A termelésmenedzsment folyamatai

1. A termelésmenedzsment folyamatai 3. előadás

2. A. Gyártást megelőző folyamatok • A Megrendelés, ajánlatkérés • Véleményező lap kitöltése és határidőzése • - lényeges adatok kitöltése • = műszaki paraméterek • = mennyiségi adatok • = minőségi adatok • = elvárt határidők • = költségek + dokumentumok • - műszaki felülvizsgálat • = termék • = technológia • = fejlesztési igények • - mennyiségi vizsgálat • = kapacitás és határidők • - minőségi feltételek teljesíthetősége • - költség kalkuláció • = fedezet számítás

3. Megrendelés, ajánlatkérés 2. • Véleményező lap értékelése • Ajánlat megadása / visszaigazolás • Szerződés létrejötte • rendelés visszaigazolással • konkrét szerződéskötéssel • Munkaszám nyitása

4. 2. Termelés tervezés • melyik erőforráson? • Mikor? • Mit? • milyen anyagból? • mennyi idő alatt? • várhatóan milyen költséggel állítunk elő?

5. 3. Termelés előkészítés • vagy gyártás előkészítés GYEK • Tágan: a feltételek biztosítása • A feladat végzéséhez szükséges • anyag, alkatrész, részegység • megfelelő mennyiségben • megfelelő határidőre történő biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések – belső rendelések figyelembevételével

6. 4. Gyártási bizonylatok • a) anyag utalvány • b) bér utalvány • c) gyártmány kísérő jegy • d) bevételezési bizonylat

7. a) Anyag utalvány • anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása • elszámolás alapja • Típusai: • Egyedi egyedi gyártás, ismétlődő egyedi • Csoportos kis sorozat , sorozat • Nincs mindig anyagutalvány • nagy sorozat, • folyamatos gyártás • Az anyagutalványok tartalmi elemei • Munkaszám • Anyagszám • Anyagminőség • Méret • Mennyiség • Mennyiségi egység • Raktár költséghely szám • Stb.

8. b) Bér utalvány • A feladathoz rendelt technológiai idő megadása • közvetlen bérelszámolás alapja • Tipusai: • Egyedi egy termék bére vagy ideje • Csoportos akkordbér • Nincs mindig bér utalvány • nagy sorozat, • folyamatos gyártás • Az bérutalványok tartalmi elemei • Munkaszám • rajzszám • technológiai utasítás száma, • főidő, mellékidő, • szerszámok számai, • mérőeszközök számai, • költséghely szám • Stb.

9. c) Gyártmány kísérő jegy • Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál. d) Bevételezési bizonylat • Mennyiségi átvétel • Minőségi átvétel • Leltár: pénzügyi következmények

10. 5. Teljesítés Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a telephelyünk volt. A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.

11. B. Anyag rendelés és bevitelezés folyamata • Feltétel : Munkaszám nyitása • Több rendelés együtt (rendelésszám) relatív sorozatnagyság • Anyagnormák ellenőrzése, felülvizsgálata • Nettó anyagnorma • Bruttó anyagnorma • Raktárkészlet ellenőrzése rendelések feladása 3. Anyag beérkezés • mennyiségi átvétel • minőségi átvétel • reklamáció • nyilvántartásba vétel • műbizonylat, anyaglap (kötelező)

12. 4. A "Gördülő" tervezés 1. operatív megbeszélés 2. operatív megbeszélés 3. operatív megbeszélés 2. konkrét 3. előkészítés 3. konkrét 4. előkészítés 4. konkrét 5. előkészítés 1. időszak 2. időszak 3. időszak 4. időszak A fenti ábra szemlélteti sematikusan a gördülő tervezés működési mechanizmusát.

13. A működés leírása: • A gördülő vagy rullírozó tervezési módszer célja, hogy csak olyan feladatok kerüljenek végrehajtásra, amelyekhez minden erőforrás (anyag, gép, ember, stb.) rendelkezésre áll. • A tervezés két időszakot különböztet meg: • közelebbi időszak • távolabbi időszak

14. A közelebbi időszakra vonatkozóan meghatározásra és ütemezésre kerülnek az elvégzendő feladatok. Ide csak olyan feladatok kerülhetnek betervezésre, amelyek erőforrásai rendelkezésre állnak. A távolabbi időszakra tervezhetők olyan feladatok, amelyek valamilyen kényszerből adódóan - szállítási határidő - végrehajtandók. A betervezett feladatok erőforrásigényét számba kell venni és tisztázni kell az erőforrások rendelkezésre állását. Intézkedési feladattervet - határidők, felelősök - kell kidolgozni a hiányzó erőforrások pótlására. A tervek az operatív megbeszélések alkalmával vagy azok eredményeként jönnek létre. Ezeken a megbeszéléseken az érintett területek vezetői vesznek részt.

15. Az operatív értekezleten a felelősök beszámolnak a korábban meghatározott intézkedési tervben foglaltak teljesüléséről, illetve a nem teljesülés objektív okairól, melyek alapján helyesbítő tevékenységeket határoznak meg. meghatározzák a közelebbi időszak végrehajtásra kerülő feladatait és annak ütemezését meghatározzák a távolabbi időszak terveit és az ebből adódó intézkedési feladattervet. Az időszak többnyire egy hét szokott lenni. Célszerű lehet egy a távolabbi időszakon túlmutató harmadik időszak alkalmazása, illetve ennek rendszeres áttekintése is az operatív értekezleteken.

