EU kihívások - magyar feladatok

1. EU kihívások - magyar feladatok Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány

2. Tartalom • Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban • Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben • Konzultáció és párbeszéd • A nyitott koordináció módszere • Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezetek számára

3. NGO-szektor az EU joganyagában • Maastrichti Egyezmény 1992. • az EU legyen a polgárok Európája • Amszterdami Szerződés 1997. • Környezetvédelmi konvenció – környezetvédelmi szervezetek • Közlemény az önkéntes szervezetekről és alapítványokról • Párbeszéd – szociális NGO-k, Európai Szegénység-elleni Háló • Aarhusi Megállapodás 1998. – • EU környezetvédelmi politikája • Lisszaboni stratégia 2000. – • A szociális dimenzió megszilárdítása

4. NGO-szektor az EU dokumentumokban • „Együttműködés jótékony szervezetekkel mint gazdasági és szociálispartnerekkel a szociális jólét területén” 1997. • „A civil szervezetek szerepe és hozzájárulása Európa építéséhez” 1999. • BIZOTTSÁGI VITAANYAG „Az Európai Bizottság és a Nem-kormányzati szervezetek: Szorosabb partneri kapcsolatok” 2000. • „Európai Kormányzás – Fehér Könyv” 2001. • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé – A Bizottság általános elvei és minimális előírásai az érdekelt felek konzultációjához” 2002. • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A Lisszaboni stratégia szociális dimenziójának megszilárdítása: a nyitott koordináció korszerűsítése a szociálpolitika területén” 2003.

5. A Bizottság és az NGO-szektor közötti együttműködés alapjai • A részvételi demokrácia erősítése • Az állampolgárok meghatározott csoportjainak képviselete az európai intézményekben • Részvétel a politikai irányelvek kialakításában • Részvétel a programok végrehajtásában • Részvétel az európai integrációs folyamatban

6. A civil társadalom szerepe • Fehér Könyv: „A civil társadalom fontos szerepet játszik az állampolgárok ügyeinek felvállalásában, közvetítésében, illetve a polgárok érdekeinek megfelelő szolgáltatások biztosításában. A civil társadalom egyre inkább a politika-, és társadalomformálás terepeként tekint Európára. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a polgárok aktívabban bekapcsolódhassanak az Unió ügyeibe, és arra is, hogy strukturált csatornákon keresztül jelezhessenek vissza, kritizálhassanak, tiltakozhassanak.

7. A párbeszéd és konzultáció során követett fő célkitűzések • Átláthatóbb konzultációs folyamat kialakítása • Hasznos információkkal – alapelvek és standardok – szolgálni • Koherens és rugalmas hálózatok kialakítása a konzultációk elősegítésére • Kölcsönös tanulás és a legjobb gyakorlatok átvételének elősegítése

8. A Bizottság és az NGO szektor közötti párbeszéd folyamata • Ad hoc megbeszélések – az EU fontos eseményeihez kötődő egyeztető fórumok • Strukturált dialógus – az NGO-kal folytatott párbeszéd rendszeres keretek között, többnyire szektorálisan • Hivatalos konzultációk – szakértő tanácsadó testületekben, az NGO-k megfigyelő és kontrollfunkciója érvényesül

9. Ajánlások a civil szervezetekkel való konzultációhoz • Internetes adatbázis kialakítása az információkhoz való hozzáférés biztosítása és a konzultációs folyamat koordinálása céljából – CONNECS http://europa.eu.int/comm/civil_society/coneccs/index_en.htm • A Bizottság évenként tárgyalja meg a fontosabb eseményeket • Megfelelő eszközök kifejlesztése a konzultációkhoz • Nyilvánosság és átláthatóság biztosítása • Minimális szabványok megfogalmazása a konzultációhoz

10. CONECCS

11. CONECCS II.

12. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság • Az Európai Bizottság az Európai Parlament és az Európai Tanács hivatalos véleményező intézménye • Az EGSZB hivatása, hogy híd szerepet töltsön be az EU intézményei és a tag-államok, Európa szervezett civil társadalma között

13. Kikből áll az EGSZB? • Római Szerződés, 1957. A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből • Nizzai Szerződés, 2000. A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből

14. Mi a szervezett civil társadalom? • A mezőgazdasági és egyéb termelőket, a munkavállalókat, a szabad foglalkozásúakat, a fogyasztókat és a szociális gazdaságot képviselő szervezetek és egyéb civil szervezetek; • A szervezett civil társadalom a közigazgatási szervek és a polgárok közötti közvetítő szervezet szerepét tölti be.

15. Kik alkotják az EGSZB-t? • Az EGSZB egy Közgyűlés, melyet az Európai Unióból érkező 317 tag alkot; • A bizottsági tagokat 4 évre nevezik ki, mandátumuk megújítható; • A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki; • Az EGSZB munkájában 12 magyar képviselő vesz részt, 3 csoportban: munkaadók, munkavállalók, egyéb szakmai civil szervezetek • 4 magyar képviseli a civileket (Herczog, Barabás, Garai, Tóth)

16. DÖNTÉSHOZÓK Elnökség Vezető testület Közgyűlés MUNKAVÉGZŐ SZERVEK 6 szakosított szekció Egységes piac, termelés és fogyasztás Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és szociális kohézió Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és állampolgárság Külkapcsolatok + két új szervezet Egységes Piac Megfigyelő Központ Ipari Változások Tanácsadó Testülete Az EGSZB szervei

