Dienes Renáta prezentációja alapján

1. Jogszabályok, jogszabályi változások, szakmai szervezeti finanszírozás jogszabályai, különös tekintettel az intézményintegrációra Dienes Renáta prezentációja alapján

2. Mi minősül átszervezésnek? • az alapító okirat meghatározott elemeinek (Kt. 37. § (5) bek. b) pont)módosítása, melyek az alábbiak: • intézmény típusa, • alaptevékenysége, nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladata, • tagintézménye, • feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog, • intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, • nevelési-oktatási intézmény esetén • felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, • tagozat megnevezése, • iskola esetén az évfolyamok száma, • alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ág, azon belül a tanszakok megnevezése.

3. Az intézményátszervezés eljárási rendje • Kt. 88. § (6) bekezdése • szakértői vélemény a tervezett döntés továbbra is biztosítja a megfelelő színvonalú való továbbműködést, továbbá nem jár aránytalan teherrel • megyei fejlesztési tervre épített szakvélemény • Kt. 102. § (3) bekezdés ki kell kérni az alábbi szervek véleményét: • diákönkormányzat • szülői szervezet • alkalmazotti közösség

4. Az intézményátszervezést megalapozó fenntartói döntések háttere • Közös jellemzők kulcs szavai: • racionalizálás, ésszerűség, gazdaságosság, hatékonyság, színvonalemelés, tanulói teljesítményjavítás, elégedettség növelés • pénzügyi oldal – gyermeklétszám csökkenés, újabb intézmények megjelenése (nem önkormányzati szektor), központi finanszírozás változása, gazdaságosabb feladatellátás szervezés függ az önkormányzati rendeletalkotás, bevételek, nem kötelező feladatok vállalása stb. • szakmai oldal – a gyermek, illetve szülő igényeinek megfelelő pedagógiai módszerek biztosítása, a XXI. századi igényeknek való megfelelőség, IKT eszközök, fejlesztő eszközök biztosítása, újítások szülői terhek növelése nélkül • foglalkoztatási oldal – megfelelő szakmához – megfelelő végzettség, gyermeklétszámhoz igazodó alkalmazotti létszám, helyettesítési rendszer, munkaerő-gazdálkodási rendszer, hatékony foglalkoztatás

5. Az intézményi struktúra kialakításához kapcsolódó alapfogalmak I. A feladatellátáshoz kapcsolódó intézményi alapfogalmak: • székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található • telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely • tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el • intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el

6. II. Az intézmény típusok: • Kt. 20. § (1) bekezdés szerint - óvoda • - általános iskola • - szakiskola • - gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola) • - alapfokú művészetoktatási intézmény • - gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény • - diákotthon és kollégium • többcélú intézmények (Kt. 33. §): • - egységes iskola – 1 nevelőtestület, 1 helyi tanterv • - összetett iskola – 1 nevelőtestület, több helyi tanterv • - közös igazgatású közoktatási intézmény – önálló intézményegységek, 1 SZMSZ, • 1 pedagógiai program, külön helyi tanterv • - általános művelődési központ – önálló intézményegységek, 1 SZMSZ, • 1 pedagógiai-művelődési program, külön helyi tanterv • - egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény • - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

7. Az intézményátszervezést követő intézményi struktúra kialakítását szolgáló dokumentumok I. Alapító okirat • meghatározza az intézmény típusát • tartalmazza az alapfeladatok ellátására szolgáló feladatellátási helyeket: • - székhely • - telephely(ek) – tagintézmény, tagozat stb. • minden alaptevékenységet, melyek külön-külön intézményegységet jelent • kiegészítő, a működtetéssel együtt járó tevékenységek (ügyviteli,gazdálkodási feladatok) • a feladatok ellátását szolgáló vagyont, vagyon feletti rendelkezés jogát, gazdálkodással összefüggő jogosítványokat

8. I/A. A közoktatási intézmény felépítése: Székhely 1. telephely telephely telephely Szervezeti egységek 2. funkcionális szervezeti egység intézményegység(ek) óvoda könyvtár főzőkonyha gazdasági szervezet általános iskola

