KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

1. Hefop 3.3.1 elektronikus portáljának és disszeminációs eredményeinek bemutatása a Debreceni Egyetemen KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. Cél: • A környezetgazdálkodási mérnöki, természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési szakok képesítési követelményeinek kidolgozását, a szakok beindítását célul tűző HEFOP/2004/3.3.1 projekt eredményeinek bemutatására egy nyílt szoftvereken alapuló webes alkalmazásokat használó környezetben elérhető, egyszerűen karbantartható, adatbázis-alapú honlap került kialakításra. HEFOP 3.3.1.

3. Elérhetőség A http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/ címen elérhető portál a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma webszerverén, illetve az intézet Víz és Környezetgazdálkodási Tanszékén található dedikált fájlszerveren működik. HEFOP 3.3.1.

4. Technológia A kialakítás során fontos szempont volt olyan meglévő infrastruktúraelemek, illetve nyílt forráskódú, platform-független alkalmazások használata, melyek költséghatékony és rugalmas megvalósítást garantálnak. Ennek érdekében olyan háttéralkalmazások használata mellett döntöttünk, mint a kategóriájában egyaránt piacvezető Apache webszerver, MySQL adatbázis-szerver és PHP szerver-oldali szkriptnyelv. HEFOP 3.3.1.

5. Eredmények 1. Tantervfejlesztés bemutatása: A környezetgazdálkodási agrármérnöki (KG) és a természetvédelmi mérnöki (TV) szakokon szereplő tantárgyi programok továbbfejlesztésének elérhetővé tétele és bemutatása. HEFOP 3.3.1.

6. Eredmények 2. Átjárhatóság bemutatása: A feladatterv keretében a szakokhoz kapcsolódó posztszekunderi programok (hulladékgazdálkodási technológus (HT), gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus (GYFT)) felmérésének bemutatása. A BSc szakokhoz kapcsolódó, az új OKJ szerinti posztszekunderi szakok akkreditációs anyagának, az új OKJ kompatibilis szakmai és képzési programok (HT, GYFT), a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok közötti átjárhatóság bemutatása és az eredmények elérhetővé tétele. HEFOP 3.3.1.

7. Eredmények 3. Egységes tananyag-tankönyvek fejlesztésének bemutatása: A szakokon közösen használható, illetve szakspecifikus tananyagok elérhetővé tétele. HEFOP 3.3.1.

8. Eredmények 4. E-learning elérhetővé tétele: A honlaptól külön platformon futó e-learning tananyagok elérhetővé tétele. HEFOP 3.3.1.

9. Eredmények 5. Könyvtárfejlesztés, szoftverbeszerzés bemutatása: A szakokhoz kapcsolódó szakkönyvek, szakirányú szoftverek, multimédiás anyagok beszerzésének és oktatásba történő bevezetésének bemutatása. 6. Oktatási infrastruktúrafejlesztés bemutatása: A képzés igényeit kielégítő korszerű szaklaborok, előadók és terepgyakorlati háttér meglévő eszközállomány fejlesztésével, új eszközök beszerzésével történő kialakításának bemutatása. HEFOP 3.3.1.

10. Eredmények 7.Kompetenciák tartalmi értékelésének és fejlesztésének bemutatása: A szakokhoz szükséges kompetenciák felmérésének és értékelésének bemutatása. HEFOP 3.3.1.

11. Eredmények 8. Minőségirányítás bemutatása: A képzési programok minőségirányítási rendszerének bemutatása és elérhetővé tétele. HEFOP 3.3.1.

12. Eredmények 9. Projekt eredményeinek terjesztése: Ismertetőanyagok, a szakokhoz kapcsolódó magyar és idegen nyelvű képzési tematikák, szakmai konferenciák bemutatása és elérhetővé tétele. HEFOP 3.3.1.

13. Eredmények A projekt munkatársai közötti elektronikus kommunikációs platform kidolgozása. A hallgatói visszajelzés lehetőségének megteremtése. HEFOP 3.3.1.

14. Biztonság A rendszer adminisztrációját végző, tűzfallal és egyedi biztonsági rendszerrel is védett kiszolgálóhoz munkaállomásokon keresztül biztosított a hozzáférés. A tanszék oktatói számára nevesített munkaállomásaikon keresztül szintén a kiszolgálón futó alkalmazás segítségével érhetőek el az eredmények. HEFOP 3.3.1.

15. Arculat A honlap megjelenésének koncepciója a tartalom elsődlegességét kívánja hangsúlyozni. Ennek érdekében minimális grafikai elem használata mellett jól strukturált menüszerkezet és szövegrészek segítik a honlap látogatóit a keresett tartalom elérésében. HEFOP 3.3.1.

16. Szerkezet A honlap felépítése a projekt tevékenységeinek megfelelően került kialakításra, hangsúlyozva a várhatóan nagyobb érdeklődésre számot tartó elemeket. Ennek megfelelően a hallgatók számára fontosabb tantárgyi tematika és oktatási anyagok nemcsak kiemelt helyet kaptak a megjelenésnél, de több módon is elérhetők. HEFOP 3.3.1.

