1 / 29

Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben

Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben. A szellemitulajdon-védelem a K + F eredmények hasznosításában 2009. június 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Szabadalmi Hivatal. A szerzői jog helye a szellemi tulajdonjogon belül.

whitley
Download Presentation

Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben A szellemitulajdon-védelem a K + F eredmények hasznosításában 2009. június 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Szabadalmi Hivatal

  2. A szerzői jog helye a szellemi tulajdonjogon belül • a szellemi tulajdon a polgári jog külön ága; Ptk. • a szerzői jog a szellemi tulajdon külön ága, • a védi a szerzői műveket és a szerzői joghoz kapcsolódó teljesítményeket, • a szerzői jog védelme alatt állnak: szerzői művek, szomszédos jogi teljesítmények, nem eredeti adatbázisok, • know how, üzleti titok (mögöttes védelem: Ptk.).

  3. Regulare necesse est, avagy szabályozzunk vagy ne szabályozzunk Szabályozzunk: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény + vhr.-ek, Önszabályozzunk: A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere (ICANN, ISZT)

  4. A szerzői jog megsértése, jogkövetkezmények 1. • Polgári jogi jogkövetkezmények, • Vámintézkedések, • Büntetőjogi jogkövetkezmények, • Jogérvényesítést segítő egyéb jogintézmények (Szerzői Jogi Szakértő Testület, Egyeztető Testület, igazságügyi szakértők és más szakértő, tanácsadó szervezetek).

  5. A szerzői jog megsértése 2. Polgári jogi jogkövetkezmények • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, • abbahagyás és eltiltás a további jogsértéstől, • nyilatkozattal elégtétel, megfelelő nyilvánosság, • adatszolgáltatás a jogsértéssel kapcsolatban, • elért gazdagodás visszatérítése, (Szjt. mód. 2009-től!) • sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállított dolog lefoglalása, • kártérítés (értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny, a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek megtérítése). (Szjt. mód. 2009-től!)

  6. A szerzői jog megsértése 3.Büntetőjogi jogkövetkezmények • bitorlás, • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, • műszaki intézkedések kijátszása, • jogkezelési adat jogosulatlan meghamisítása vagy megváltoztatása.

  7. A szerzői jog megsértése 4. Szerzői Jogi Szakértő Testület • szerzői jogi szakkérdésekben vagy a felhasználási jog gyakorlásával összefüggő kérdésekben, • perben álló felek közötti jogvitában, • hatóságok (pl. rendőrség) megkeresésére, • peren kívül vagy a pert megelőzően megbízás útján, • három- vagy öttagú tanácsokban + külső szakértő, • szakvélemény elkészítésének alapdíja 180 000 Ft + ÁFA • a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján (nem végez külön bizonyítást és nem idézhető).

  8. A Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői jogi szolgáltatásai és hatósági feladatai • Szerzői Jogi Szakértő Testület (2000-től), • Önkéntes műnyilvántartás (2006-tól), • Árva művek felhasználásának engedélyezése (2009-től).

  9. Az önkéntes műnyilvántartás 1.(A szerzőség vélelme) Ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekintetni • akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették, • aki a művet sajátjaként az MSZH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja, • aki ezt közös jogkezelő szervezet által kiállított magánokirattal igazolja, • aki a művet először hozta nyilvánosságra.

  10. Az önkéntes műnyilvántartás 2. • a műnyilvántartás alanya: a szerző vagy a kapcsolódó jogi jogosult (képviselő is!), • a műnyilvántartás tárgya: az Szjt. hatálya alá tartozó minden, • a műnyilvántartás kellékei: formanyomtatvány, a mű eredeti vagy másolt példánya (A/4-es méretben, 5000 Ft) • a műnyilvántartás eredménye: tanúsítvány

  11. Árva művek felhasználásának engedélyezése 1. • előzménye: a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről szóló bizottsági ajánlás javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre mechanizmusokat az árva művek felhasználásának megkönnyítésére, • fogalma: árva művek azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, • célja: olyan jogi megoldás bevezetése, amelynek révén ezek a művek is jogszerűen felhasználhatóvá válnak, ugyanakkor a jogosult érdekei sem sérülnek, • letéteményese: az MSZH, amely ideiglenesen a jogosult helyébe lépve adja meg a felhasználásra az engedélyt.

  12. Árva művek felhasználásának engedélyezése 2. • hatálya: Magyar Köztársaság területére, legfeljebb öt évre, nem kizárólagos, át nem ruházható, a mű átdolgozására és további felhasználási engedély adására nem jogosít, • lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére, felkutatására megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket (ezek felsorolása az R.-ben), • ára: a kérelemértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (mértéke 102.500, 40.000, -10.000, +10.000), • üzletszerű felhasználás: az MSZH által megállapított felhasználási díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni.

  13. Árva művek felhasználásának engedélyezése 3. • a jog feléledése: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást. • a díj jogosultja: ha a szerző ezen az öt éven belül nem tart igényt a díjra, akkor azt a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló felhasználások esetében nem kell megfizetni, az egyéb célú felhasználások körében pedig a letétbe helyezett díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek utalja át az MSZH, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja. Ha nincs ilyen, az NKA-nak. • nem adható engedély, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

  14. Árva művek felhasználásának engedélyezése 4. • az MSZH eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni eltérésekkel, • az MSZH döntéseinek felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságnál lehet kérni nemperes eljárás keretében. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított 30 napon belül az MSZH-nál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz, • az elévülési időn belül megjelent szerző által a díj mértékével kapcsolatban kezdeményezett viták bírósági úton rendezhetők, a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint

More Related