17. Az EGSZB tevékenysége • Az EGSZB feladata az EU politikai dokumentumainak véleményezése (évente kb. 150) • Kötelező és választható konzultáció • Kezdeményezési jogkör • Feltáró véleményeket dolgozhat ki • Megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet

18. MUNKAMÓDSZEREK A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozó csoportokat” hoznak létre, előadóval A „dinamikus kompromisszum” lehetőségénekfolyamatos keresése Szakértelemre alapozott konstruktív viták Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen ÜTEMEZÉS Évente 9 plenáris ülés 6 szakosított szekció havonta ülésezik Tanulmányozó csoportok esetileg 1-3 alkalommal tanácskoznak Munkamódszerek, ütemezés

19. Civil párbeszéd • A párbeszéd a közhatalom és az NGO-k között folyik • Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal valamint a civil szervezetekkel • európai uniós szinten • a tagállamokban és más európai országokban • Az Euromed-társulás országaiban • Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban • A Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban • Indiában, Kínában

20. Miben rejlik az EGSZB ereje? • Nagy szakértői bázis • Konszenzuskeresés – dinamikus kompromisszum • Összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között • Valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában

21. Civil szervezetek képviselete az EU-ban • Nincs olyan kiterjedt civil hálózat, mint az USA-ban (ott a kevésbé fejlett állami szolgáltatásokat ellensúlyozzák a civilek) • European Foundation Centre (EFC) Európai Alapítványi Központ - Alakult 1989-ben feladata: koordináció, információval való ellátás 170 adományozó tagszervezete van Európa-szerte, 7000 civil szervezetet támogatnak – fontos programja az Orpheus Civil Society Project • ECAS (European Citizen Action Service) Európai Polgári Akció Szolgálat Alakult 1990-ben Feladata: az európai polgárok „hangjának” véleményének kifejezése 160 tagszervezete van Jelszavuk: Európa a polgáraihoz tartozik • EU támogatás számos NGO-nak Pl. CEDEFOP – európai foglalkoztatási civil szervezetek támogatása European Training Foundation – tréning és kapacitás-építés az európai civilek számára

22. Közösségi együttműködés a nyitott koordináció módszerével • A módszer lényege: a tagállamok – konszenzus alapján – egy-egy területen közös célkitűzéseket határoznak meg és ezeket beépítik a nemzeti szakpolitikába • Évente nemzeti jelentések/akciótervek • EU szinten közös mutatók, összegző Bizottsági közös jelentés – közösségi akcióprogramok pl. a Társadalmi kirekesztődés elleni Közösségi Akcióprogram

23. Közös célkitűzések a társadalmi beilleszkedés elősegítésére • Foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára – aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések, munkahely és családi élet összeegyeztethetősége, gyermekek, rászorulók gondozása, szociális gazdaság fejlesztése, élethosszig tartó tanulás, szociális védelmi rendszerek, jó lakáskörülmények és egészségügyi ellátás • A társadalmi kirekesztődés kockázatának elkerülése - tudás alapú társadalom fejlesztése, társadalmi krízis helyzetek megelőzése • A legelesettebbek segítése – fogyatékkal élők, gyermekek, leszakadó régiók lakói • Minden érintett szerv mozgósítása – kormányzati és nem kormányzati szervek egyaránt

24. Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezeteknek • Közösségi Kezdeményezések • Közösségi Programok • Hazai támogatások civil szervezetek számára • Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak pályázatai

25. Közösségi Kezdeményezések • Equal – Küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségek és diszkrimináció ellen • Interreg III – Határokon átnyúló együttműködés • Leader+ - a fenntartható helyi fejlesztés integrált stratégiája • Urban – fenntartható fejlődés a városi övezetekben

26. Közösségi Programok • Altener Megújuló energiák • Culture Az Európai nemzetek kultúrája • Daphne Gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak elleni küzdelem • eContent Az európai digitális tartalom szolgáltatások elterjesztése • eEurope Modern online közszolgáltatások • eTen Telekommunikációs hálózatok Európában • Enterprise & SME Növekedés és versenyképesség növelése az üzleti szektorban • Intelligent Energy Europe Intellegins Energia Európa számára • Leonardo da Vinci II Szakképzés, átképzés • Life III Környezetvédelmi program • Lingua Nyelvtanulás, nyelvtanítás, nyelvi sokszínűség • Media Europai audiovizuális szektor erősítése • Save Energiahiány kezelése nem technológiai akciókkal • Socrates III Nyelvtanulás, mobilitás, innováció az oktatásban • Youth Mobilitás és oktatás az ifjúság körében • 6-os Keretprogram Kutatás-fejlesztés, innováció

27. ACCESS Programok • Az EU és a csatlakozó országok közös keretprogramja a csatlakozó országok civil társadalmának megerősítése és a csatlakozási felkészítés céljából • Access 1999, 2000, 2001, 2002, 2003 • Prioritás területek • Környezetvédelem • Társadalmi-gazdasági fejlesztés és fogyasztóvédelem • Emberi jogok képviselete • Szociális szektor, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok • Makroprojektek, mikroprojektek, hálózatépítés

28. Tagállami szintű pályázatok • Nemzeti Fejlesztési Terv • 5 operatív programjának pályázatai • Civil szervezetek számára számos intézkedés nyitott

29. Köszönöm figyelmüket!