1 / 69

Gyermekkori beszédhibák és kezelésük

Gyermekkori beszédhibák és kezelésük. Dr. Závoti Józsefné PhD. Logopédia fogalma.

symona
Download Presentation

Gyermekkori beszédhibák és kezelésük

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyermekkori beszédhibák és kezelésük Dr. Závoti Józsefné PhD

  2. Logopédia fogalma • Olyan gyógyító, fejlesztő tevékenység, amely a beszédzavarok felismerésével és korrekciójával foglalkozikl, gyógypedagógiai, pszichológiai és orvostudomány elméleti és gyakorlati megalapozottságra és tevékenységre épülő speciális beavatkozás. Pl. (Rhinophonia aperta) Orvosi műtét-----logopédiai beavatkozás----pszichológiai kezelés

  3. Beszédpatológia- logopédia A beszédpatológia komplex tudományterület a beszédzavarok – kutatásával - megelőzésével - diagnosztikájával - korrekciójával foglalkozik medicinális- Foniátria pedagógiai, gy.p.-i - Logopédia

  4. A logopédia célja • A beszédhibák megelőzésével, a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszéd létrehozása. • A beszédhibával küzdő egyén számára a komplex személyiségfejlődést figyelembe véve elősegíti az önmegvalósítás, a társadalmi integrálódás megvalósítását.

  5. A logopédia feladata • Tanulmányozza a beszédet, annak fejlődését, zavarait • Fejleszti a logopédiai diagnosztikát • Felvilágosító munkát végez (szülők, pedagógusok, orvosok) • Együttműködik (szülők, pedagógusok, orvosok, más szakemberek)

  6. Logopédiai tevékenység szervezeti háttere Közoktatási és egészségügyi törvény szabályozza Intézmények: Oktatási-nevelési intézményekhez kötötten pedagógiai szakszolgálat keretében - logopédiai óvoda - logopédiai osztály - beszédjavító intézet - korai fejlesztő központok - gyógypedagógiai intézmény - általános iskola Egészségügyi ellátás keretében - kórházakban – fül-orr-gégészet - neurológia - idegsebészet osztályain

  7. Logopédus képzés Logopédiai tevékenységet • a gyógypedagógusképzésben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon logopédia szakon • Pedagógiai karokon logopédus képzésen belül • A képesítési követelményeket teljesítő, erről hivatalos oklevéllel (diplomával) rendelkező szakember végezhet.

  8. A verbális kommunikáció Az emberi közösségek tagjainak alapvető szükséglete a kölcsönös érintkezés, a kommunikáció---------nyelv, beszéd Beszéd nélkül nem lehetséges, társadalmi, közösségi élet • A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. • Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett, mondattanilag tagolt formában (beszéd, írás) történik, amelyet a fogadó fél auditív, vizuális vagy taktilis úton érzékel, és a kód ismeretében feldolgoz.

  9. A nyelv • Társadalmi produktum • Egyazon közösségek, nemzedékek alkotása • A társadalom életében változik, módosul • Az adott környezet alakítja az egyénnél • A nyelvi környezet a gyermeki nyelv fejlődésének meghatározója (Salimenes krónikája)

  10. A beszéd • Egyéni produktum • Egyénhez fűződik, az egyén élettani működésének és a környezet nyelvi hatásainak a következménye • Kifejező mozgás, látható, érzékelhető • Akaratot, érzelmi állapotot fejez ki • Hangok összessége, melyeket egy adott közösség azonos rendszerek, szabályok alapján használ • A beszélő rendszerekhez, szabályokhoz alkalmazkodik --------ez maga a nyelv • A gondolkodás eszköze Információs értéke van a verbális jelek mellett a beszédben • prozódiai elemeknek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, hangszín, hangmagasság) • Metakommunikációs eszközök (arcmimika, gesztus, testbeszéd, távolság)

  11. A beszéd fiziológiója • A beszédet az idegrendszer irányításával pszichikus és fiziológiai funkciókkal hozzuk létre. • A hangképzés folyamata: Idegrendszer tüdő gégefő toldalékcső garat száj orrüreg

  12. Tüdő ---a beszéd létrehozásában a levegőáramlást szolgálja • Gége---a légcső legfelső porcán van, elzárja a légcsövet az evés és ivás közben, itt jön létre a hangrezgés, a beszédhang alapját képező zönge

