A tudás fogalmi hálója és felosztása A tudásmenedzsment alapjai

1. A tudás fogalmi hálója és felosztásaA tudásmenedzsment alapjai

2. A tudás jelenthet • információt • tudatosságot • megértést • megismerést • bölcsességet • felfogást • tudományt • Tapasztalatot • Tanulást • hozzáértést • intuíciót • kompetenciát • know-how • gyakorlati képességeket • tehetséget • józan belátást • bizonyosságot stb.

3. Karl-Erik Sveiby • „ A tudás képesség a cselekvésre.” • „az üzleti életben legjobban a kompetencia fogalmával írhatjuk le, mely magában foglalja a tárgyi tudást, a jártasságot, az értékítéleteket és a társadalmi közeget.” • a tudás három tulajdonságát emeli ki: • nem algoritmizálható, • a tudás nagy része személyes jellegű, • a tudásunk gyökere szóval soha teljesen ki nem fejezhető.

4. Thomas Davenport és LarryPrusak • „a tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad az új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.”

5. Bögel György • „ a tudás magában foglalja az üzemvezetők informáltságát, tapasztalatait, szakértelmét, áttekintő és analitikus képességét, intelligenciáját, értékrendjét, döntési és cselekvési mintáit, intuíciót, attitűdjeit, reflexeit és még jó néhány dolgot. Jól látható, hogy a tudás komplex, összetett dolog nehéz definiálni. A tudást nehéz rögzíteni és továbbadni.”

6. Minden meghatározás kiemeli • a tevékenységhez kapcsolódást, • az alkalmazás készséget • az egyénhez kötöttséget (vs. szervezeti tudás)

7. A tudás fajták csoportosítása • A tudás alkalmazás módja szerint megkülönböztetünk deklaratív és procedurális tudás • a könyvtári szakirodalomban is elterjedt felosztás szerint a tudást az alábbi csoportokra oszthatjuk: tények ismerete, okok ismerete, az út ismerete, és a megfelelő személy ismerete

8. Pléh Csaba Biológiai szerkezet és működés felől megközelítve elkülönít: • propozicionális,ismeret jellegű, véges számú kijelentéssel leírható tudást • képekbenösszegződő, jóval személyesebb jellegű tudást

9. explicit és tacit tudás Az explicit tudás, • formális keretek között osztunk meg. • rendszerezhető, rögzíthető, mások számára könnyen megfogalmazható. • Általában könyvekben, cikkekben, jelentésekben, folyamat leírásokban, ’bestpractice’ leírásokban jelenik meg és adható át, • Ez a tudás a tények ismeretét jelenti, melyeket elsősorban információkon keresztül sajátíthatunk el.

10. explicit és tacit tudás Tacit tudás (Polányi Mihály) • tudásunk nagy hányada, egyesek szerint 80 %-a • passzív, személyes, rejtett, kimondatlan tudásnak • az implicit jelleg, készségekben megjelenő, nem kodifikált tudás, melyről sokszor a tulajdonosának sincs tudomása. • elemei csak gyakorlatban sajátíthatóak el, általában informális keretek között. • értéke egyre jobban felértékelődik, kevésbé eltulajdonítható a konkurens által. • igazi piaci értéket képviselhet, mivel az innováció alapját jelenti, és nagy a technológiai fejlődés növekedést-generáló szerepe

11. A tudásmenedzsment megközelítésében beszélhetünk • stock és flow típusú tudásról. • A „knowledgestock” vagy „tudás tár” elnevezés esetében a tudást, mint tárolható objektumot tekintjük, amelyet adat/tudás bázisokban jelenik meg. • A flow(áramlás) jellegű tudás nem más, mint folyamat, a folyamatosan változó magatartási formák összessége.

12. Egyéni és/vagy szervezeti tudás? - „minden tudás csak az egyének fejében megy végbe, a szervezetek pedig két féle módon tanulhatnak, vagy a tagjaik tanulásával, vagy pedig olyan új tagok befogadásával, akik a szervezet által eddig nem birtokolt tudással rendelkeznek.” + „a szervezetek azzal tanulnak, hogy történetükből eseményeket kódolnak be a viselkedést befolyásoló rutinjaikba….Ezek a rutinok függetlenek az őket végrehajtó egyénektől, és akkor is fennmaradnak, ha nagyszámú egyén hagyja el a szervezet.”

13. tudásvagyon vs. tudástőke

14. A tudás olyan cselekedetekben megnyilvánuló tapasztalatok, értékek, és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke, amely alapot teremt az új információ befogadásához és a személyes tudásba való integrálásához. A tudás egyik része az explicit tudás, amely kodifikálható és mások számára hozzáférhető. A tudás másik része, olyan belső (tacit) tudás, amely nehezebben írható le és adható át, de cselekvés és megfigyelés által a befogadóba tacit tudásként beépülhet.

