Kiskereskedelmi verseny és szolgáltatóváltás a hazai árampiacon

1. Kiskereskedelmi verseny és szolgáltatóváltás a hazai árampiacon Paizs László MTA KRTK KTI Budapest, 2012 május 29.

2. Vázlat • A téma aktualitása • Az áram-kiskereskedelem piaci és szabályozási környezete • Korábbi felmérések eredményei • A piaci részesedések változásából leszűrhető következtetések

3. A téma aktualitása • A szolgáltatóváltás intenzitása fontos mutatója a verseny minőségének. • Külföldi tapasztalatok: sokszor alacsony szolgáltatóváltási aktivitás és/vagy szuboptimális váltási döntések. • Mo: • 10 éves a hazai áramliberalizáció • Nagyon kevés információ a szolgáltató-váltásról: • nincs rendszeres adatszolgáltatás • egy-egy tanácsadó cég által készített felmérés

4. Szabályozási környezet 2008-tól • Kiskereskedelmi piac: az egyetemes fogyasztókat és a szabadpiaci fogyasztókat ellátó piaci szegmensekre bomlik. • Egyetemes fogyasztók: • hatósági árazású áramvásárlásra jogosultak • jogosultsági kör: • 2008: háztartások + kis üzleti felhasználok (<3*50 A) • 2009: háztartások + kis üzleti felhasználok (<3*66 A) + közintézmények • szabad szolgáltatóváltás: kiléphet a szabadpiacra (és visszaléphet onnan) • Egyetemes Szolgáltatók (ESZ) végzik (egykori Közüzemi Szolgáltatók utódvállalatai) • Az ESZ-ek beszerzési árai és értékesítési árai is szabályozottak (nagykereskedelmi ár és kiskereskedelmi árrés plafon) • A verseny elvileg az egyetemes szolgáltatók között is lehetséges (A jogszabály megengedi, hogy az ESZ belépjen más ESZ-ek szolgáltatási területére, ilyen típusú engedélyért azonban az ESZ-ek vagy más szereplők nem folyamodtak.) • Szabadpiaci fogyasztók: • Piaci alapú árazás

5. Piacszerkezet – értékesítési oldal Piaci (hatósági) árazású szegmens részaránya 61% (39%) 2010-ben ESZ-ek: EON, RWE, EdF 2008: kb. 100 ezer ügyfél kerül át a hatósági áras szegmensből a piaci árazású szegmensbe • Meghatározó vállalatok: EON, RWE, EdF és MVM • Függetlenek (nem inkumbensek): • Sok kicsi, 1-2 százalékos részesedéssel, 5% fölött csak kettő (MOL és CEZ) • Sokszor ipari nagyfogyasztók leányvállalatai (saját ellátásra)

6. Piacszerkezet – beszerzési oldal 2008-tól beszerzési szabadság az ESZ-eknek is; ez nem hozott változást: az ESZ-ek továbbra is kizárólag az MVM-től vásárolnak Kiegyenlített beszerzési portfolió versenypiaci kereskedőknél • 2008, 2009: kedvezőbb beszerzési ár az ESZ-ek számára; okok: • magas nagyker árak az elégtelen nagykereskedelmi verseny miatt • az ESZ beszerzés hatósági árkontroll alatt • 2010-11: a nagyker verseny erősödésének hatására megfordul a korábbi tendencia; okok: • kereslet visszaesése • kedvező piacszerkezeti változások (egyes HTM-ek megszűnése, bőséges importkínálat)

7. Egy szolgáltatóváltásra vonatkozó felmérés eredményei (MentorPartner) 800 KKV-ra kiterjedő vizsgálat 559 vállalat volt közvetlen szerződéses kapcsolatban villamosenergia-kereskedővel 364 vállalat adott erre a kérdésre választ • Nagyobb fogyasztókat nagyobb szolgáltatóváltási hajlandóság jellemzi: a legnagyobbaknak 71, a legkisebbeknek 26%-ka hajtott már végre váltást

8. Folyt. („Váltott-e már villamosenergia-kereskedőt?) • Az idei évben a KKV-k 33,5%-a, a tavalyi évben 23,3%-a nyilatkozott úgy, hogy már legalább egyszer váltott kereskedőt • 2011-ben nagyjából 5500 szolgáltatóváltás történt a KKV szektorban • Kb. az üzleti felhasználók 1,5%-a váltott kereskedőt 2011-ben

9. Végfelhasználói árak (energiaárak) változása I • Versenypiacon átlagosan 6,6 Ft/kWh-val csökkentek az üzleti felhasználók árai, ebből: • kb. 4 Ft-ot a beszerzési költségek csökkenése, • kb. 2,6 Ft-ot pedig az árrés szűkülésére (vagyis a verseny erősödése) magyaráz • Hatósági áras piacon az üzleti felhasználói kör átlagos ára enyhén nő • Jelentős fordulat a két szegmens relatív árviszonyaiban: a 2009-es magas versenypiaci árak 2010-re az ESZ árak szintjére csökkenek, majd 2011-re jelentősen az ESZ árak alá süllyednek

10. Végfelhasználói árak (energiaárak) változása II • Eltérő mértékű (olykor irányú) árváltozás az egyes fogyasztói csoportokban • A nagyobb fogyasztók árai nagyobb mértékben csökkentek (kevésbé nőttek) • A közepes fogyasztású KKV méretkategória ma már vonzó célpontot jelent a kereskedők számára. • A költségoldali nyomást az ESZ-ek is megpróbálták differenciáltan érvényesíteni a végfelhasználói árakban (a legnagyobb KKV-ék árai éppenséggel csökkentek); következésképpen a nagyobb ügyfelek esetében a verseny az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztókra is kiterjed. ESZ-ek Kereskedők

11. A hatósági és piaci árazású szegmensek részesedéseinek alakulása fogyasztói méretkategóriánként • Az ESZ-ek részesedése az üzleti felhasználói szegmensben szignifikánsan csökkent (13,3%-ról 9,5%-ra 2009-ről 2011-re) • 2011-ben nagyjából 1-2000 üzleti felhasználó vándorolt el a hatósági árazású szegmensből (durva becslés: nem ismerjük az egyes fogyasztói méretkategóriák jellemzőit; a részesedésekben történő változások részben az eltérő ügyfélkörök éves fogyasztásának eltérő mértékű változása miatt következnek be.) • Piaci információk szerint a kereskedők/szolgáltatók között erős verseny folyik többek között a közintézmények (kórházak, iskolák) megszerzésért • Lassú lemorzsolódás a lakossági piacon is. A fogyasztás alapján a háztartások 0,3%-a (néhány ezer fogyasztó) vásárol villamos energiát a versenypiacon (Magyar Telekom Távközlési Nyrt.)