9. II/A. Szervezeti és működési szabályzat: • A meghatározásra kerül a felépítés, a szervezeti egységek megnevezése, azok feladatai • Az egyes szervezeti egységek kapcsolatait • Nyitvatartási idő rendezése – a gyermekek benntartózkodásának ideje – a vezetők benntartózkodási rendje • A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje: • - vezetők közötti kapcsolattartás • - a „rész” nevelőtestület jogosítványai • - az egyes érdekképviseletek működésének rendezése • A vezetők közötti feladatmegosztást – általános helyettes, ki? miért? Felelős • A helyettesítés rendjét – rendezi a viszonyokat az intézményvezető akadályoztatása esetén – ameddig gyermek van az épületben felelős vezetőnek is ott kell lennie pl. tagintézmény

10. II/B. Szervezeti és működési szabályzat: • A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása – az egyes intézményegységek nevelőtestületeinek jogosítványai • A nevelőtestület dönt! • - a nevelési program, pedagógiai program • - szervezeti és működési szabályzat • - házirend • - minőségirányítási program elfogadása • - tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása • - tanulók fegyelmi ügyei • - tanulók osztályozóvizsgára bocsátása • - intézményvezető, intézményegység-vezető vezetési programjának szakmai véleményezése stb.

11. III. Házirend • a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása • a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározása IV. Minőségirányítási program • Az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtására kell kiterjednie • Pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai V. Nevelési-, illetve pedagógiai program • összehangolt egységes pedagógiai program, egy vagy több helyi tanterv • többcélú intézmények esetén a továbbhaladás feltételeinek meghatározása

12. Az intézményátszervezés munkajogi oldala • Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állásfoglalása: • munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás nem érinti, nem vezet a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszűnéséhez, hanem ilyenkor – a megegyezésen alapuló módosítás hiányában – a munkaviszony változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és a munkavállaló között. • Jogutódlás esetén nem lehet szó áthelyezésről • Megszűnő intézmény vezetőjének magasabb vezető beosztása az intézmény jogi önállóságának elvesztésével együtt megszűnik - mint határozatlan időre kinevezettpedagógus - átkerül a jogutód munkáltatóhoz – az új munkáltató adhat vezető beosztás ellátására szóló megbízást • A kinevezés módosítása - munkáltató személyében bekövetkezett változást a közalkalmazott eredeti kinevezési okmányán kell módosításként végigvezetni • A bérszámfejtési program nehézségei – előre egyeztetni kell MÁK területi igazgatóságával

13. Vezetői struktúra egy többcélú intézményben intézményvezető óvodai intézményegység-vezető óvodai tagintézmény-vezető általános iskolai intézményegység-vezető általános iskolai tagintézmény-vezető óvodai intézményegység-vezető helyettes óvodai tagintézmény-vezető helyettes általános iskolai intézményegység-vezető helyettes általános iskolai tagintézmény-vezető helyettes

14. Többcélú intézmény (általános művelődési központ) Óvodai intézményegység Egységes iskolai intézményegység „A” település Óvoda (telephely) „B” település Óvoda (tagintézmény) „A” település Általános iskola 1-8. évfolyam (telephely-másik címen) „A” település Középiskola 9-12/13. évfolyam (székhely) „B” település Általános iskola 1-8. évfolyam (tagintézmény) Könyvtári Intézményegység (telephely „A” település székhelytől eltérő címén) Pedagógiai-művelődési program

15. „A” település TKT székhelye „B” település tag önkormányzat Fenntartó TKT Többcélú intézmény (Közös igazgatású közoktatási intézmény) Egységes iskola intézményegység Óvodai intézményegység „A” település Általános iskola 1-8. évfolyam (telephely-másik címen) „A” település Középiskola 9-12/13. évfolyam (székhely) „A” település Óvoda (telephely) „B” település Óvoda (tagintézmény) „B” település Általános iskola 1-8. évfolyam (tagintézmény) Egységes nevelési program Egységes pedagógiai program

