ÚJ TENDENCIÁK A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS NEMZETKÖZI GYAKORLATÁBAN

1. ÚJ TENDENCIÁK APEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSNEMZETKÖZI GYAKORLATÁBAN

2. VÁZLAT • HIPOTÉZISEK • MINTA • ELEMZÉSI SZEMPONTOK • MÓDSZEREK • EREDMÉNYEK

3. HIPOTÉZISEK • Megteremthető a továbbképzéseknek a közoktatás igényeit kielégítő és az egyéni szakmai fejlődést segítő, az életpályamodell egyes szintjeinek elérését biztosító rendszere. • A nemzetközi gyakorlatban és az EU-s dokumentumokban fellelhetők a hazai kívánalmakat kielégítő, a magyar viszonyokra adaptálható "jó gyakorlatok".

4. A MINTA • Amerikai Egyesült Államok • Anglia • Ausztria • Franciaország • Hollandia • Németország • Olaszország • Románia • EU és OECD

5. ELEMZÉSI SZEMPONTOK I. • A JELENLEGI TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER LÉTREJÖTTÉNEK ELŐZMÉNYEI • A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS JELENLEG ÉRVÉNYES JOGI SZABÁLYOZÁSA • TOVÁBBKÉPZÉS DEKLARÁLT CÉLJAI ÉS KONTEXTUSA • A TOVÁBBKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE • A TOVÁBBKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

6. ELEMZÉSI SZEMPONTOK II. • A TOVÁBBKÉPZÉS SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEI • TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁI ÉS TARTALMA • A TOVÁBBKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI • JELENLEGI RENDSZER HAZAI KRITIKÁJA • TANULSÁGOK, AMELYEK HASZNOSÍTHATÓAK LEHETNEK A MAGYAR KONTEXTUSBAN

7. A TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁI ÉS TARTALMA • FAJTÁI: BEVEZETŐ KÉPZÉSEK, SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ KÉPZÉSEK, EGYÉB KÉPZÉSEK • A különböző képzések egymásra épülése (rugalmasság, modularitás) • KÉPZÉSI IRÁNYAI: SZAKTÁRGYI, PEDAGÓGIAI STB. • Milyen a képzések tartalom szerinti százalékos aránya az adott országban? • Szaktárgyiak • Pedagógiai, pszichológiai tartalmúak • Tantárgy-pedagógiaiak • Egyéb, éspedig? • Beépülnek- egy egységes támogató rendszerbe a képzések? • JELLEGE: IDŐTARTAM, IDŐPONT, HELYSZÍN • Mikor vannak a képzések?Tanév során? • Tanítási idő alatt vagy után?Tanév vége után?Ki szabályozza a továbbképzést? • Milyen időtartamú (kreditértékű) képzések vannak? • SZERVEZÉSI FORMÁI: JELENLÉTI, KEVERT, TÁV • A továbbképzések szervezési formái: • A jelenléti (facetoface) • A kevert (blended) • A távoktatás (distancelearning) aránya a továbbképzésekben (Milyen jellegű képzésekben melyiket alkalmazzák?) • A képzéseken a pedagógusok: • egyénileg vesznek részt • iskolaközösség együttesen képzi magát tovább • Külső előadókkal, a tantestület saját tagjai nyújtanak képzéseket? (milyen ezeknek a formáknak az aránya?) • A RÉSZTVEVŐK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE • Hogyan befolyásolja az elismerést, a pályán történő előrehaladást a képzésen való részvétel? • Itt hangsúllyal az egyéni tevékenység beszámíthatósága, validációja. Lehetséges-e a pedagógusok önképzésének, önálló innovációinak, esetleg kutatási eredményeinek a beszámítása az előmeneteli rendszerben?Milyen módon történik a pedagógusok továbbképzésen nyújtott teljesítményének értékelése? • A TOVÁBBKÉPZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE • Hogyan mérik a képzések hatékonyságát? 