  13. Garatüreg – gégét a szájüreggel köti össze • Szájüreg /rezonátor/ - lágyszájpad - kem.szájpad - uvula - nyelv legaktívabb - fogak - ajkak - orrüreg

  14. Hangképzés szervei

  15. Magánhangzók képzése

  16. A verbális kommunikáció akadályoztatottságával járó főbb sérülések- Beszédfogyatékosság- Hallássérülés- Mutizmus

  17. Beszédfogyatékosság • A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus, funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. • Megjelenési formák:- A beszédfejlődés súlyos elmaradása- A beszédfolyamatosság sérülése- A beszéd és hangképzés sérülései- Olvasás-, írászavar

  18. Beszédakadályozottság • A kommunikációs problémák átfogó megnevezése • Lehet: öröklött szerzett organikus funkcionális • Különféle tüneti szerveződésekben és kiterjedtségben (hangadás, beszéd-és nyelvi fjelődés, beszédfolyamatosság, olvasás, írás teljesítményében, nyelvi produkciók változásaiban

  19. Beszédzavar • A beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, hangzó-kifejező beszédet, nyelvi működést, fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai szerveződést

  20. Beszédhiba • A beszédbeli akadályozottság legenyhébb formái • A beszédhangok képzésének eltérő formái, nyelvi ügyetlenség

  21. A nyelvi- és beszédfejlődést befolyásolja • a szociokultúrális hatások • A nyelvi környezet hatásai • A pszichés feltételek hatásai

  22. Óvodás- és iskoláskorú gyermekek beszéd-rendellenességei Hangadás • Diszfónia • Megkésett beszédfejlődés • Fejlődési diszfázia Artikuláció zavarai • Pöszeség • Orrhangzós beszéd Beszéd folyamatosság zavarai • Dadogás • Hadarás Olvasás-írás zavarai

  23. Beszédhibák tipizálása Diszfónia (beszédhang problémája hangszín) organikus, funkcionális Megkésett beszédfejlődés • Expresszív beszéd időbeli, morfológiai, grammatikai, fonológiai eltérése • Receptív beszéd fejlettsége • Jó szó- és mondatmegértés • Az expresszív és receptív beszéd diszkrepanciája • Gyermeknyelvi szavak továbbélnek • Dysgrammatizmus • Általános pöszeség(több hangcsoport, 10-13 hang helytelen ejtése) • Beszédrefigyelés jó, beszédmegértés jó • Amire megtínítják, jól alkalmazza • A nyelvi formák lassú kialakulása nem társul a pszichikus müködés egyéb zavaraihoz (kivétel a mozgásfejlődés terén) • 2-3-4 évesen kifejezett tünetek • 5-6 évesen a javulás jól tapasztalható • A kognitív és szocializációs fejlődésben nem idéz elő zavart

  24. Beszédhibák tipizálása Fejlődési diszfázia Az expresszív beszéd és receptív beszéd időbeli és strukturális zavara (morfológiai, grammatikai, fonológiai, szemantikai szinten) Szó- és mondatalkotás hiányos Szómondatok, szótöredékek, mondatöredékek Részképességek halmozott zavara Aktív-passzív beszéd diszkrepanciája Fonológiai eltérések, hangátvetések, kihagyások Szóalak rövidítése, érthetetlenség Akusztiko-motoros integráció zavara Egy-egy jól ejtett szó 4-8-9 évesen gondot jelent még a nyelvi formák helyes alkalmazása, nehezen alkalmazza kommunikációs eszközként a nyelvet A beszédfejlődés stagnál, mintha ért. Fogy. Lenne A nyelvi és részképesség zavarok nem intelligencia függőek, de a mentális érés lassú (hosszabb időben a szemléletes gondolkodástól az elvont gondolkodás eljutás)

  25. Etiológiai (oki ) tényezők • (sok tisztázatlan kérdés) • agyi érés zavara vagy lelassúbbodása • centrális szerveződs zavara • környezeti hatás • familiáris eredet • pszichoszociális faktorok

  26. Pöszeség • Legelterjedtebb beszédhiba (74-75 %) • Életkori előfordulás: 3-4 év 60 % 5-7 év 40 % 10 év 10 % Felnőttek 2.4 %

  27. Definíció • A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amely egy adott nyelvközösség artikulációs normáitól tér el. Egy adott nyelv fonémáinak eltérő kiejtése. • Típusok: - Funkcionális pöszeség - Organikus pöszeség – a szervezetben fennálló elváltozás, kóros státusz okozza a pöszeséget.

