok a T megítélési időben egyenletesen követik egymást, egyenlő hosszúságúak és az egyes szakaszokban mért részeredmények a mérési eredmény kialakításában egyenlő súllyal szerepelnek. A mérési idő (a mérési szakaszok együttes időtartama) nem lehet kevesebb, a szakaszok kezdetének követési ideje pedig nem lehet nagyobb nappal 4, éjjel 2 óránál. (3.4.2 fejezet) Mintavételezés vagy szakaszos mérés esetén a mérés eredményét az egyes szakaszokban mért - alapzaj szerint korrigált egyenértékű A-hangnyomásszintből (L'Aeqi) a következő módon kell meghatározni: Ahol: LAeqi az i-edik mérési szakaszban mért – alapzaj szerint korrigált – egyenértékű A-hangnyomásszint, dB; ti az i-edik mérési szakasz időtartama, s; K = 0, mivel a mérés a mintavételezéses mérési módszerrel történt;

6. A közúti közlekedésből származó mértékadó A-hangnyomásszint meghatározása A mérés idején fennálló forgalmi helyzet időnként lényegesen különbözik az átlagostól. Ennek kiküszöbölésére meg kell határozni a közúti közlekedésből származó mértékadó A-hangnyomásszintet (LAM, kö). A mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot felmérése Mivel a közlekedési zajméréshez mértékadó forgalmi adatokkal nem rendelkezünk, így a szabvány 5.2.2. bekezdése alapján az LAM, kö mértékadó A-hangnyomásszintet az alábbiak szerint határozhatjuk meg: 5.2.2. Mértékadó forgalmi adatokkal nem rendelkező közút vizsgálata esetén LAM, kö = L'Aeq + Kü + Kh, ahol Kü a hónapok (üdülőszezon) szerinti korrekció; Az üdülőidényi személygépkocsi - forgalom relatív értékének meghatározása: július és augusztus hónapok átlagos személygépjármű forgalma Ψ = április és május hónapok átlagos személygépjármű forgalma

7. /A havi forgalmi adatokat „Az országos közutak 2006. évi keresztmetszeti forgalma” c. kiadványból vettük./ A hónapok szerinti korrekció (Kü) értéke, dB (ha a mérés a megjelölt hónapban történik) Kh a hétvégi forgalom miatti korrekció, melynek értéke a mérési nap alapján 0, így Kh=0.

8. Vasút • Mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot felmérés • A vizsgálat során a megfigyelési idő alatt meg kell határozni az egyes mérési pontokon • minden elhaladó szerelvény alapzaj szerint korrigált zajeseményszintjét/L’AX, dB(A)/ az • alábbiak szerint: • 1.1. Zajesemény egyenértékű A-hangnyomásszintje • , /dB(A)/ • 1.2. Alapzajjal korrigált zajeseményszint meghatározása • , /dB(A)/ • Ahol: • Ka: alapzaj korrekció MSZ 18150:1 szabvány szerint.

9. 2. Vasúti közlekedésből származó zaj mértékadó A-hangnyomásszintjének meghatározása 2.1. A mért vonatelhaladások alapzajjal korrigált zajeseményszintjeit kategóriákba kell sorolni úgy, hogy az egy kategórián belül az L’AX értékek korrigált szórása (σn-1) a 3 dB-t ne haladja meg. Az egy kategóriába eső zajeseményszintek száma nem lehet 3-nál kevesebb. Az összes kategóriákban megmért elhaladások együttes száma legalább 10 legyen. , /dB/ ahol: L’AX,átl az i-edik kategória korrigált zajeseményszintjeinek középértéke, dB; L’AX,j az i-edik kategóriába tartozó j-edik vonatelhaladás korrigált zajeseményszintje, dB; n az i-edik kategóriába tartozó j-edik vonatelhaladások száma, db.

