60 likes | 213 Views
Az Eger-patak, mint élettér. Korompainé Szitta Emese Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék. Amit az egrieknek tudni illik…. Balaton község mellől, 340m-en, a Bükk hegységből ered: „Vajda-kút” Négyes község után a Tiszába torkollik Forrástól torkolatig 68km hosszú
E N D
Az Eger-patak, mint élettér Korompainé Szitta Emese Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék
Amit az egrieknek tudni illik… Balaton község mellől, 340m-en, a Bükk hegységből ered: „Vajda-kút” Négyes község után a Tiszába torkollik Forrástól torkolatig 68km hosszú Mellékvizei: Bekölcei-, Recska-, Villói-, Gilitka-, Tárkányi- és Almár-patak Esése 207m, vízgyűjtője 892 km² Maklár alatti része az Eger-csatorna és a Rima-patak nevet kapta
Az Eger-patak története Emlékezetes árvizek: 1757, 1766, 1787, 1813, 1857 1878. augusztus 31. Eszterházy Károly: patakszabályozás, kőgát „Posuerunt” (1971) – „Posueruntmecustodem… = Őrzőnek állítottak engem…” Egerben 18 emléktábla őrzi emlékét az árvíz útjának és az akkori vízállásnak
Sokan úgy gondolják, csak halak és békák élnek benne • Változatos élővilágának legjelentősebb részét nem ezek az állatok teszik ki, hanem a gerinctelen élőlények sokasága, melyek a patak mellett elsétálva nem láthatók • Közülük csupán a szitakötőkre figyelünk fel
Innen tájékozódhatunk:Ismeretterjesztő füzet Oktatótáblák