15. Hol található a tudás?

16. Nonaka mátrixA tudásátadás lehetséges formái A tudás spirál „működtetése”

17. Tudás formák közötti tranzakciók

18. egyén Implicit tudás Szervezeti tudás Implicit tudás egyén internalizáció

19. Nonaka és Konno - a „ba” fogalma „olyan fizikai, virtuális, mentális tér, vagy mind ezek kombinációja, amely lehetőséget biztosít a tudás megosztásra.” IkujiroNonaka, Noboru Konno, The concept of "Ba’: Building foundation for Knowledge Creation. California Management Review Vol 40, No.3 Spring 1998

20. „ba” típusok

21. Kell menedzselni a tudást?

22. RobAbbott (2000) szerint: • Az intézmények nincsenek tudatában annak, milyen információkat birtokolnak. • A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré. • Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától. • Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, mihelyst mindezek birtokosa, a dolgozó elhagyja az intézményt. • A tanulságok és a tapasztalatok megosztásának nehézsége oda vezet, hogy rengeteg idő és pénz pazarlódik el (ugyanazon a cégen belül) az egyszer már megoldott feladatok újbóli megfejtésére. Nem használják ki a drágán megszerzett információt, még kevésbé használják fel ugyanazt új módon. • Tengernyi bonyodalmat okoz a meglévő nyilvántartások nehézkessége.

23. A tudásátadás folyamatok elősegítése és támogatása

24. mennyire új ez a fogalom? • Maga a kifejezés az 1980-as évek közepén született, de csak akkor került be a köztudatba, amikor 1994-ben megjelent róla egy írás a Fortune magazinban. • Számos szerző visszhangozza azt a vélekedést, hogy a tudásmenedzsment nem új, mindig is jelen volt a szervezetek, mi több, a társadalom életében, s mai formája pusztán a fejlődés természetes velejárója

25. Karl-Erik Sveiby szerint a tudásmenedzsment: • a tudástőke feltárásának, • létrehozásának • megtartásának, • megosztásának, • számontartásának és • felhasználásának integráltan kezelt és technológiával támogatott módja.

26. LarryPrusakszerint a tudásmenedzsmentnek célja • a tudás láthatóvá tétele • a tudás infrastruktúrájának kiépítése • a tudás kultúrájának fejlesztése

27. tudásmenedzsment nem más, mint az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések

28. A tudásmenedzsment azoknak a tudatosan alkalmazott folyamatoknak és eszközöknek az összessége, amelyek lehetővé teszik az intézményi tudásvagyon feltárását, tárolását, a megosztása által működő tudástőkévé alakítását, és hozzájárulnak a tudásvagyon növeléséhez annak érdekében, hogy a szervezet megvalósíthassa céljait.

29. Tudásmenedzsment stratégiák

30. Sveiby szerint • Szervezeti és humán megközelítése – filozófia, szociológia, menedzsment, pszichológiai kérdések • Technikai, informatikai megközelítés – tudás megragadása, rögzítése, átadhatósága

31. Karl Wiig • Emberi erőforrás központú – képességek a tudásmegosztás, oktatás és tanulás terén • Információmenedzsment, technológiai központú – tudás megragadása, felderítése, feldolgozása, elosztása • Szervezeti hatékonyság központú – teljesítmény, hatékonyság növelése • Intellektuális tőke központú - Intellektuális tőke növelése, fejlesztése, versenyképesség, vállalati érték növelése

32. Klimó Gábor • Célorientált megközelítés – intellektuális tőke mérése • Tanulásközpontú megközelítés – szervezeti tanulás folyamata (Nonaka) • Folyamatközpontú megközelítés – tudásrészletek életének vizsgálata • Technicista megközelítés – tudás kodifikálásának formái • Környezetközpontú (ökologikus) megközelítés – előtérben a hatalom, viselkedés, kultúra és az alkalmazottak vizsgálata (Davenport modellje)

33. Corvinus Egyetem kutatói szerint TM megközelítések: • Normatív (mainstream) közelítés – vezetői, tanácsadói szemlélet • Szociológiai institucionalista közelítés – menedzsment divatjelenség, legitimációs eszköz • Interpretatív/konstruktivista közelítése – a TM szimbolikus szervezeti jelentése, a tudás kulturális beágyazottsága • Kritikai és posztmodern közelítése – az ideológiai kontroll, uralom, fegyelmezés eszköze

34. A Tudásmenedzsmentbe fektetett energia megoszlása

35. A TM fejlődése és az informatika kapcsolata

36. http://mek.niif.hu/03100/03145/html/index.htm • Sándori Zsuzsa: Mi a tudásmenedzsment?