16. Az intézményi társulás Intézményi társulás fogalma: Két vagy több önkormányzat által kötött megállapodás egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására és fejlesztésére. Társulási megállapodás típusok (1997. évi CXXXV. törvény alapján) • két vagy több önkormányzat megbízási megállapodást köt egymással • két vagy több önkormányzat megállapodást köthet közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény fenntartására • két vagy több önkormányzat megállapodást köthet közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény fenntartása, s az önkormányzatok közös döntéshozó szervet hoznak létre, mely a társulási tanács • két vagy több önkormányzat köthet megállapodást közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény közös fenntartására, mely társulás jogi személyiséggel rendelkező társulás

17. Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei I. • A társulási megállapodás típusa • Adatok: társulás neve, székhelye, tagok neve, székhelye, közösen fenntartott intézmény neve, székhelye, tevékenysége, ellátási körzete, működési körzete, egyéb közösen ellátott feladat • A társulás időtartama • A feladat- és hatáskörrel megbízott önkormányzat (gesztor) jogosítványai • A tag önkormányzatok képviselő-testületei minősített többségű döntést hoznak: • a társulási megállapodás jóváhagyása • módosítása, megszüntetése • a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájárulás • a társulási megállapodás év közbeni felmondása

18. Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei II. • A közoktatási intézmény közös fenntartása esetén, a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyik szükséges: • rendeletalkotás • az intézmény költségvetését érintő döntések • intézményben foglalkoztatottak létszámkerete • intézményvezető kinevezése, felmentése, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásból való felfüggesztés • intézmény gazdálkodási jogkörének, átszervezésének, megszüntetésének, tevékenységi körének módosítása, nevének megállapítása • adott tanévben indítható csoportok, osztályok száma, a maximális létszámtól való eltérés engedélyezése • intézmény SZMSZ-ének, minőségirányítási programjának, nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének elfogadása

19. Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei III. • Költségek viselésének aránya (gyermeklétszám/lakosságszám arányos), teljesítés feltételeinek részletezése (határidő, inkasszó) , fejlesztési célú kiadásokhoz való hozzájárulás (pl. önerő), önkormányzati tulajdonok, használati jogok, társulásba bevitt vagyon • A társuláshoz való csatlakozás és a megállapodás felmondásának részletes szabályai • Társulás ellenőrzésének rendje (célszerűségi és gazdasági szempontból), működéshez kapcsolódó beszámoló • Intézményvezető alkalmazásának feltételei • Társulási megállapodás hatálya

20. Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei I. • A társult önkormányzatok egy településen működő 1-8. évfolyamos intézményt tartanak fenn közösen. „A” település „B” település Társulási megállapodás (gesztor) 1-8. évfolyamos tanulók „A” településről 1-8. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről 1-8. évfolyamos általános iskola intézmény székhelye: „A” település

21. Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei II. • A társult önkormányzatok közül az egyik településen az 1-4. évfolyam tagintézményként működik, míg az 5-8. évfolyam az intézmény társulás székhelyintézményének 1-8. évfolyamos általános iskolájában jár. „A” település „B” település Társulási megállapodás (gesztor) 1-8. évfolyamos tanulók „A” településről 5-8. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről 1-8. évfolyamos általános iskola egységes pedagógiai program 1-4/6. évfolyamos tagintézmény „B” településen

22. Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei III. • A társult települések mindegyikén helyben marad az 1-8. évfolyam, melyek közül az egyik intézmény tagintézmény, a másik a székhelyintézmény szerepét tölti be. Itt a pedagógusok foglalkoztatása közös. „A” település „B” település Társulási megállapodás (gesztor) 1-8. évfolyamos tanulók „A” településről Intézmény székhelye: „A” települése 1-8. évfolyamos tanulók „B” településről 1-8. évfolyamos általános iskola Pedagógusok mozgása 1-8. évfolyamos tagintézmény „B” településen egységes pedagógiai program

23. Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei IV. • Az intézményi társulásban egy községi általános iskola egy városi középfokú/12 évfolyamos intézmény tagintézményeként működik („egységes iskola”) a) Egy községi általános iskola egy városi középfokú intézmény tagintézménye „A” település (város) „B” település (község) Társulási megállapodás 9-12/13. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről (gesztor) 9-12/13. évfolyamos tanulók „A” településről Intézmény székhelye: „A” települése 1-8. évfolyamos tanulók „B” településről középiskola egységes pedagógiai program 1-8. évfolyamos tagintézmény „B” településen

24. Az intézményi társulásban egy községi általános iskola egy városi középfokú/12 évfolyamos intézmény tagintézményeként működik („egységes iskola”) b) Egy községi általános iskola egy városi többcélú közoktatási intézmény tagintézménye „A” település (város) „B” település (község) Társulási megállapodás 9-12/13. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről (gesztor) 1-12/13. évfolyamos tanulók „A” településről Intézmény székhelye: „A” települése Általános iskola és középiskola 1-8. évfolyamos tanulók „B” településről 1-8/6/4. évfolyamos tagintézmény „B” településen egységes pedagógiai program

25. Az intézményi társulást ösztönző normatív támogatások • költségvetési törvény 3. sz. melléklet intézményi társulási normatíva (45.000,- Ft/fő/év) • Költségvetési törvény 8. sz. melléklet közoktatási intézményi feladatok: • - bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás • többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 100 000,- Ft/fő/év • intézményi társulás által fenntartott intézmény 80 000,- Ft/fő/év • - intézmény helyén lakóhellyel rendelkező gyermekek/tanulók után (bejárókkal azonos létszámban) • többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 50 000,- Ft/fő/év • intézményi társulás által fenntartott intézmény 40 000,- Ft/fő/év • - iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatása 80 000,- Ft/fő/év • - egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 40 000,- Ft/fő/év

26. Az intézményi társulást ösztönző normatív támogatások II. • Tagintézményi normatíva óvodás, 1-4. évf. 70 000,- Ft/fő/év • Kistelepülési tagintézményi normatíva 1-4. évf. 30 000,- Ft/fő/év Támogatás igénylésének feltételei: Költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítő szabályok! • Várható változások 2008-ban: • Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatás esetében létszámfeltétel teljesítése szükséges • Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatásánál figyelembe vehetők a külterületen lakók • Feltétel, hogy a kistérségi intézkedési terv magában foglalja településenként az önkormányzati intézkedési tervet • Átlaglétszám-feltételek felmenő rendszerben tovább szigorodnak.

27. III/A. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások: • a sajátos nevelési igényűek új fogalomhasználata: • megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza vezethető/ vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló Organikus okokra vissza vezethető Organikus okokra vissza nem vezethető Kt. 121. § (1) bek. 29. pont a) pont Kt. 121. § (1) bek. 29. pont b) pont Fejlesztő foglalkoztatás Kt. 30. § (7) bek. Rehabilitációs foglalkozás Kt. 52. § (6) bek.

28. III/B. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások: • változtak a pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás részletszabályai: • a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja (2007. december 31-ig), hogy ez említett körbe tartozók küzdenek-e a megismerés és viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem • IGENNEM DE! Organikus okokra vissza vezethető Organikus okokra vissza nem vezethető további ellátásra jogosult 2008. március 15-ig 2008/2009. tanévtől általános követelmények szerinti oktatásba kerül Nevelési tanácsadó részére a gyermekek, tanulók iratai 2008. szeptember 1-jétől előkészítő 9. évf. kijelöltiskola Egyéni ütemterv Egyéni foglalkozások

29. III/C. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások: • függetlenül a vizsgálat eredményétől a sajátos nevelési igényűek köréből kikerülő gyermek, tanuló után 2008. augusztus 31-ig normatív támogatás igényelhető • bővült a nevelési tanácsadás feladata: • iskolapszichológiai szolgáltatás • fejlesztő foglalkozások szakvélemény szerinti végrehajtásának ellenőrzése

30. Köszönöm a figyelmet!