750 likes | 1.11k Views
A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY. A munkavédelmi törvény (Mvt.) és végrehajtási rendeletei. A munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazása.
E N D
A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY A munkavédelmi törvény (Mvt.) és végrehajtási rendeletei
A munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazása A munkavédelmi követelményeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet valamint a munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alapján kell teljesíteni
A munkavédelmi jogszabályok hierarchiája • Törvényi szint • Kormányrendeleti szint • Miniszteri rendeleti szint • Foglalkoztatás politikáért felelős miniszteri r. • Egészségügyért felelős miniszteri rendelet • Ágazati miniszteri rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok • Munkáltatói szabályozási szint (Eve juttatás szabályai, Mentési terv, Munkavédelmi Szabályzat, Technológiai,- kezelési,-karbantartási utasítás)
Törvényi szint • Alkotmány (1949. évi XX. Törvény) • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) • A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) • A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
Kormányrendeleti szint • 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról • 98/2001. (VI. 15. ) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
A foglalkozáspolitikáért felelős min. rendeletek (nem teljes körűen) • 5/1993. (XII. 26.) MüM r. – Mvt. vhr. • 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM r. az építési munkahelyek minimális bizt. és eü. köv. • 14/2004. (IV. 19. ) FMMr. A munkaeszközök bizt. és eü. köv. • 18/2008. (XII. 3.) FMM r. eve. köv.
Az egészségügyért felelős min. rendeletek (nem teljes körűen) • 33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri, szakmai, ill. alkalmassági orvosi vizsgálat és véleményezésről • 50/1999. (XI. 3. ) EüM r. a képernyő előtti munkavégzés min. követelményeiről • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM r. a munkahelyi kémiai biztonságról
Ágazati min. rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok (BSz) /kivonat/ • Erdészeti BSz. /15/1989. (X.8.) MéM r./ • Hegeszt.BSz. /143/2004. (XII.22.) GKM r./ • Vízügyi BSZ. /24/2007.(VII.3.)KvVM • Mezőgazdasági BSz./16/2001.(III.3.)FVM r • F.A.M. BSz. /72/2003.(X.29.) GKM r. • Jelenleg 28 BSz van hatályban
Az Mvt. hatálya • Tárgyi • Személyi • Területi • Időbeni
Az Mvt. tárgyi hatálya • Szervezett munkavégzésre terjed ki
Szervezett munkavégzés • a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést - • a közszolgálati • a közalkalmazotti jogviszonyban
a bíró szolgálati viszonyában • az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában • az ügyészségi szolgálati viszonyban
szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban,
a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá • a tanulószerződés alapján • a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során
a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) • a közigazgatási határozat alapján
a Magyar Honvédség • a rendvédelmi szervek • a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban • az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint
a munkáltató által szervezett • kezdeményezett • irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka
Az Mvt. személyi hatálya Kiterjed • az államra • a munkáltatóra • a munkavállalóra • a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre
Munkáltató A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató.
Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót • A kirendelt munkavállalót foglalkoztatót • A szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint
A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében.
A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. • Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Munkavállaló • A szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.
Az Mvt. területi hatálya • Magyarországi munkavégzés, vámszabadterületek is • Külföldi munkavégzés, ha • azt törvény • nemzetközi szerződés, annak hiányában • A nemzetközi magánjog elrendeli
Az Mvt. időbeni hatálya • Az Mvt. határozatlan idejű • 1994. január 1-én lépett hatályba • A módosítások a módosított rendelkezés hatálybaléptetésének időpontját is meghatározzák
Az Mvt. alapelvei • A védelem elve • A tripartizmus elve • A munkavállalók által értett nyelv használatának elve • A védelem kiterjesztésének elve • A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve • Az együttműködés elve • Az adatok védelmének elve • A szaktevékenység elve
A védelem elve • A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog • – állampolgárságtól függetlenül – • mindenkit megillet aki Magyarország területén munkát végez
A tripartizmus elve • A munkavédelem három pilléren áll: • állam • munkáltató • munkavállaló
A munkavállaló által értett nyelv használatának elve • Nem követelmény az anyanyelv használata de • Biztosítani kell, hogy a munkavállaló megértse a munkavédelmi szabályokat és utasításokat
A védelem kiterjesztésének elve • A védelem a munkavállalókon kívül kiterjed • A munkavégzés hatókörében tartózkodókra • A munkáltató szolgáltatását igénybevevőkre
A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve • Országos Érdekegyeztető Fórum =OMB • Munkavédelmi képviselő és mb.
Együttműködés elve A törvény egymással együttműködésre kötelezi a munkavédelem megvalósításában résztvevőket
Az adatok védelmének elve A munkavédelmi eljárások során nyert adatok csak statisztikai célra és csak akkor használhatók fel, ha személyazonosításra alkalmatlanok
Szaktevékenység elve Jogszabályban meghatározott tevékenységet csak a munkavédelmi törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezheti
Szaktevékenység formái • Munkabiztonsági szaktevékenység • Munka-egészségügyi szaktevékenység
Munkabiztonsági szaktevékenység feltétele • A munkavédelmi képesítés, amely lehet közép és felsőfokú
Munka-egészségügyi szaktevékenység feltétele • Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) • Munkahigiéne • Közegészségtan-járványtan • Megelőző orvostan • Népegészségtan képesítés
TRIPARTIT RENDSZER A MUNKAVÉDELEMBEN AZ ÁLLAM, A MUNKÁLTATÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ FELADATMEGOSZTÁSA
AZ ÁLLAM FELADATAI - funkcionális - ágazati - hatósági
Az állam irányítási feladata: A munkavédelem megszervezése és irányítása
Ennek keretében • A munkavédelmi követelmények • Jogok és kötelezettségek • meghatározása
a munkavédelmi előírások végrehajtásának segítése • gazdasági szabályozással • érdekeltség megteremtésével • a munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével • tájékoztatással és felvilágo-sítással
a biztonságos életvitelre nevelés • a nemzetgazdaság munka- védelmi helyzetének évenkénti áttekintése • a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása
a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése • a megállapítások nyilvánosságra hozatala, • a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése
részvétel a • munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában • együttműködés más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett
jelentés a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról
Az állam ágazati feladata • Biztonsági Szabályzatok kiadása • Ágazati jellegű • munkavédelmi kutatás • fejlesztés • tájékoztatás • továbbképzés
Az állam hatóságifeladata • hatósági engedélyezés • hatósági nyilvántartás • hatósági ellenőrzés
Hatóságiengedélyezés A munkavédelmi hatóság engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők működését