“ Terek a térben ”

1. “Terek a térben” • Meggyesi Tamás A tömeg és a külső tér viszonya 2004 Tértestek, térintenzitás és térhasználati mintázatok Deigner Ágnes

2. Közterületek helyzete Örökölt struktúra Szabadabb térasználat

3. Pest környéki alvó települések válsága Identitáskeresés Korábban használt fontos közterületek átalakulása és leszűkülése Új jelenlegi használathoz igazodó közterületek hiánya

4. A meglévő struktúra A használat visszahúzódik a térfalak mellé, ill. keresi a lehetőségeket, erőteljesebben diferenciálódik Megnő a köz számára hozzáférhető térbővültek, kapcsolódó teresedések és udvarok szerepe

5. Velence középkori térszituációi Edmund Bacon 1967 • Bernard Hoesli Mantovai San Andrea templom interpretációja A tér tagolása Átmentek Határok Mintázatok • Piet Modrian: Broadway Boogie Woogie c. képe 1942-43

6. Kiemelt pontok helyzete Szűkülő környező köz ill. Közösségi területek A közösség szempontok fontossága

7. Térnyerés

8. Összekötő köztes útszakaszok Felaprozódás Korábbi struktúra eltűnése Egyéni szempontok fontossága

9. Dr. Hajnóczi Gyula rajzai Tér intenzitása

10. Tér intenzitása „A külső tér intenzitását jelentős mértékben befolyásolják a növényzet, a terep szintbeli változásai, a vízfelületek, valamint a berendezés: az utcabútorok. Olyan térképző szerepekről van szó amelyek tagolják a teret: a tagolt teret sűrűbbnek érezzük. Mint a tagolatlant.” Meggyesi Tamás: A külső tér

11. Teret tagoló struktúrák

12. Térhasználat, a tér használhatósága

13. A felaprozódás is gátolja a megfelelő térhasználatot!

14. Térhasználati mintázatok Nyilvánosság mértéke Használati szempontok

15. A nyilvánosság mértéke szerinti használati mintázatok Tulajdonképpen a magán- és a közterületek, mint szélsőértékek egyértelmű elkülönülésével, és a közöttük lévő átmenetek, félnyilvános területek, kialakításával egyfajta önálló szöveti tulajdonságokkal rendelkező rajzolatot hoznak létre a külső térszínen. Ezek a folyamatosnak tekinthető, egyben hálózatot is alkotó köztérre fűződnek fel, és finoman artikulálják a privát és a közösségi szféra határait, ahol azok kapcsolódási pontjai találhatóak. Ezek a pontok, ajtók, kapuk, előterek, udvarok egyben városi mintázatok, amelyek a helyi karakterképzés szempontjából meghatározóak, és egyúttal a közeg kulturális és társadalmi lenyomatai lehetnek.

16. A térhasználati szövet A fentiekben említett átmeneti, köztes zónák használati differenciáltságának ábrázolásával állíthatunk elő azt a rajzolatot, amely konkrétabban tárja elénk a külső és belső nyilvános terek kapcsolati rendszereit, azok differenciáltságának mértékét, eloszlását. Az így létrejött „patchwork” jellegű szövet lehetővé teszi az egyes városrészek nyilvánosság mértéke szerinti területhasználati szempontú jellemzését, lehetőséget ad azok feltérképezésére, és átgondolására. Akár az építészet kulturális és társadalmi vetületei is leolvashatóak belőle. A későbbiekben ezt árnyalni lehet a használat intenzitás ábrázolásával, annak növekedésével és csökkenésével, időbeli megoszlásával, a terület jellegének meghatározásával. Különösen nagy szerepe van a használati szövetnek a meglévő területek revitalizációjánál, és az új beépítések kidolgozásánál, mivel adott terület morfológia kialakításhoz szorosan kapcsolódó, differenciált használati szövettel rendelkező külső tér nagyban képes az életminőség befolyásolására. Pollack Mihály tér Pollack Mihály tér Mikszáth tér

17. használati differenciáltság kortárs városfejlesztési projektekben 20. és 21. századi amszterdami városfejlesztés Jáva sziget

18. GWL terrein Borneo-Sporenburg- szigetek

19. Feldat: • Helyi téri/térhasználati mintázatok - teret tagoló struktúrák elemése • Helyspecifikus használati igények/lehetőségek feltérképezése

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!