A fogorvosi alapellátás feladata

2. A fogorvosi alapellátás feladata • a fog- és szájbetegek alapellátás körébe tartozó vizsgálata, kezelése és gondozása, • a fogászati szűrővizsgálatok végzése, • a góckutatás, • a terhesek fogászati gondozása, • a sürgősségi ellátás.

3. Háziorvosi szolgálatok

4. Háziorvosi ellátottság( egy háziorvosra jutó lakosok száma )

5. Egy háziorvosra jutó évi betegforgalom

6. A védőnői alapellátás feladata Nővédelem • a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, • az anyaságra való felkészülés segítése, • a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel; • a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint; • a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; • a 0-6 éves korú gyermekek gondozása

7. A védőnői alapellátás feladata • folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, • az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, • a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira, • a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele,

8. A védőnői alapellátás feladata • a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására, • a fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel, • a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint.

9. Védőnői ellátás

10. Klinikai szakmák (belgyógyászat, sebészet stb. Diagnosztikai szakmák (labor, CT, MRI,stb) Speciális kezelések(pl. művese) Egynapos beavatkozá-sok Gondozóintézetek(tüdő-gondozó, bőr-és nemi-beteggondozó,pszichiát-riai gondozó ) Sportegészségügyi ellátás Járóbeteg szakellátás

11. Járóbeteg szakellátás(száz lakosra jutó gyógykezelési eset)

12. A járóbeteg szakellátás teljesítménye • A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények száma 1995. év vége és 2002. év vége között 269-ről 475-ra nőtt (76,6%), e növekedés azonban inkább szervezeti változásoknak tulajdonítható, mintsem új kapacitások létrejöttének. A kapacitások növekedését sokkal inkább a teljesített éves orvosi munkaórák számának alakulása mutatja, mely 1995 és 2002 között több mint negyedével, 13 056 millióról 16 505 millióra nőtt. A növekedés különbözőképpen érintette az egyes szakterületeket. Míg röntgen-vizsgálatok esetén megkétszereződés történt, a legnagyobb súllyal latba eső klinikai szakmák esetén (melyek az összes munkaóra több mint felét teszik ki) a növekedés átlag feletti (29,6%), addig a laboratóriumi vizsgálatok átlag alatt nőttek (22,5%), a fogászat visszaesett (4,1%). Mindezt a gyógykezelési (vizsgálati) esetek számának növekedése indokolja, melyek száma 1995 és 2002 között 60 millióról 64 millióra nőtt.

13. KÓRHÁZ • Legalább négy alapszakma (de lehet matrix, vagy szakkórház ) • Városi; megyei; országos intézet; vagy klinika • Akut, krónikus • Tulajdonviszonyok

14. Egészségügyi dolgozók száma