5. gyakorlat

1. 5. gyakorlat Hőmérsékletmérés Különböző hőmérők összehasonlítása

2. Fogalma - alapmennyiség A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője,állapothatározó. A hőérzettel történő észlelése szubjektív, így értékét hőmérő segítségével mérjük. A hőmérséklet intenzív mennyiség, két test között hőáramlással kiegyenlítődésre törekszik. Fizikai szempontból az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség. • Jele: T (Kelvin-skálán) illetve a t (Celsius-skálán) • Mértékegysége: önkényes: emberi: érzékelés - kézmeleg, tűzforró, jéghideg hőség, izzó, …....

3. SI: Az abszolút hőmérsékleti skála alapegysége a kelvin, jele: K, A Celsius-skála alapegysége a Celsius-fok, jele oC, 0 °C ~ 273 K Átváltás kelvinről Celsius-fokra: °C = K – 273 Átváltás Celsius-fokról kelvinre: K = °C + 273

4. Anders Celsius (1701–1744) Svéd természettudós, csillagász. Az általa 1742-ben benyújtott és 1750-től véglegesített hőmérsékleti skála a legelterjedtebb a közéletben valamint az európai kontinensen. Ezen a skálán normál légköri nyomás mellett az olvadó jég hőmérséklete jelenti a 0° -t, a forrásban levő víz hőmérséklete pedig a 100°-t. A skála egysége tehát ennek az intervallumnak az 1\100-ad része.

5. Lord Kelvin vagy William Thomson Kelvin (1824–1907) • Angol matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa. • A Kelvin skála nulla pontja (0 K) az abszolút nulla fok. • Ez a hőmérséklet minimum értéke, amikor is a molekulák már nem végeznek hőmozgást. • Az egy kelvin különbség a víz hármasponti hőmérsékletének 1/273,16-od része.

6. Feladat/1. Páros munka A folyadékos hőmérő megfigyelése Részek megnevezése Rögzítése rajzban és írásban A skála értelmezése Működésének fizikai alapja Használatának menete Folyadékos hőmérő megismerése

7. Részei: folyadéktartály, folyadék, vékony üvegcső (kapilláriscső), skála, üvegcső Skála értelmezése: intervallum leolvasása, beosztások értelmezése, egy egység megállapítása. Működésének elve: a folyadék térfogatváltozása hőmérséklet-változás hatására Használata A folyadéktartály a mérendő folyadékba merül Idő a termikus egyensúly beállásáig Skála leolvasása: a hőmérőt nem emeljük ki a mérendőből,szemmagasságban olvassuk le. (iIyenkor a szemsugár merőleges a skála beosztására) Megoldás

8. Hagyományos analóg lázmérő (testhőmérő) megismerése Feladat: A lázmérő megfigyelése (párosmunka) • Részek, skála értelmezése • Szűkület megfigyelése kézi-nagyítóval • Működésének fizikai elve • Folyadékos- és a testhőmérő összehasonlítása • Gyakorlati alkalmazás: A kórházakban szinte mindenütt, de a háztartások jelentős részében is a hagyományos higanyos lázmérőt használják.

9. Teendők az összetört lázmérővel • A kiömlött higanyt TILOS FELPORSZÍVÓZNI! • Mivel a kiömlött higany azonnal párologni kezd, ezért szellőztessünk! • Húzzunk gumikesztyűt. Egy fehér papírlappal görgessük össze a higanycseppeket és gyűjtsük egy zárható edényben. • Patikában vásároljunk kénport, a szabad szemmel nem látható higanycseppek semlegesítéséhez! • A kénporral szórjuk be az összetört lázmérő helyét, majd terítsük le újságpapírral és hagyjuk állni egy kis ideig. A higany ekkor a kénnel egyesülve higany-szulfidot alkot, amely már nem veszélyes. • Hg + S = HgS • Az így keletkező szürkés anyagot seperjük össze, és szintén helyezzük egy zárható edénybe. Legvégül tiszta vízzel mossuk fel. • Az összegyűjtött higanyt és higany-szulfidot veszélyes hulladékként kell kezelnünk.

10. Hőmérők csoportosítása

11. Időmérés

12. Az idő „fogalma” • Mindennapi életünkben az idő az események folyamatos sorrendjének érzékelése. A periodikusan ismétlődő jelenségek (pl. nappalok és éjszakák) nyomán született meg az egyenletesen múló idő fogalma. • Idő: A valóság változásának, mozgásának egyik alapvető jellemzője. Az idő, a történések egymást követő mozzanatainak összefüggő folyamata. • Időtartam: Egy történés-, folyamat-, cselekvés ideje, amely alatt az esemény lejátszódik. • Időpillanat: Nagyon "rövidnek" tekintett időtartam. Olyan rövid, amikor egy folyamat kezdetét és végét már nem lehet megkülönböztetni. • Alapmennyiség • jele: t

13. SI-beli mértékegysége: a másodperc, • jele: s nem SI-egység: perc, jele: min. 1 min = 60 s; óra, jele: h, 1 h = 60 min = 3600 s; nap, jele: d, 1 d = 24 h = 1440 min = 86400 s. • Időmérés:szabályosan ismétlődő folyamatok vagy periodikusan működő mechanizmusok (órák) segítségével történő meghatározás. • Időmérés eszközei

14. időmérők

15. A Föld forgását időszabványként használó időt világidőnek szokás nevezni. (Perdülete állandó, tehetetlenségi nyomatéka kicsit változik) • Időmérésre használható fel az atomok és molekulák rezgése, ill. az általuk kibocsátott elektromágneses hullámok rezgésszáma. Ez alapján kapjuk az atomidőt.

16. Arisztotelész úgy vélte, hogy " egy és csakis egy idő létezik". Vele szemben Epikürosz azt vallotta, hogy "az idő nem létezik önmagában, csak tárgyakon keresztül érzékelhető". Idő története

17. Newton számára vált szükségessé a szabatos, egyértelmű idő (és tér) fogalma, hogy a mechanika törvényeit egyetemes érvényűnek mondhassa ki. Ezért alkotta meg az egyes testektől, folyamatoktól független abszolút idő fogalmát, ami magában, természeténél fogva egyenletesen telik.

18. A relativitáselmélet az időfogalmat megújította,s kimutatta, hogy egymáshoz képest nagy sebességgel mozgó testekben lezajló folyamatok különböző időskálán történnek. Ezért minden egyes rendszernek sajátideje van.

20. Stone Henge

21. Stopperóra megismerése • Részei……. • Használatának menete……. • Működésének elve….

22. Rövid időtartamok becslése, mérése • Egy mondat írásának ideje • Egy versszak felolvasásának, elmondásának ideje • Tanterem körbejárásának ideje

23. Saját reakcióidő mérése • Reakcióidő fogalma • Mérése hosszúságmérés alapján történik • Eszköze a méterrúd • A tevékenység menete:…….(írásban, rajzban) • Számítás menete: A méterrúd elengedve szabadon esik. Közben a megtett út az s = a/2 t2 alapján számítható. Ebből: t = 2s/a =  2s/g a = g  10 m/s2 ..

24. Világcsúcsidők a sportban • 100m futás