dr. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM Klímabarát zöldáramok hete 2009. július 30.

1. A megújuló energia hazai helyzete, a hasznosítás szerepe a gazdaság fejlesztésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben dr. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM Klímabarát zöldáramok hete 2009. július 30.

2. Szemléletváltás • Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától. • A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt. • Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedésétnem vehetjük adottnak.

3. Az energia valós ára • Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához. • A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni: • A termelés növelésével? • Energiahatékonyság- és takarékossági beruházásokkal? • Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl. megújuló energia)?

4. A Magyar energiaszektor új keretei • A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: • A várható globális és közösségi energia- és klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen. - Milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.

5. A megújuló-energiák elterjesztésének feltételei • Elhatározás – világos politikai szándék • Stratégiák, tervek, programok – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása • Anyagi eszközök – Az uniós és hazai támogatási források biztosítása • Technológia – a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása • Kutatás-fejlesztés – a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése

6. Elhatározás, stratégia, terv • Az elhatározást „ Magyarország energiapolitikája 2007-2020” tartalmazza; • A Kormány 2008. októberében határozattal elfogadta Magyarország megújuló energiafelhasználás növelésére vonatkozó, 2008-2020 időtávú, stratégiáját; • A stratégia céljainak végrehajtását biztosító Cselekvési Program kidolgozása folyamatban van (KHEM készíti az érintett tárcák bevonásával)

7. A megújulók lehetőségei a gazdaság fejlesztésben • Az energia ellátás biztonságának növelése hazai forrásokból • Az energia költségekre fordított pénz nagyobb része marad itthon • A hazai munkaerő foglalkoztatottságának növelése • A vidékfejlesztési lehetőségek szélesebb kihasználása, a vidék lakosságmegtartó erejének növelése • A K+F tevékenység fejlesztése • A megújuló energiákat hasznosító berendezések hazai gyártó kapacitásának növekedése

8. A megújulók szerepe a klímavédelemben • Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok • Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni • A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, és a gazdaságot • Felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása • Megoldási irányok: • A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. • Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló-arányt! • E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.

9. Az energia termelés és használat helyzetképe • A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás • Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól • Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség • Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezet • Alacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya

10. A megújulók hazai helyzete • Összes megújuló energiatermelés: 4,7% • Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) • Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, 2006-ban ez 1,7% volt Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban • 47% tűzifa • 38,3% egyéb biomassza • 1,7% bio-üzemanyag • 0,8% biogáz • 6,6 % geotermikus • 1,2% vízienergia • 0,3% szélenergia • 0,2% napenergia • 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része

11. A megújulók hazai jövője 2020 • A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken • A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

12. A megújuló energiaforrások használatának növelése • A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓmódon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén) • A hagyományos energianövekvő ára és a klímavédelmi szabályozás (növekvő kvóta ár, csökkenő országos kibocsátási lehetőség) miatt gazdaságossága nő

13. A jelenlegi támogatási lehetőségek • Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) [62,8 Mrd Ft]; • Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) [4,5 Mrd Ft]; • Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) [kb. 28 Mrd Ft]; • Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) [1,3 Mrd Ft]; • Regionális Operatív Programok (ROP) [10 Mrd Ft]; • Normatív területalapú támogatások [100-120 Mrd Ft]; • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) [15-25 Mrd Ft].

14. A támogatás átalakításának lehetőségei • A normatív támogatások lehetőségeinek bővítése • Az adókedvezmények lehetőségének felülvizsgálata • A megújuló energia hasznosításra vonatkozó K+F projektek nagyobb arányú támogatása • Az állami intézmények és önkormányzatok példamutatásának szélesebb körű támogatása • A lakossági támogatások lehetőségeinek bővítése

15. A KEOP megújulós beruházásokra vonatkozó változásai KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése • négy új konstrukció a korábbi hő és/vagy villamos-energia megújuló energiaforrásból történő előállítása konstrukció helyett • 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; • 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (új elem!) • 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés • 4.5 Kapcsolt támogatás és hitelkonstrukció KEOP

16. Technológiai szempontok Biomassza hasznosítás • A Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, szabad hasznosítani; • Decentralizált és kapcsolt energia termelés alkalmazása; • Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között; • Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és megfelelő mértékű ÜHG kibocsátást eredményezzen; Nem támogatjuk az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítását erdei biomasszára [nem hatékony ÜHG kibocsátás csökkentés].

17. Technológiai szempontok biogáz hasznosítás • Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogáztkiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban; • Jelentős szerepe lehet a decentralizáltenergia-termelésben (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú); • Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását;

18. Technológiai szempontok szélenergia hasznosítás • A jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető2020-ra a rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas átvételi menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondolt használatával • A szivattyús tározók kialakítási lehetősége hazánkban környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok miatt korlátozott; • Szükséges fejleszteni, adaptálni az egyéb energiatárolásilehetőségeket (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).

19. Technológiai szempontok geotermia hasznosítás • Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez; • A hasznosításnál kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi követelmények betartására (pl.:használt víz visszasajtolás); • Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában; • Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány, 2009 jan 1.-től hatályos az új épületekre).

20. Technológiai szempontok napenergia hasznosítás • Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély. • Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása). • Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának alkalmazása és jövőbeni kiterjesztése a használt épületek felújítása esetén is. • Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.

21. Konklúzió • A megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése kiemelt fontosságú feladat, mind klímavédelmi, mind pedig gazdaságélénkítő szempontból; • Újra kell gondolni a támogatási rendszert, hogy az uniós és hazai célokat teljesíteni tudjuk, hogy egy hatékony és széles körben elterjedt megújuló energia forrásokat hasznosító rendszer jöhessen létre Magyarországon; • Csak azok a hatékony megújuló energia hasznosítások támogathatóak, amelyek környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot.

22. Köszönöm megtisztelő figyelmüket