  28. Organikus pöszeség A szervezetben fennálló elváltozások, kóros státusz okozza a pöszeséget • Központi idegrendszeri elváltozások (centrális eredetű) • Beszédszervek elváltozásai (perifériás) - ajakra - fogakra (prognathia, progénia,

  29. Organikus pöszeség mélyharapás, élharapás, nyílt harapás) - nyelvre (lenőtt, nagy) - ajak- szájpadra (hasadék)

  30. A pöszeség kiterjedtség szerint • Általános pöszeség (13 hang vagy több hangcsoport helytelen ejtése) • Részleges pöszeség (1-1 hangra vagy hangcsoportra kiterjedő) Tünetek szerint • Hangtorzítás (rossz képzési hely pl. interdentális szigmatizmus) • Hangcsere (pl. sapka – szapka) • Hangkihagyás (pől. Éhajó – ajó)

  31. A pöszeség terápiájának feladatai • Általános logopédiai vizsgálat, szükség esetén kiegészítő szakorvosi (neurológiai, foniátriai) és pszichológiai vizsgálattal. • A vizsgálati eredmények elemzése és az összefüggések értelmezése alapján differenciált diagnózis felállítása. • Az egyéni korrekciós terv kidolgozása a logopédia sajátos módszereivel, szükség esetén orvosi segítséggel. • A logopédus tervszerűen készítse elő, fejlessze ki és rögzítse a helyesen képzett beszédhangokat, majd építse be a folyamatos beszédbe. • Korrigálja a beszédhibával együttjáró esetleges nyelvi-grammatikai zavarokat, fejlessze a gyermek szókincsét, kifejező készségét. • Együttműködés más pedagógussal szülővel

  32. Pöszeség terápiájának célja • tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikulációt • Kiépíteni a nyelvi közlés formájában megjelenő, annak alapjául szolgáló fonológiai rendszert. • a tiszta artikuláció segítségével megteremteni a beszédhibás gyermek számára az információk befogadásának, feldolgozásának és továbbításának lehetőségét • a harmonikus személyiség kialakításának feltételeihez.

  33. Pöszeség terápiája, módszertani rendszere • A I. Előkészítő szakasz: • 1.      motoros képesség fejlesztése • 2.      auditív percepció fejlesztése •  II. Hangfejlesztés szakasza - Hangfelidézés •  III. Rögzítés szakasza •  IV. Automatizálás szakasza •  V. Motoros differenciálás szakaszajak- és nyelvügyesítő gyakorlatok

  34. Dadogás (nem folyamatos beszéd jelenségköre) • Előfordulása a populációban 2 %-os • Fiúknál gyakoribb 77, 9 %-ban • 3 éves korban és iskolakezdésnél gyakoribb (3-5%) • A beszéd ritmusának zavara, amikor is az ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani

  35. Tünetek Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját, míg a másodlagos tünetek reakciók a dadogásra. Az elsődleges tünetekhez tartoznak: • hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése • hangok megnyújtása • csendes vagy hangzó blokádok • A bezésd összeredezettségének görcsös, spasztikus zavara • A légzés, hangadás és a folyamtos beszéd gátoltsága • Alkati alapokon nyugszik • Gyakran párosul más beszédhibával (pöszeség, hadarás)

  36. A másodlagos tünetek között vannak ( amik az elsődleges tünetek leküzdését szolgálják) • Az izmok megfeszítése, • grimaszok, • bevezető szövegek használata, • a nehéz hangok elkerülése segítik a beszédet. • Más stratégiák használatával a beszédet, mint olyat igyekeznek elkerülni. • Gyakori a megakadástól való félelem, a szégyenkezés és a kisebbségrendűségi érzés.

  37. Oki háttér • Szomatogén eredet • Pszichogén eredet • Pszichoszomatikus eredet • a fő hajlamosító tényezők a beszédfejlődés rendellenességei • az érzékeny idegrendszer • az átállított balkezesség • fő kiváltó okok pszichés tényezők: a huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség.