10. 2.2. Az i-edik kategóriába eső szerelvények egyenértékű A-hangnyomásszintjét (LAeq,i) a következő módon kell kiszámítani: ahol: L’AX,átl az i-edik kategória korrigált zajeseményszintjeinek középértéke, dB; t 3600 sec, Kf a forgalmi korrekció az alábbiak alapján, dB, ahol: Qi az i-edik kategóriába tartozó, a forgalmi adatlapon megadott mértékadó forgalom, vonat/h; loi az i-edik kategóriába tartozó szerelvények forgalmi adatlapon megadott hossza, m; li az i-edik kategóriába tartozó szerelvényeknek a vizsgálat alatt mért átlagos hossza, m; voi az i-edik kategóriába tartozó szerelvények forgalmi adatlapon megadott sebessége, km/h; vi az i-edik kategóriába tartozó szerelvényeknek a vizsgálat alatt mért átlagos sebessége, km/h. 2.3. A vasúti forgalomból származó mértékadó A-hangnyomásszintet a mérési pontban a következő összefüggéssel kell kiszámítani: ahol: LAeq,j az j-edik kategóriába eső szerelvények egyenértékű A-hangnyomásszintje, /dB(A)/

11. Légiközlekedési zaj A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a légiközlekedésből eredő zaj vizsgálatot LAM,re szintjét kell meghatározni. A jelenleg hatályos előírások szerint a repülési zaj azonos megítélés alá esik ez egyéb közlekedés eredetű zajjal, illetőleg a repülési eljárások által okozott rövidebb idejű csúcsértékekre vonatkozóan nincsenek korlátozó jellegű előírások. A zajterhelést helyszíni, szabványos mérésekkel és/vagy számítással állapíthatjuk meg, LAM,re (dB). Közlekedési eredetű zaj esetén a megítélési idő jogszabály szerint nappal 57600 sec, éjjel 28800 sec időtartam. Épületakusztika Az épületakusztikai mérések számos vizsgálatot tartalmaznak magukban, melyek az alábbiak lehetnek: 1. Teremakusztikai vizsgálatok (hangelnyelés, utózengési idő, stb.) 2. Léghanggátlás vizsgálat 3. Lépéshangszigetelés vizsgálat A vizsgálatok módszerét a vonatkozó szabványok közlik.

12. Munkahelyi zaj Az LAeq egyenértékű hangnyomásszintet 1. pontossági osztályú precíziós, integráló hangszintmérő műszerrel határoztuk meg, a vonatkozó rendelet előírásai szerint. A vizsgálandó munkahelyeket úgy választottuk meg, hogy a vizsgálat minden egyes dolgozó zajexpozíciójára jellemző vizsgálati eredményt adjon, illetve a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett dolgozók és munkahelyek is szerepeljenek. A mérési pontot a munkavállaló fülétől 30 cm-en belül jelöltük ki. Ha ez nem alkalmazható a mérési pontot általában a dolgozó távollétében, a dolgozó szokásos tartózkodási helyén, álló munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban jelöltük ki. A méréseket a dolgozók szokásos tartózkodási helyén, a dolgozók jelenlétében végeztük. A mikrofont a vizsgált munkahelyen a dolgozó fülétől számított 30 cm-es távolságon belül helyeztük el. A mérési időt (Tm) úgy választottuk meg, hogy az így meghatározott egyenértékű hangnyomásszintek a megítélési időre jellemzőek legyenek. A mérőműszer A- és C-súlyozó szűrőjével, állandó zaj esetén S-időállandóval, változó zaj esetén F-időállandóval mértük a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjét (LAeq, LCeq). A megítélési idő (T) 8 óra (28800 s) a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül.

