Nincs béke a Duna mentén

1. 88. Nincs béke a Duna mentén A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2. Az oszmánok megjelnése és balkáni sikereik • Oszmán, a szeldzsuk török világ romjain kezdte el birodalmának építését. • I. Murád 1361-ben a Balkánon is szilárd támaszt épített ki, Erdiné elfoglalásával. • 1371-ben a maricai csatában legyőzi a hanyatló szerb birodalom déli részeit. • 1389-ben az egykori szerb birodalom északibb nagyurait és szövetségeseit győzi le. • 1396. A három részre szakadt Bulgária utolsó része is oszmán uralom alá kerül. • 1439-ben megszünteti a szerb despoták (deszpotész) államát, amelyet Hunyadi János sikeres hadjárata utánfelújítanak, de 1459-ben végleg legyőzik. • 1463. Bosznia legyőzése • 1482. Hercegovina bukása • 1496. a Crnojevićok területeinek meghódítása

3. Belgrád ostroma 1521

4. Galambóc, amelyet még 1427-ben megszereztek az Oszmánok

5. Magyarország védelemi erőfeszítései • Az oszmánokkal először Nagy Lajos került konfliktusba. • Zsigmond kezdte komolyan kiépíteni az ellenük hatásos védelmi rendszert. Az Oszmán Birodalom és Magyarország közötti határ Moldvától és Havasalföldtől egészen a dalmát városokig terjedt. • Hunyadi János volt az első hadvezér, aki több alkalommal is legyőzi őket. Legnagyobb sikere Nándorfehérvár megvédése 1456-ban. • 1459 – 1464 a török lendület alábbhagyott, és a határvonal néhány évtizedre megmerevedett. • A törökök igyekeztek megszilárdítani hatalmukat a XV. század folyamán elfoglalt balkáni államokban.

6. Mátyás király (1458–1490) , és védelmi erőfeszítései • Mátyás király rendezte az ország belső viszonyait, a védelem megszervezése volt a fő célja. • Akár Zsigmond ő is a szövetségi rendszer és a végvárak kiépítésében bízott, és nyugati szövetségeseket keresett. • A szerbek közül Vuk Grgurevićdespota, Vladislav Kosača, a Jakšićfivérek, Miloš Belmužević álltak a szolgálatába. • Ő maga általában nem megy a török ellen harcolni, de a háborúhoz szükséges pénzről (Szilézia, Csehország és Ausztria elleni háborúk), és zsoldoshadseregről (Fekete sereg, Kinizsi Pál) gondoskodik. • 1475. Šabacon (Szabács) megszerzése (Az oszmánok onnan veszélyeztették Szerémséget). II. Mohamed Ázsiában háborúzott. A harcokban egy havasalföldi segédegység is részt vett. A magyar csapatok bevették Šabacot, majd ostrom alá vették Smederevót ( Szendrő ). • Ez után több boszniai várost is elfoglalt és megsarcoltak (Srebrnica, Zvornik). Boszniában maga Mátyás király vezette hadait 1480 őszén. Ideiglenesen Szarajevót is elfoglalta és felperzselte, a király parancsnokai pedig, akik között szerb főurak is voltak, egészen Kruševacig előrenyomultak, majd visszavonulóban mintegy 60 000 szerbet hoztak magukkal, akiket Bánátban telepítettek le. A következő évben, amikor a szultán halála miatt Törökország nehéz helyzetbe került, Mátyás újabb hadjáratot indított, amely hasonló eredményekkel járt, mint az előző. • Mohamed utóda, II. Bajazid egy ideig hajlandóságot mutatott rá hogy visszállítsa szerb despotaságot. • Mátyás uralkodásának utolsó éveiben felújították a három évre szóló fegyverszünetet, amely megtiltotta egymás területének a pusztítását, lehetővé tette a kereskedelmet és az emberek szabad mozgását. A harcok azonban kiújultak Mátyás halála után, valamint a XVI. század elején.

7. Havasalföld és Moldva az oszmán hódítások idején • Amikor Bulgária török uralom alá került, Havasalföld lett az oszmánok következő célpontja. • A Duna torkolatánál lévő várak megszerzése után Moldvát is közvetlenül fenyegették. • Először Havasalföld vajdái lettek a török szultántributáriusaivá (adófizetők), majd a XV. század második felében Moldva is adófizetésre kényszerült. • A havasalföldi vajdák is vazallusai voltaka magyar királynak és a török szultánnak egyaránt.

8. Havasalföld, a mai politikai keretekben

9. A történeti Moldva

10. Havasalföl és Moldova oszmán uralom alatt • A háborúk idején, mint amilyen az 1443 – as, 1444 – es és az 1448 – as volt, a havasalföldi harcosok is fegyvert fogtak a törökök ellen. • Szerbia eleste 1459 után Havasalföld került sorra, 1462–ben nagy hadjáratot indított ellene II. Mohamed szultán. • Vlad havasalföldi vajda vereséget mért a szultán vezírére, de alul maradt a szultánnal szemben. • A főváros török kézre került, a vajda székébe Szép Radult ültették, Vlad pedig Magyarországra menekült. • Ez a háború után sem vált azonban Havasalföld az Oszmán Birodalom részévé, mint ahogyan az a Dunától délre elterülő délszláv országokkal történt. • Moldvát István vajda (1457–1504) uralkodása idején érte támadás. 1475 januárjában a vajda legyőzte a török sereget, de a következő esztendőben maga a szultán vezette csapatait. István vajda serege júliusban vereséget szenvedett. • Moldva megőrizte belső önállóságát és fejlődésének folyamatosságát.