  38. Típusok • Nem folyamatos beszéd (élettani dadogás) (klónusos tünetek ) • Kóros dadogás (klónusos, tónusos, klonotónusos)

  39. Enyhítő, súlyosbító tényezők • Mikor nem dadog a dadogó • Mikor jelentkezik a görcsös dadogás • Nehéz hangok (p,b,dt,t k,g, m,) • Légzési sajátosság (mellkasi izmok fokozott tónusa átterjed a gégeizmokra, ahol hirtelen zárlat kelezkezik – görcs) • Együttmozgások (arcizmok, nyelv kiöltése, csettintés, szemhunyorítás stb) • Prozódiai jellegzetességek (gyors beszéd, lmonotónia, sztereotípia stb)

  40. Pszichés sajátosságok • Logofóbia • Szocializációs problémák • Étkezési zavarok • Alvászavarok

  41. Élettani dadogás jellemzői Ellentét áll fenn a beszéd tartalmi és emocionális valamint a motoros képességek között Nem tudatos a hiba A görcsök a száj- és nyelvre korlátozódik Együttmozgások nincsenek Nincs beszédfélelem ---Tanácsadás

  42. Élettani dadogásValódi dadogás • Gondtalan energikus • Élénk beszédkésztetés • Tartalmi-kiviteli diszkrepancia • Folyamatos beszéd • Szótag, szóismétlés • Félénk, bátortalan • Beszédfélelem • Expresszív beszéd gátoltsága • Megszakított • Elnémulás, erős görcs

  43. Tanácsok szülőknek, pedagógusoknak az élettani dadogás esetén • Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog. • Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét. • Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt meghallgatni. • Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné. • Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag. • Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék. • Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés. • Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát.

  44. Dadogás terápia • a logopédiai, pszichológiai esetleg orvosi vizsgálat eredményét • a dadogás etiológiáját (okát) • a dadogó egyén életkorát • a dadogás súlyosságát • a dadogó személyiségét • a környezet befolyásolhatóságát

  45. Cél • A logopédus - intenzíven és komplex módon - a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül teremtse meg a folyamatos beszédet, • az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és - ritmus, továbbá • a helyes hangsúlyozás kialakításával járuljon hozzá • a kommunikációs zavar leküzdéséhez és • az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszüntetéséhez.

  46. Élettani dadogás terápiájának komponensei • a mozgáskészség fejlesztése, a testtartást általánosan fejlesztő, játékos utánzógyakorlatok, • a kommunikációra irányuló játékos gyakorlatok, • a légzés és a lazitás gyakorlatai tudatositás nélkül • "rejtett" módon, játékos hang- és mozgásgyakorlatokba ágyazva • a tér- és formaérzéket fejlesztő gyakorlatok, • ritmusgyakorlatok: a zenei és beszédritmust fejlesztő feladatok mozgásformákhoz kötve, • mozgásgyakorlatok témák utánzása alapján, megszüntetését célzó • mozgásgyakorlatok témák utánzása • a beszédfélelem oldását, illetve megszüntetését célzó gyakorlatok, • a tárgyakkal végzett cselekvés és a beszéd összekapcsolása.

  47. Kisgyermekkori dadogás terápia • mozgásfejlesztő gyakorlatok, • lazító gyakorlatok, • a légzés szabályozása énekléssel és verses gyakorlatokkal összekötve, • a hangadás gyakorlatai, a hangerő és a hangszín szerepének megismertetése, használatának játékos formákban történő gyakorlása, • az artikulációs bázis fejlesztését célzó, a helyes időtartamú és pontos képzésű hangok és hangkapcsolatok játékos gyakorlása, • a helyes hangindítás és zöngeképzés kialakításának gyakorlatai, • ritmusgyakorlatok, • cselekvés és a beszéd összekapcsolása, • a fogalmak, szavak tartalmának tudatosítása, a szómegtalálási készség fejlesztése, szókincsbővítés játékos gyakorlatokkal, • a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a képzelet fejlesztését szolgáló gyakorlatok, • játékos utánzások, énekek, versek dramatizálása, tanult mozgások alkalmazása, • a gondolatok szóbeli megfogalmazását elősegítő gyakorlatok.

More Related