8. MÓDSZEREK • TÖRVÉNYEK, RENDELETEK ELEMZÉSE • SZOLGÁLTATÓK DOKUMENTUMAINAK ELEMZÉSE • KÉRDŐÍVES, INTERJÚS KIKÉRDEZÉS • VONATKOZÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK, SZAKIRODALOM ELEMZÉSE

9. A TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPE A TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPÉNEK KÖZÉPPONTBA KERÜLÉSE • ALAPKÉPZÉS KIEGÉSZÍTÉSE • FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK A TOVÁBBKÉPZÉS HÁRMAS FUNKCIÓJA • OKTATÁSPOLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSE • ISKOLAFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA • A PEDAGÓGUS FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉSE

10. EU-következtetések Ma már általánosan elfogadott szakmai tény, ami az oktatási miniszterek 2009. évi találkozóján is megfogalmazódott, hogy: „Még a legkiválóbb tanárképzés sem tudja mindazokkal a kompetenciákkal felruházni a tanárokat, amelyekre a pályájuk során szükségük lesz. A tanári pályával szemben támasztott elvárások gyorsan változnak, ami új megközelítéseket tesz szükségessé. Ha egy tanár igazán hatékonyan akar tanítani, és a gyors társadalmi, kulturális, gazdasági és technológiai változások világában meg akar felelni a tanulók növekvő igényeinek, figyelembe kell vennie saját tanulási igényeit az adott iskolai környezetben, és nagyobb felelősséget kell vállalnia saját fejlődéséért az egész életen át tartó tanulás jegyében, amellyel frissítheti és fejlesztheti tudását és készségeit.” (European Union, 2009).

11. A FOLYAMATOS SZAKMAIFEJLŐDÉS A folyamatos szakmai fejlődés olyan, a tanári pálya során folyamatosan végzett, reflektív, tervszerűen folytatott és dokumentálható tevékenységek összessége, amelyek tartalmilag felölelik a pedagógiai munka minden részét, igen változatos formában valósulnak meg. Jellemzői: pontos célok, igényekhez igazodó, sztenderdekre irányuló, hosszú távú

12. SZAKMAI TANULÁS A pedagógus-továbbképzéssel szemben, amely a pedagógus iskolai kontextustól elszakított, külső képzéseken történő részvételét jelentette, ma már szakmai tanulásról beszélünk. A hatékony szakmai tanulás elsődleges színtere az egyes iskolák tantestülete, a tantestület állandó, kollaboratív, aktív törekvése a helyi szakmai munka javítására. Ezt a folyamatot a külső képzők és szakértők, kurzusok stb. informálják, facilitálják, de nem vezérlik. Ez jelentős szemléletváltást igényel. (USA)

13. ALAP-, BEVEZETŐ ÉSTOVÁBBKÉPZÉS EGYSÉGE Európában egyre inkább összefüggő rendszerként tekintenek az alapképzésre és a pályát végigkövető folyamatos képzésre, különös tekintettel a pályakezdő szakaszra. Többnyire kötelező bevezető szakasz, követik az EU Policy Papert, sztenderdek által vezérelt, egyéni igényekre épít, támogatással párosul, a véglegesítés feltétele.

14. SZTENDERDEK – PROFILOK– ÉLETPÁLYA MODELL • HOLLANDIA • ANGLIA • USA • ROMÁNIA A KÉPZÉSEK EGY RÉSZE A SZTENDERDEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLJA

15. A TOVÁBBKÉPZÉSEREDMÉNYESSÉGÉNEK KRITÉRIUMAI A tanárképzés és a szakmai fejlődés végső célja az kell, hogy legyen, hogy képessé tegye a tanárokat arra, hogy a lehető leghatékonyabban támogassák a diákok tanulását (ez nem mindig történik így jelenleg); ezértelengedhetetlen megbizonyosodni arról, hogy a tanárok a lehető legjobban megvalósítják és alkalmazzák, amit tanultak. (European Comission 2011c)

16. VÁLTOZÁS A KRITÉRIUMOKBAN A tanárok és a továbbképzés értékelésének kritériuma nem a továbbképzések, a megszerzett kreditek száma, a továbbképzésről kialakított vélemény, hanem a képzés eredményeként megszerzett kompetenciák, jobb esetben a képzés eredményeként a tanárok által tanított tanulók eredményeiben bekövetkezett pozitív változások. HOZZÁADOTT ÉRTÉK

