120 likes | 216 Views
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai. Soós Roland ÉRÁK. Problémafelvetés. alacsony az aktivitási ráta, valamint a foglalkoztatottság,. egy aktív munkavállalókra eső inaktívak aránya egyre nagyobb,.
E N D
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai Soós Roland ÉRÁK
Problémafelvetés • alacsony az aktivitási ráta, valamint a foglalkoztatottság, • egy aktív munkavállalókra eső inaktívak aránya egyre nagyobb, • drasztikusan lecsökkent az alacsony képzettséget igénylő munka iránti igény, a népességen belül nem csökken a kizárólag ilyen munkára képesek aránya, • magas a segélyekből élők aránya.
Elérni kívánt célok • „making work pay” = „legyen a munka kifizetődőbb”munkára való ösztönzés javítása, • a szociális segélyezettek minél nagyobb arányban kerüljenek be, illetve vissza a munkaerőpiacra, • munkahelyteremtő, a foglalkoztatás növelését célzó támogatások, projektek bővítése, • fekete munka visszaszorítása, • tartós munkanélküliség újratermelődésének megelőzése.
A MUNKAERŐ-PIAC MŰKÖDÉSE KÍNÁLAT KERESLET Oktatás Munkaerő-piac Gazdaság(közvetítő közeg) Képzési struktúra Foglalkozási struktúra Folyamatos változás Szakmák (szakképzettségek) Foglalkozások Cél: a keresletkínálat közelítése Képesség- és tudáscsomagok Tevékenység- csomagok
A FELNŐTTKÉPZÉS PROBLÉMÁI • keresletkínálat eltérései, • A képzési rendszer rugalmatlan, a képzési kínálat módosítása nehézkes, • elavult szakmai tartalom, magas elvárások, az elmélet túlsúlya, • gyakorlati oktatás/képzés problémái: a valós munkatapasztalat hiánya, • pályaválasztás, pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés, • szakmai vizsga ellenőrzése, • oktatók (tovább)képzése.
FEJLESZTÉSI CÉLOK Az iskolarendszerű és a felnőtt szakképzés összehangolt fejlesztése, A képzési szerkezet közelítése a munkaerő-piaci igényekhez, Az intézményrendszer költség-hatékonyságának javítása, Az elaprózott intézményi struktúra átalakítása (kis tanulólétszámok, szűk képzési kapacitások), Ösztönző rendszer kialakítása az intézményi működés hatékonyságának növelése érdekében.
Jogszabályok a szak- és felnőttképzéstérintő reformprogram végrehajtásához A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (TISZK: 2. §), A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény, A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (RFKB, 13. §), 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (OKJ), 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.
AZ NFT II. KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉSEK • A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása (TISZK-rendszer regionális koordináció), • A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése (pályaorientáció, pályakövetés, tananyagfejlesztés, tanár-továbbképzés, minőségbiztosítás…) • Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések.
Pályázatok és kiemelt projektek • TÁMOP 3.2.2- A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása, • TIOP 3.1.1 TISZK rendszerhez kapcsolódói infrastrukturális fejlesztés, • TÁMOP 2.2.2 Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, • TÁMOP 2.1.2 Lépj egyet előre, • TÁMOP 2.3.1 Új pálya, • TÁMOP 2.2.1 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése, • TÁMOP 2.1.4. Munkahelyi képzések támogatása - ernyőszervezeteken keresztül, • TIOP 3.1.2 A regionális képző központok infrastruktúrájának fejlesztése.
A TISZK-RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE TISZK alapmodellek: • Az integráció helyi önkormányzatok társulása révén valósul meg (1997. évi CXXXV. tv. alapján), • Egy helyi önkormányzat hozza létre az integrált szakképző iskolát, • Különböző fenntartású (egyházi, alapítványi stb.) szakképző iskolák szakképzés-szervezési társulásként működnek, • A különböző szakképző intézményt fenntartók szakképzés-szervezési társulást vagy társaságot hoznak létre, • A Ktv. 67. § (5) szerint működő szakképző iskolák.
TÁMOGATÁSOK • Hazai források: - Normatíva (költségvetés) - Fejlesztési Szht. fejlesztési támogatás MPA KA pályázati támogatások Feltételek: új TISZK modellek valamelyike szerinti feladatellátás; fenntartói finanszírozás; • EU-s források: - Pályázati kiírások szerint (TÁMOP, TIOP)
A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok: • Gazdaság igényeinek meghatározása; • Regionális képzések meghatározása a kapacitások figyelembevételével; • Döntés a regionális képzési irányokról és arányokról; • Döntés a Decentralizált keret felosztásáról; • RFKB összetételének változása.