17. Navigáció • A navigáció elsősorban a tartalmában a projekt tevékenységét tükröző főmenü, legördülő menük, illetve menüként funkcionáló táblázatok segítségével történik. • A megszokott oldalelemek biztosítják a gördülékeny navigációt, valamint a keresett információ egyszerű megtalálását. • A honlapon több helyen is felbukkanó katalógusos keresőfunkció jól illeszkedik a honlap tartalmának volumenéhez és szerkezetéhez. HEFOP 3.3.1.

18. Adatbázis háttér A tantárgyak adatbázisban történő tárolása több előnnyel is jár, mely hagyományos statikus megoldás esetén nem, vagy csak rugalmatlan, nehezen karbantartható módon lett volna kivitelezhető. Ezek az előnyök: • változatos kereshetőség • egyszerű frissítés • változatos szűrési lehetőségek • rugalmas adatkapcsolási lehetőségek • stb. HEFOP 3.3.1.

19. PHP alkalmazása A PHP nyelv lényegében nagymértékű kiegészítése a HTML-nek, ugyanis rengeteg olyan feladat végezhető el vele, amelyre az ügyféloldali szkriptek nem képesek (vagy ha igen, korlátozottan). Ilyen pl. a bejelentkezés, az adatbáziskezelés, filekezelés, kódolás, adategyeztetés, kapcsolatok létrehozása, e-mail küldése, adatfeldolgozás, dinamikus listakészítés stb. Minden olyan esetben, ahol nagyszámú ismétlődő feladatsort kell végrehajtani (pl. képek listázása és linkelése, listakészítés stb.) HEFOP 3.3.1.

20. MySQL tapasztalatok A MySQL egy relációs adatbázis-kezelő szoftver (RDBMS). Az SQL nyelv segítségével lehet használni. Előnye gyorsasága, stabilitása és egyszerűsége. Előszeretettel alkalmaztuk dinamikus weblapok háttértárolójaként PHP-n keresztüli eléréssel. Több, mint 12 platformra érhető el, beleértve a főbb Linux disztribúciókat, a UNIX-ot és a Windows-t. Konnektor driverek: Java, ODBC, C++. HEFOP 3.3.1.

21. Következtetések Fokozott innováció- egyedülálló módon képes egyesíteni az embereket és információkat, és támogatja a témakör szerinti együttműködést, ezáltal a Portál javítja a kommunikáció minőségét, és elősegíti a csapatmunkát az egész szervezetben. Lehetővé teszi az információk és eszközök alkalmazottak, hallgatók és ügyintézők közötti egyszerű és biztonságos megosztását. A csoportok szervezeti és technológiai határoktól függetlenül tudnak dolgozni, ezáltal áthidalhatják az új ötletek áramlását akadályozó szakadékokat. A Portál segít abban, hogy a legtöbbet hozza ki a humán és IT erőforrásokból, felgyorsítja a projekteket, és emeli az oktatás és szolgáltatások minőségét. HEFOP 3.3.1.

22. Következtetések Fokozott operatív hatékonyság - a Portál egyesíti a változatos IT rendszereket, és ezzel kiegyensúlyozott felhasználói élményt nyújt. Egyetlen hozzáférési pontként működik heterogén alkalmazásokhoz, ezáltal kínálni képes mindazokat az információkat és eszközöket, amelyekre a kar közösségei igényt tartanak. A felhasználók értesítéseket kaphatnak, elemezhetnek problémákat és reagálhatnak eseményekre anélkül, hogy a portált el kellene hagyniuk. Ugyanakkor hatékonyabbá teszi az egyéneket, termelékenyebbé a csoportokat, aminek eredménye az elégedett alkalmazott és hallgató. HEFOP 3.3.1.

23. Következtetések Csökkenő erőforrás-igény – A Portál segít abban, hogy teljes körűen kiaknázza az emberekbe és technológiai erőforrásokba már befektetett humán erőforrás-tőkéjét. A portál képes integrált, releváns tartalmat nyújtani egyidejűleg több közönségnek, s ez lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó feltételekhez az IT rendszerek lecserélése nélkül. Web alapú felhasználói interfésze csökkenti a képzési költségeket, továbbá központosított felhasználó és biztonsági adminisztrációja révén visszafoghatók az IT infrastruktúra üzemeltetési költségei. Az előre meghatározott portál tartalom csökkenti a fejlesztési és karbantartási erőfeszítéseket. Interoperabilitása a lehetővé teszi, hogy nagyobb értéket realizálhasson az egyetem az IT erőfeszítésekből és fejlesztési eszközeiből. HEFOP 3.3.1.

24. A projekt eredményeinek disszeminációja A jelenlegi tapasztalatok szerint ma már nem az a legnagyobb probléma, hogy a partnerek egyáltalán nem törekednek az eredmények terjesztésére (hiszen a legtöbb esetben vannak a projektek eredményeit bemutató kiadványok, előadások, egyre inkább honlapok is), sokkal inkább az, hogy nem átgondoltan, nem a saját igényeikhez, az érintett intézményi kör profiljához, az elérni szándékozott célcsoport sajátosságaihoz, a projektjük jellegéhez kapcsolódóan – vagyis nem kellően tudatosan – teszik azt. HEFOP 3.3.1.