17. AZ ISKOLAFEJLESZTÉS ÉS A TOVÁBBKÉPZÉS SZOROS KAPCSOLATA • A továbbképzési rendszer a központi oktatáspolitikai elvárások, innovációk, az iskolai fejlesztések és a tanár egyéni fejlődésének szempontjait egyaránt figyelembe veszi. • Az iskolákban koordinátor működik, aki összehangolja az iskola fejlesztési tervével az iskola továbbképzési tervét és ezzel az egyes pedagógusok fejlesztési tervét, valamint a fejlesztés eredményeinek visszacsatolását.

18. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV Az egyéni fejlődési terv a tanár és az oktatási intézmény vezetőségének, a felügyelő testületnek és az igazgatónak közös megbeszélésén, megállapodásán alapul. A terv vonatkozhat a tanár egész karrierjére vagy csak egy periódusra, tartalmazhat az előléptetéssel kapcsolatos feltételeteket, ami azt jelenti, hogy nem megfelelő teljesítmény esetén esetleg negatív módon is felhasználható.

19. A FEJLESZTÉSI TERVADATOKRA ÉPÜL Csaka szakmai munka adatokra építő értékelése lehet a kiindulópontja a szakmai tanulásnak. Meg kell alkotni a szakmai munka éves értékelésének, a szakmai tanulási terv felállításának, a terv végrehajtása ellenőrzésének és értékelésének formalizált kereteit. (USA)

20. ISKOLÁRA TELEPÍTETT, KOLLABORATÍV • BELSŐ ISKOLAI FEJLESZTÉS • BELSŐ ISKOLAI FEJLESZTÉS KÜLSŐ SEGÍTSÉGGEL • ISKOLA ÁLTAL RENDELT KÜLSŐ • ISKOLÁK KÖZÖTTI

21. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK • egyéni kutatás/olvasás/tanulás, egyéni tanulási /fejlődési tervek megvalósítása • kollégák közötti coaching ( társ-edzés) • mentorálás • kollégák óráinak látogatása (peer observation) • akciókutatás ( action research) • egy évfolyamot tanító vagy egy szaktárgyat tanító tanárok értekezletei • tanulmányi csoportok (study groups) • a Japánból importált tanórakutatás • esetmegbeszélés • tanulói munkák és tanulói eredmények elemzése • portfóliókészítés és portfólió konferenciák • kritikus barát csoportok • szakmai tanuló közösségek ( Professional Learning Communities

22. JELENTŐSEN BŐVÜLTA TOVÁBBKÉPZŐK KÖRE A továbbképzésben a tanárképző intézményeken kívül más szolgáltatók is közreműködnek, a választék bővül, de ezek és az általuk nyújtott képzések akkreditációja, minőségbiztosítása szabályozott, a képzések a három szempontra (oktatáspolitika, iskolafejlesztés, pedagógus személye) tekintettel vannak.

23. GAZDAGODOTT A TOVÁBBKÉPZÉSNEK TEKINTETT TEVÉKENYSÉGEK KÖRE • akkreditált FSZF kurzusok vagy tréningek • tantárgyi konferenciákon való részvétel • pedagógiai kutatások végzése vagy azokról beszámolók tartása • tantervek tervezése, fejlesztése és validálása • internetalapú készségfejlesztő kurzusokon való részvétel (e-learning) • strukturált szakmai dialógusokban való részvétel • esélyegyenlőségi és mássággal foglalkozó kurzusokon való részvétel • a tanulói vagy kollégáktól kapott visszajelzések értékelése • vizsgáztatói feladatok és az azokból származó tapasztalatok megbeszélése • szakmába vágó képesítések szerzése • előadások tartása szakmai konferenciákon • szakmába vágó intézményi kutatásban való részvétel • közös munka más szervezetekkel

