Monetáris politika a válság idején

1. Monetáris politika a válság idején Simor András elnök Európa Klub 2012. április 24.

2. Tartalom • Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt • Erőteljes alkalmazkodás a válság során • Miért torpant meg a kilábalás? • Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?

3. 1. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt

4. A GDP növekedés Magyarországon lemaradt a régiós versenytársaktól Simor András - Monetáris politika a válság idején

5. Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel Államadósság a GDP %-ában Külső adósság a GDP %-ában Simor András - Monetáris politika a válság idején

6. A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával Simor András - Monetáris politika a válság idején

7. Régiós összehasonlítás Simor András - Monetáris politika a válság idején 7

8. 2. Erőteljes alkalmazkodás a válság során

9. A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Simor András - Monetáris politika a válság idején

10. Az államháztartás strukturális egyenlege a GDP százalékában Simor András - Monetáris politika a válság idején

11. Az államadósság lassú mérséklődésére számítunk, de ebben nagy az egyedi intézkedések, átmeneti tételek szerepe A GDP-arányos államadósság várható alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

12. A felhalmozott állományokban azonban sokkal nehezebb javulást elérni A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány Simor András - Monetáris politika a válság idején

13. A folyamatos külföldi forráskivonás ellenére még mindig magas a hitel/betét arány A bankrendszer és a fiókok hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, EKB.

14. A bankrendszeri mérlegalkalmazkodás együttjár a hitelezés erőteljes visszafogásával Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB

15. Visszaeső belső kereslet Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Simor András - Monetáris politika a válság idején

16. Az export azonban segített a kilábalásban Simor András - Monetáris politika a válság idején

17. 3. Miért torpant meg a kilábalás?

18. Az európai adósságválság • Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítették • Az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatos aggodalmak felerősödtek: • Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok • Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek • Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak • Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek • A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették • November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának Simor András - Monetáris politika a válság idején

19. Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. Simor András - Monetáris politika a válság idején

20. A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

21. AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot 2011. november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények) Simor András - Monetáris politika a válság idején

22. Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Simor András - Monetáris politika a válság idején

23. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülnek • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Simor András - Monetáris politika a válság idején

24. A romló globális konjunktúra szűkíti export lehetőségeinket Az exportpiaci részesedés alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

25. A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett hajlandóak finanszírozni a költségvetést Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

26. A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank decemberben kamatemelésre kényszerült Simor András - Monetáris politika a válság idején

27. A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak • A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások • Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: • Jelentős lejáratok • Bár az elsődleges egyenleg szufficitet mutat, alacsony növekedés mellett a kialakult magas hozamszint tartósan nem fenntartható • Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv Simor András - Monetáris politika a válság idején

28. A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás A külföldi források változása 2010. június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Forrás: MNB, EKB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

29. A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Forrás: MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

30. Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források Simor András - Monetáris politika a válság idején

31. A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban Simor András - Monetáris politika a válság idején

32. A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben Simor András - Monetáris politika a válság idején

33. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének A háztartások felé a 2011. évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt*. Megjegyzés: a további idénre szükséges megközelítőleg 0,5%-os kiigazítás nélkül. * A táblázat nem tartalmazza az EU által előírt, a GDP 0.5%-át kitevő strukturális intézkedések hatását Simor András - Monetáris politika a válság idején

34. Tartósan magas munkanélküliségi ráta A kormányzati intézkedések növelik az aktivitási rátát, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas a munkanélküliségi ráta. Simor András - Monetáris politika a válság idején

35. Az idei magas adminisztratív béremeléseket követően a laza munkapiacon a bér dinamika gyorsan csökkenhet Simor András - Monetáris politika a válság idején

36. A lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg Simor András - Monetáris politika a válság idején

37. A bankok hitelezési hajlandósága tartósan alacsony maradhat Simor András - Monetáris politika a válság idején

38. Mérsékelt beruházási aktivitás A folytatódó autóipari beruházások ellenére a vállalatok beruházási rátája továbbra is alacsony marad, a lakáspiac idén elérheti a mélypontját Simor András - Monetáris politika a válság idején

39. A vártnál erősebben gyorsuló infláció az év elején • Meglepetés okai: • nagyobb áfa-begyűrűzés • erősödő költségsokkok • romló alapvető inflációs folyamatok Simor András - Monetáris politika a válság idején

40. A magas szinten ragadó nyersanyagárak is hozzájárultak az alapfolyamatok romlásához Simor András - Monetáris politika a válság idején

41. Az indirekt adó közvetlen hatásainak kifutásával és költség-sokkok lecsengésével 2013 elején elérhető az inflációs cél Simor András - Monetáris politika a válság idején

42. Főbb üzenetek Simor András - Monetáris politika a válság idején • 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől • Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben • Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez • A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor

43. 4. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

44. Mit tehet az MNB? • Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást • Az MNB lehetőségei korlátozottak • Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet • Alapvető célok: • inflációs cél elérése - kiszámítható környezet • pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett • árfolyam túllövések elkerülése támogatása • Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet • piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben • de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és • bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Simor András - Monetáris politika a válság idején

45. Az MNB eddigi intézkedései • Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe • Devizalikviditás biztosítása • A hitelállomány 65 százaléka devizában van • A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet • Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány • Forintlikviditás bővítése • Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés • Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma • Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Simor András - Monetáris politika a válság idején

46. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • Alapvető célok: • Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás • Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása • Főbb beavatkozási módok: • Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság • Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat Simor András - Monetáris politika a válság idején

47. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták • Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat • Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma • Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac Simor András - Monetáris politika a válság idején

48. Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Feladat • általános bizalom építés • növekedési potenciál és versenyképesség erősítése • hitelkockázat átvállalás • piac konform gazdaságpolitika • piacépítés • új finanszírozási konstrukciók támogatása • likviditás biztosítása Kormányzati feladat Jegybanki feladat Simor András - Monetáris politika a válság idején

49. Új kihívások a hitelezési képesség javításában A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges • Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok • Kockázati megítélés romlása • Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott • A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani • Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni Simor András - Monetáris politika a válság idején

50. Monetáris politikai eszköztár bővítés • Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással • Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét • Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja • A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít • Új jelzáloglevél vásárlási program • Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek • Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése • A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon • Fedezeti kör bővítése • Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Simor András - Monetáris politika a válság idején