25. A disszemináció csatornái Projekt eredményeinek terjesztésére az alábbi csatornákat hoztuk létre: • Ismertetőanyagok és a szakokhoz kapcsolódó képzési tematikák magyar és idegen nyelven történő megjelentetése, • szakmai konferencia szervezése és az • eredmények ismertetése. HEFOP 3.3.1.

26. A disszemináció célja A feladatterv keretében a környezetgazdálkodási agrármérnöki, valamint a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakokhoz szükséges a pályázatban megjelölt előző feladatok eredményeinek bemutatása. Ennek a feladatrésznek kiemelt szerepe van abban, hogy a leendő munkaadók folyamatosan megismerjék az oktatási fejlesztések eredményeit, illetve a konzorcium felsőoktatási intézményei visszaigazolást kapjanak a fejlesztési célok megvalósulásának helyességéről. Ugyanakkor szakember bevonása révén a disszeminációnak mind a tervezése, mind a kivitelezése sokkal hatékonyabb lehet. HEFOP 3.3.1.

27. A disszemináció kérdései • Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat terjeszteni? • Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt egyes szakaszainak és az egyes célcsoportoknak a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét? • Kiknek, milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni a projekttel kapcsolatos információkat? • Mit, milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? • Hogyan, milyen eszközök és kommunikációs csatornák révén, milyen módszerrel akarnak disszeminálni? • Mikor kerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre? • Ki vegyen részt benne (mely partnerintézmények, illetve személyek)? HEFOP 3.3.1.

28. Eredmények A 10 önálló aktivitás közül közvetlen eredményátadást eredményezett a hallgatók számára: • tantervfejlesztés, tantárgyfejlesztés • egységes tankönyvek fejlesztése • átjárhatóság • e-learning tananyag fejlesztés A fenti részfeladatok az elkészített tananyagok, tankönyvek (14 tankönyv), a folyamatosan oktatásra kerülő tantárgyak (90 tantárgy), a záróvizsgatárgyak e-learning kidolgozása (20-20 tétel) egyaránt közvetlenül a hallgatók képzési programjához illeszkedve már a pályázat lezárása előtt hozzáférhetővé vált a kedvezményezett szakok hallgatói számára. HEFOP 3.3.1.

29. Eredmények A konzorciumban részt vevő két kar 4-4- szakjának hallgatóit összegezve megállapítható, hogy a fenti eredmények mintegy 500 hallgató oktatásának a fejlesztését szolgálja. Az e-lerning tananyag már az aktuális tanévben végző hallgatók felkészülését is segítheti a záróvizsgákra történő felkészülés során. A projekt részfeladatainak kidolgozásában felkért, a konzorciumot alkotó karok munkatársain kívül számos további felsőoktatási egység oktatói is részt vettek. Az egyes „szellemi termékek” a közreműködő intézményekhez is eljutottak, a tantárgyi programok kidolgozása, tankönyvek írása vagy lektorálása révén. HEFOP 3.3.1.

30. Eredmények A pályázat valamelyik részfeladatához az alábbi felsőoktatási intézmények karai és más szakmai szervezet– munkatársain keresztül – járultak hozzá, egyben az eredményeket is megismerve:  Debreceni Egyetem: - Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar • - Műszaki Kar • - Természettudományi Kar • - Karcagi Kutató Intézet • Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar • Kaposvári Egyetem, Állattenyésztési Kar • Szent István Egyetem, Mezőgazdaságtudományi és Környezetgazdálkodási Kar • Erdészeti Tudományos Kutató Intézet • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A pályázati program eredményeit a két, pályázatban részes karon (DE, MTK, PR, GMK) megszervezett konferencia legalább 150 – 150 fős részvétellel tovább szélesíti a diszszeminációba bevontak körét. HEFOP 3.3.1.

31. Disszemináció a munkaadók körében A HEFOP pályázatról számos munkaadó is tudomást szerzett, a kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése c. aktivitás kidolgozása során. A feldolgozáshoz megkeresett, több mint 100 munkaadó szervezethez kiküldött kérdőívben röviden ismertetésre került a pályázati program, így közvetve a munkaadók is értesülhettek a pályázati programról. HEFOP 3.3.1.

32. Disszemináció a médiában A pályázati programot a Hajdú-Bihari Napló cikksorozatban mutatja be, amely a megyében csaknem az egészében megismertette a célkitűzéseket és az addig elért és várható eredményeket, ezek hatását a mérnöki tudásra és az elhelyezkedési lehetőségekre. Ugyancsak riport készült egy gazdasági szaklap részére is a pályázat biztosította lehetőségekről. HEFOP 3.3.1.

33. Disszemináció a médiában • A Hajdú-Bihari Napló interjút készített dr. Tamás Jánossal a DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kara által elnyert HEFOP pályázat kapcsán. • A Hajdú Online és a Rádió FM95 Online oldala továbbá Jávor András oktatási rektorhelyettest kérdezte a témában. • Duna TV interjú március 19. HEFOP 3.3.1.

34. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! HEFOP 3.3.1.