24. GAZDAGODOTT A TOVÁBBKÉPZÉSNEK TEKINTETT TEVÉKENYSÉGEK KÖRE • tagság szakmába vágó civil egyesületekben • a tanított szaktárggyal kapcsolatos bizottságokban való részvétel • kollégák mentorálása • tanulmányi kirándulások, szakmai gyakorlatok szervezése • partneriskolákkal, munkaadókkal való rendezvényeken való részvétel • szakmai segítség adása kollégáknak • kölcsönös óralátogatások kollégákkal • tantestületi továbbképzések tervezése és tartása • a teljesítményértékelés előkészítése és lebonyolítása • társadalmi és önkéntes segítő munka • szakmai cikkek olvasása • felkészülés a szakfelügyeleti látogatásra

25. GAZDAGODOTT A TOVÁBBKÉPZÉSNEK TEKINTETT TEVÉKENYSÉGEK KÖRE • recenziók készítése könyvekről és szakcikkekről • fontos hozzászólások értekezleteken • a tanított tantárggyal kapcsolatos munka vagy projektben való részvétel • kutatás irányítása • csoport vagy munkaközösségi értékelés • párban való tanítás • a szaktárgyi vagy pedagógiai ismeretek felfrissítése vagy bővítése az internet, egyéb média segítségével és ezek megbeszélése a kollégákkal • országos jelentőségű szakpolitikai fejlemények csoportos megvitatása • új tantervi vagy képesítési kérdések csoportos megbeszélése • látogatás közösségi szervezeteknél • kollégák óráinak látogatása („shadowing”) • jelentések és hozzászólások írása

26. A Denveri példa • Az elszámoltathatóság elve • A tanulói teljesítmények növekedése mint kritérium • Alapos pedagógusértékelés • Egyéni fejlesztési terv az iskolai fejlesztési terv és az adatok alapján • Online támogatás a cél megfogalmazásához • Online képző és támogató rendszer

27. A TOVÁBBKÉPZÉSEK MENETE • a munkájukról rendelkezésre álló adatok kollaboratív elemzése • szükségletek beazonosítása • a problémamegoldás • tudományos megalapozottságú módszerekkel történő megismerkedés • a módszerek szisztematikus alkalmazása • az eredmények felmérése

28. A JÓ TOVÁBBKÉPZÉS ISMÉRVEI • valós, adatokkal alátámasztott pedagógiai problémából indul ki ( data-driven), • bizonyítékokra épülő, tudományosan megalapozott választ adnak a problémára (evidence based, vagy research-based), • segíti a tanárokat az osztálytermi alkalmazás során (follow-up) • valós, osztálytermi körülmények között (job-embedded) valósul meg

29. A PRO-COMP RENDSZER • A képzés lényegét szakmai fejlődési egységek (PDU) alkotják. • A PDU: egy olyan, a kerület által jóváhagyott szakmai tanulási terv, amely a pedagógustól megköveteli, hogy megszerezzen és a gyakorlatban használjon egy új készséget vagy ismeretet, és a gyakorlati használatra reflektáljon is - ha lehet, kollégáival együtt. • A PDU-k szerkezete tehát minden esetben a következő hármasságra épül: tanulás-alkalmazás-reflektálás.(ProComp Handbook, 2012.15.o. letöltve: 2013. január)

30. KÖVETKEZTETÉSEK • A TOVÁBBKÉPZÉS JELENTŐSÉGE VILÁGSZERTE NŐ • HÁRMAS FUNKCIÓT TÖLTENEK BE (KÖZPONTI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA, ISKOLAFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA, PEDAGÓGUS EGYÉNI FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE) • A FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉS, A SZAKMAI TANULÁS SZEMLÉLETMÓDJA HÓDÍT TÉRT • AZ ALAP-, A BEVEZETŐ ÉS A TOVÁBBKÉPZÉS EGYSÉGES RENDSZERT ALKOT • AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGBE ÁGYAZOTT, KOLLABORATÍV, KÖZÖSSÉGI KÉPZÉSEK KERÜLNEK ELŐTÉRBE • A KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMA AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNYEK JAVULÁSA • A PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS, A TOVÁBBKÉPZÉS ÉS AZ ELŐMENETEL EGYSÉGES RENDSZERT ALKOT

31. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!