11. A horvátországi helyzet • Bosznia eleste után gyakorivá váltak a török betörések Horvátország területére. • A határ megszilárdult, de nem lehetett megakadályozni kisebb török csapatok betöréséit. • 1469 és 1483 között a török portyázó csapatok minden évben eljutottak Szlovéniáig, és ott is raboltak. • A horvát területek védeleme a horvát bánokra hárult, akiknek nem volt hozzá elegendő erejük. • A horvát nemesek több portyázó török sereget szétvertek, több alkalommal maguk is be – betörtek török területre.

12. A krbavai csata • Amikor egy nagyobb török portyázó sereg behatolt Horvátországon keresztül Stájerorszégba, Derencsényi Imre (Emerik Derenčin) horvát bán sereget állított azzal a céllal, hogy bevárja és megsemmisítse a visszatérő török csapatokat. • A Krbavai – mezőn, Udbina közelében zajlott le a csata 1493 – ban. A bán súlyos vereséget szenvedett, és a nemesség java része elesett. • Ez után vereség Horvátországot ki volt szolgáltatva az oszmán támadásoknak.

13. Belgrád és Szerémség elfoglalása • I. Szulejmán (1520–1566) tehetséges és ambiciózus uralkodó volt. (Egy másik számozás értelmében II.) • Magyarországgal szemben sikereket akart elérni. • 1521–ben hatalmas sereget indított Magyarország ellen. Először Šabacot támadta meg, majd a sereg egy részét Belgrád / Nándorfehérvár alá küldte. • Belgrád védői hősi ellenállás után 1521. augusztus 29–én megadták magukat. Az itt talált szerb lakosságot a törökök Isztambul környékére telepítették. • A magyarok az észlelt gyengeségek ellenére sem változtattak a védelmi rendszeren, később teljesen kiürült a királyi kincstár.

14. I. Szulejmán

15. A mohácsi csata előzményei • A Magyarország elleni újabb hadjáratra 1526– ban került sor. Magyarország nem készült fel a nagy háborúra. • A törökellenes stratégiával baj volt, mert meg sem tudták fogalmazni, hogy mit kéne ellenük tenni. • A kisebb városok és várak elfoglalása után a török katonaság átkelt a Dráván. • Közben a magyar sereg nagyon lassan gyülekezett, és túl gyenge volt. • A csata taktikai értelemben sem volt rendesen átgondolva. • Mivel II. Lajos király fiatal és tapasztalatlan volt, a sereget tapasztalt hadvezérek vezették, élükön Tomori Pál érsekkel és hadvezérrel.

16. A mohácsi csata egy korabeli oszmán ábrázoláson

17. A mohácsi csata • 1526. augusztus 29–én ütközött meg egymással a két sereg a Mohácstól kissé délebbre fekvő lankás területen. • A szultán bevonult Budára, elfoglalta a királyi palotát, de nem maradt ott, hanem vissavonulóban átkelt a Dunán, és Belgrádig végigpusztította az országot. • A magyarok súlyos vereséget szenvedtek. Életét vesztette a király, elesett Tomori Pál és sok főnemes.

18. A mohácsi csata következményei • Az ország nemessége megoszlott a két trónkövetelő között: Habsburg Ferdinánd és Zápolya János között. • Mindkettőjüket a nemesség hozzá hű része meg is választotta királyának. Ebben a megosztottságban a szerbek is részt vettek. • Jovan Nenad, a „Fekete Ember” cárnak kiáltva ki magát. • Háború kezdődik az ország felleti uralom megszerzéséért Habsburg Ferdinánd és Zápolya János között. • Az utolsó szerb despota Pavle Bakić (Bakics Pál) volt, birtokokat kapott magyarországon. Megbecsülték mint jó hadvezért és a törökországi állapotok jó ismerőjét. • A két uralkodójelölt megegyezett a hatalom megosztásában. Az erdélyi fejedelemség létrejötte 1541-ben. • 1541-ben Buda is elveszik. • Az ország tartósan három részre oszlik, a királyi Magyarország az álami tradíciók folytatója, Erdély az Oszmánoktól függőfejedelemség lesz, magyarország déli és középső részén az oszmánok tartományokat (vilajet) szerveznek.

19. További háborúk az Oszmánokkal • Magyarország koraújkori története változatos lesz. • Az ország sorsát a Habsburgok és az Oszmánok közötti harc döntően befolyásolja. • Az ország három ill. egyes időszakokban négy részre oszlik, amelyeknek a története más erőterekben folyik, noha sok tekintetben összefüg.

20. Nincs béke a Duna mentén • 1526 után újabb háborúk következnek • Nagyjából a tizenötéves háborúig, az Oszmánok a kezdeményezőbbek, hogy a Nagy Bécsi háborúig megváltozzanak az erőviszonyok. • 1699 után az Oszmánok már nem képesek fenntartani fölényüket. • 1718-tól egyre alárendeltebb helyzetben vannak, főleg azért mert mint erős ellenfél az Oroszok is fellépnek. • Az utolsó nagy Habsburg-Oszmán háború 1791-ben ért véget. • Ez után az Oszmán birodalom gyorsuló ütemben hanyatlik, és mind erősebb belső lázadások rázzák meg.

21. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) • Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára • Képek: • Belgrád ostroma 1521: http://www.arhiv-beograda.org/english/fonds.html • Galambóc: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Golubac.JPG&filetimestamp=20071115123628 • Havasalföld: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Walachia_(1).svg • Moldova: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Moldva.gif&filetimestamp=20060202000642 • I. Szulejmán: http://en.wikipedia.org/wiki/File:TheTurkishEmperorSuleiman.jpg • A mohácsi csata: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Battle_of_Moh%C3%A1cs,_Turkish_miniature.jpg&filetimestamp=20080227000829