13. A τ értékelési időre vonatkoztatott LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet többszöri mintavétellel határozzuk meg. A mérőműszer pontosságát mérés előtt és után akusztikus kalibrátorral ellenőriztük. A dolgozók adott tevékenységei közben a mérést a τ értékelési időn belül többször megismételtük. Az értékelési idő részidőkre is bontható. A mért egyenértékű zajszintekből a megítélési zajszintek az üzemelési idők figyelembe vételével, számítással határozhatók meg. A τ értékelési idő részidőkre bontása esetén az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a következő képletekkel határoztuk meg. A vizsgálat eredménye az LEX,8h zajexpozíció meghatározása, melyhez első lépésben meg kell határozni az LAeq egyenértékű A hangnyomásszintet a τ értékelési időre vonatkozóan, dB-ben az (1) képlet szerint kell meghatározni. ahol: pA (t) az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye Pa-ban, p0 = 20×10-6 Pa, az alapszint, t1 a mérési idő kezdete, t2 a mérési idő vége, Tm = (t2-t1), a mérési idő s-ban. Megjegyzés: Ha a mérést a teljes értékelési időben folyamatosan végzik, akkor Tm = τ

14. Ha a munkavállaló az értékelési időben változó tevékenységet folytat, illetve különböző munkahelyeken tartózkodik, akkor az értékelési időt célszerű részidőkre bontani. Ekkor a részidők az egyes tevékenységek idejét, illetve az egyes munkahelyeken való tartózkodási időt jelentik. Az értékelési idő a munkavállaló tevékenységétől függetlenül is felbontható olyan részidőkre, amelyeken belül a zaj az idő függvényében azonos jelleggel változik vagy állandó, de az egyes részidőkre vonatkoztatott LAeq,i egyenértékű A-hangnyomásszintek eltérőek.  Az értékelési idő részidőkre bontása esetén minden egyes “i” részidőre meg kell mérni a zaj LAeq,i egyenértékű A-hangnyomásszintjét az első képlet szerint, majd a következő összefüggéssel kell kiszámítani az értékelési időre vonatkozó LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet, dB-ben. ahol: LAeq,i az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, τi az i-edik részidő tartama s-ban, az értékelési idő s-ban n a részidők száma. Ha a munkavállaló az értékelési időben változó tevékenységet folytat, illetve különböző munkahelyeken tartózkodik, akkor az értékelési időt célszerű részidőkre bontani. Ekkor a részidők az egyes tevékenységek idejét, illetve az egyes munkahelyeken való tartózkodási időt jelentik.

15. A munkavállalót érő zajexpozíciót a képlettel kell kiszámítani. ahol: LAeq a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, a τ értékelési időre vonatkoztatva, τ az értékelési idő s-ban, T = 28800 s, a megítélési idő Megjegyzés: Az eredményt egész decibelre kerekítve kell megadni. Az egyéni hallásvédő eszköz használata mellett a munkavállalót érő zajexpozíciót a következő képlettel lehet számolni. ahol: LCeq az értékelési időre meghatározott egyenértékű C – hangnyomásszint SNR az alkalmazott egyéni hallásvédő védőeszköz legalább 80 % - os szinten számított csillapítása (SNR80)

16. Rezgés vizsgálat mérés alapján A méréseket hitelesített rezgés analizátorral célszerű elvégezni. A feladat céljától függően, környezeti rezgésterhelés, épületszerkezeti rezgésterhelés, illetőleg munkahelyi rezgésvizsgálatoknál szabványos rezgésgyorsulás érzékelővel ellátott mérőrendszerrel kell végezni a mintavételt, vagy rezgésforrás üzemelésétől függően egy időszakra vett folyamatos méréssel végezhetjük. A rezgésgyorsulás érzékelőt mérés előtt és mérést követően kalibrálni kell. A mérési módszer és vizsgálati eljárást a vonatkozó szabványok és előírások tartalmazzák. A tevékenység és vizsgálat céljától függően rendelhetünk hozzá rezgésvédelmi határértékeket, melyek a káros mértékű rezgést, illetőleg a munkavállalókra maradandó sérülés, megbetegedés kizárását teszik lehetővé. Forrás: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.