16. Termelési feladatok előrejelzése

17. 1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben: • Kapacitás tervezés • Készletgazdálkodás • Beszerzési politika • Az igény regionális változásai – üzem telepítés • Az igény nagysága – gyártási mód

18. 2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján: • Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések • Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés • Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás

19. 3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján: • Kvalitatív módszerek: • Szakértői becslés • Csoportmunka módszerek • Piackutatás • Történelmi analógiák • Delphy módszer • Kvantitatív módszerek: • Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.) • Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió számítás).

20. 4. Az igény komponensei: • átlagos igény • trend • szezonalítás • ciklikusság • autokorreláció • véletlen változások • Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások

23. Ha a növekedés és érettség szakaszában levő termékek múltbeli fogyását vizsgáljuk, akkor jellegzetes formákat vehetünk észre az igény alakulásában, ezek az igényminták. A múltbeli adatok hat alapvető komponensre bonthatók: Konstans elem. Minden piaci igénynek van egy alapszintje, ami különösebb piaci stimuláció nélkül is állandóan jelen van. Trendelem. A népesedés, a fogyasztás vagy a beruházások változása vagy a technikai fejlődés miatt bekövetkező egyirányú igényváltozás.

24. 3. Ciklus. A gazdaság és a politika ciklikusságához köthetően hol növekvő, hol csökkenő irányú igényváltozás. 4. Szezonalítás. Az igény éves ciklusú változását írja le, ami elsősorban a naptári ünnepekhez, az adózás rendjéhez, a szabadságolásokhoz és az időjáráshoz köthető. 5. Tranziens elem. Az igény mértékére lényegi hatással bíró egyszeri esemény. Általában mind a mértéke, mind bekövetkezésének időpontja véletlenszerű. 6. Véletlen elem. Az igény zaja, azaz a tranziens elemet leszámítva minden olyan változása, amelyet nem tudunk, vagy kisebb jelentősége miatt nem akarunk determinisztikus módon leírni.

25. A szezonalítás értelmezése Szezon: egyedi jellemzőkkel rendelkező időszak. • A szezonokból áll össze a periódus. Periódusnak nevezzük a valamennyi szezont csak egyszer tartalmazó időtartamot. Például, egy év a periódus ha a szezonok száma a négy évszak. • A perióduson belüli szezonok száma: N. Szezonalítási faktor az átlagosnak tekinthető (konstans jellegű, vagy trenddel is rendelkező) igény körüli ingadozást fejezi ki. • Definíció: a szezonalítási faktor, ct az igény aktuális értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa: ct = Dt / Dátlag ∑ci = N i = t –N ; t

26. Az idő szerepe a termelésben

27. Átfutási idő elemek vállalkozás Műszaki előkészítés Gyártás Értékesítés Szerződés kötés Gyártás kezdete Gyártás vége Gyártási átfutási idő Termelési átfutási idő Teljes átfutási idő

28. Átfutási idő elemek kapcsolata Vállalkozás Műszaki előkészítés Gyártás Értékesítés Vállalkozás Műszaki előkészítés Gyártás Értékesítés

29. K Kiadás 100 % Ráfordítás növekedési görbe Ráfordított költségek Bevétel Készültségi fok Jó Jósz Jószág

30. Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolata • Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is. • Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi. • A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.

31. Tőke lekötés Hozzáadott érték ebből az eredmény Követelés készlet n = forgási napok száma 1/n = forgások száma Késztermék készlet Input készlet Befejezetlen Termelési készlet Félkész }

32. Mire használható a ráfordítás növekedési görbe?  ε Ráfordított költségek  Kts K F II. I. A Készültségi fok I O Átfutási idő

33. Átfutási idő szerkezete

34. A alkatrész részszerelés t1 t2 t3 t4 végszerelés t1 t2 t1 t2 t3 t1 t2 t3 B alkatrész t1 t1 t2 t3 t4 t1 t2 t3 t4 C alkatrész A alkatrész részszerelés t1 t2 t3 t4 végszerelés t1 t2 B alkatrész t1 C alkatrész Technológiai gráf Gyártunk egy terméket, mely áll: - három (A,B,C) alkatrészből - szerelt egységből (A+B) - végszerelésből

35. Z   Megszakításos Z > Átlapolásos Z =  Soros z z z    Gyártási tétel és gyártási mód

36. Soros műveletkapcsolás • A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos. • Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden egyes darabja elkészült.

37. Soros műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2 ∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9 Ztech=s* ∑ti = 4*9=36

38. Párhuzamos műveletkapcsolás • A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a következő munkahelyre, amint elkészültek. • Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő. • (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.)

39. Párhuzamos műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2 ∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9 Ztech=∑ti +(s-1)*tmax= 9+3*3=18

40. Átlapolt műveletkapcsolás • Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.

41. Átlapolt műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2 ∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9 Ztech=∑ti +(s-1)*(∑th-∑tr)= 9+3*(7-2)=24 0 2 1 3 1 2 0

42. Kapacitás • A vállalat teljesítőképessége • Kapacitást mindig csak a piac szempontjából szabad megítélni

43. A kapacitás az igénybevett időalap szempontjából Tk = bk = nsz * msz * io * gsz* (1-v)

44. Vertikalitás • Technológiai ágak szerinti mélységi kiépítése • öntöde • kovács • forgácsoló • felületnemesítő • stb. • abszolút vertikalitás • minden a gyártáshoz szükséges technológia fázis, kapacitástól függetlenül • relatív vertikalitás • csak azokat a vertikumokat építik ki, amelyet gazdaságosan tudnak üzemeltetni