Buda Béla dr. A krónikus beteg kommunikációs megnyilvánulásai

1. Buda Béla dr.A krónikus beteg kommunikációs megnyilvánulásai MRE tudományos ülés 2006. November 11.

2. 1. Krónikus beteg – egykor és most • epidemiológia változások • tbc és pszichiátriai kórképek • mozgásszervi betegségek • krónikus kezelések – szív – és érbetegségek, onkológiai kórképek • metabolikus szindróma • neurózis és depresszió • kockázati tényezők • funkciózavaroktól a távlati egészségtudatosságig • változások a prognózisban és az életminőségben • a kezelés és a gondozás nehézségei

3. 2. A kommunikációs szemlélet • a betegtájékoztatás és a folyamatos, távlati betegvezetés növekvő fontossága • túl az anamnézisen – a beteg személyiségének jelentősége, egészségviselkedés, betegviselkedés, önkép, autonómiaigények, együttműködés, tanácsadás és irányítás, stb. szerepe • terápiás kapcsolat – a kapcsolat definíciója, a kommunikáció paraméterei, a bizalom és a tekintély változásai, megakadások és krízisek, a kapcsolat monitorizálása • új kommunikációs szükségletek az orvos részéről: aktív odafigyelés, mögöttes jelzések /pl. érzelmi viszonyulás/ fontossága, a kommunikatív kapcsolat kontextusa, sajátos érzelmi igények

4. 3. Kommunikációs vetületek a krónikus ellátásban • objektív adatok, leletek, funkciós paraméterek • gyógykezelés, gyógyszerelés, mellékhatások – placebo és nocebofaktorok • életminőség, családi és párkapcsolati, ill. munkahelyi helyzet, kompenzációs módok • szubjektív élményvilág, önértékelés, szorongások és félelmek, rejtett funkciózavarok /pl. szexualitás/ • figyelem a kapcsolatra, – az orvos saját viszonyulása, pl. ellenszenve, elfogultsága, gátlásai, stb.

5. 4. Fókuszban a beteg kommunikációja • idő és figyelem a beteg szabad megnyilvánulására • rendelési vagy kezelési kereteken kívüli találkozások felhasználása /kötetlen megnyilvánulási alkalmak céljára/ • megfigyelési lehetőségek – pl. párkapcsolati, családi szituációk, viselkedés a terápiás személyzettel, betegtársakkal • empátiás megértés alkalmazása /sérelmek, érzékenységek/ • dinamikus /nyitott/ személyiségkép – „komplexusok”, kisebbségi érzések, elégtelenség, ill. lelki és emberi erőforrások • fejlődés, fejlesztés, aktiválás

6. 5. Terápiás célok a kommunikáción át • érdeklődés felkeltése, egészségnevelés, „empowerment” • konfliktus- és krízismegoldás, a depresszió elkerülése • autonóm felelősség, ill. egészségviselkedés a kórképpel kapcsolatosan • önsegítés, civilszervezetek, érdekeltség, spirituális értékek és élményminőségek promóciója • életmódváltozás, identitás, kreatív adaptáció

7. 6. Gyakori problémák krónikus betegek kezelésében • hibás problémakezelési módok: kémiai, ill. viselkedési addikciók, ill. abúzusok • „áttételes” viszonyformák, feszültséglevezetési, ill. kompenzációs szükségletekből eredően • fatalizmus, önfeladás, depresszív kognitív sémák, túlérzékenység • „noncompliance” – az együttműködés nehézségei és hibái • regresszív jelenségek – pl. exacerbációk, szövődmények, funkcióromlások kapcsán • alternatív gyógymódok csábítása

8. 7. Egyszerű kommunikációs technikák az orvoslásban • dinamikus /nyitott/ orvosi önismeret – érzelmi viszonytudatosság, „viszontáttételek”, a hiteles kommunikáció problémája • exploráció – az érzelmi problémák elmondásának jelentősége – „katarzis”, „korrektív emocionális élmény”, „értelem” és koherencia keresése • „átkeretezési” technikák a lelki erősítés érdekében – a pozitív megerősítés fontossága • empátiás viszonyulás és vezetés a dialógusban • egyszerű szuggesztiók /kooperáció, tünet, funkció/ • „proaktivitás” a kapcsolati kommunikációban és a terápiás célok elérésében, a „paradigmatikus konfliktus” vállalása • gondoskodás, felelősség, egyedi figyelem, elfogadás és pozitív értékelés kifejezése

9. 8. A kommunikáció fejlesztési lehetőségei az orvos számára • a fantázia felhasználása – „audiovizuális laboratórium” bennünk, a betegvezetési problémák belső elemzése • saját hibák és kommunikatív elégtelenségek kritikus önvizsgálata • elméleti tájékozódás az egyszerű lélektani szabályszerűségek és viselkedésbefolyásolási módszerek tekintetében /empátia, szuggesztió, placeboeffektusok, stb./ • csoportos fejlesztési és tanulási módszerek /a Bálint-csoporttól a kommunikációs tréningekig/ • megfigyeléses tanulás, tanácsadás, szupervízió /liaison konzultáció, konzílium, pszichológiai vizsgálatok/