110 likes | 204 Views
A differenciálás lehetséges útjai a tehetségfejlesztésben. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék. A differenciálás lehetséges útjai a tehetségfejlesztésben. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék.
E N D
A differenciálás lehetséges útjai a tehetségfejlesztésben Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék
A differenciálás lehetséges útjai a tehetségfejlesztésben Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék
Kiválóság szemben az egyenlőséggel: egy szükségtelen feszültség • Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon, és kiteljesítse potenciálját. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. • Sirotnik : ”Az iskolázás minősége nem csupán a feladattal eltöltött időt jelenti, hanem a hasznosan eltöltött időt is” • Gardner: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat” . A differenciált tehetségfejlesztés az egyik módja a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak. Adaptív oktatás M. Nádasi Mária: "A differenciálás és az egyéni sajátosságokra tekintettel szervezett egységes oktatás együttes alkalmazása közös terminológiával adaptív oktatásnak nevezhető."
I. A DIFFERENCIÁLÁS ALAPJAI A TANULÓI SZEMÉLYISÉGBEN A/ Az új ismeretek feldolgozásához vagy az ismeretek alkalmazásához szükséges tudás, műveleti képességek színvonala B/ A tanulásra való készenlét sajátosságai C/ Az önálló munkavégzéshez szükséges feltételek megléte a tanulóban • Feladatértési képességek szintje. • Feladatmegoldó műveleti képességek fejlettsége. • Jártasság a munkaeszközök használatában. • Problémahelyzetben hogyan viselkedik a tanuló? • Törekszik-e a gyerek a javasolt munkamenet megtartására? • Egyéni munkatempó. D/ Fejlettség az együttműködés terén, a társas helyzet jellemzői
II./2./a A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGE A képesség és teljesítmény szerinti csoportosítás a kor szerinti csoportosítással szemben hatékonyabb, mert: • Megfelelőbb párosítást nyújt a tehetséges diák fejlődési készenléte és igényei, valamint a képzés között. • Az eltérő képességekkel rendelkező diákok eltérően reagálnak a különböző oktatási stratégiákra és tanítási módszerekre. • A diákok jobban tanulnak, amikor olyan diákokkal vannak együtt, akiknek kompetenciája az ő szintjükkel megegyező vagy annál egy picivel magasabb. • A csoportosítás kihívást jelent a diákok számára, hogy kitűnjenek, vagy előretörjenek. /Benbow,1997/
II./4. A TEHETSÉGES DIÁKOK SPECIALITÁSAI MINT A DIFFERENCIÁLÁS ALAPJAI Feldhusen szerint a tehetséges fiatalok: • Messze megelőzik kortársaikat az alapvető képességek fejlődésében. • Sokkal gyorsabban képesek tanulni, mint az átlagos képességű gyermekek. • Intenzíven tudják használni a komplex fogalmakat és absztrakciókat. • Fejlett kritikai gondolkodásuk van.
III. ALAPELVEK, ESZKÖZÖK A DIFFERENCIÁLÁSHOZ 1. Változatos szervezeti formák a tehetségesek differenciálásában 2. Eszköztár a differenciáláshoz 3. Differenciálás és gazdagítás egységesen
III./1. Változatos szervezeti formák a tehetségesek differenciálásában • a tanórai differenciálás különféle formái, /minél több kiscsoportos - kiemelten kooperatív tanulás!, nívócsoportos és egyénre szabott munka!/ • speciális osztály, • fakultáció, • délutáni foglalkozások /szakkör, blokk, önképzőkör stb./, • hétvégi programok, • nyári kurzusok, • mentor-program stb.
III./3. Differenciálás és gazdagítás egységesen Kaplan tíz elvet fogalmaz meg: • A hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, nem pedig a tananyaggal történő túlterhelés. • Produktív gondolkodás /célorientált kreatív gondolkodás/, nem pedig rutinszerű feladatmegoldás. • Komplex gondolkodás, nem pedig leegyszerűsített műveletvégzés. • Fogalmak "kialakítása", nem csupán üres szavak, tények , adatok biflázása. • A tanultak felhasználása gyakorlati feladatmegoldásban, nem pedig az ismeretek egyszerű visszaadása. • Belső összefüggésekre koncentráló tanulás, nem pedig "sterilizált " részismeretek elsajátítása • A tanulók igényeire, szükségleteire épülő tanulás, nem pedig mindent előíró, merev keretekben mozgó oktatás. • A probléma-feltárás, -keresés tanulása, nem pedig a tanár rutin-kérdéseinek megválaszolása. • A kritikai gondolkodás fejlesztése, nem pedig a "vak" elfogadásé. • A jövőbeni lehetőségeken való gondolkodás, nemcsak a jelen valóság megismerése.