Természetvédelmi biológia

1. Természetvédelmibiológia

2. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás. Ritkaság és Veszélyeztetettség

3. A kihalás formái 1. Kihalt (extinct) – az a faj, melynek sehol a világon nem maradt fenn élő egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) – az a faj, melynek csak fogságban élő egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) – az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élő populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) – az a faj, melynek bár él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.

4. Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nő

5. Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban 5 nagy kihalási hullám

6. Az ember okozta kihalások Történelmi korok • természeti erőforrások hasznosítása, élőhelyek átalakítása • nagytestű emlősök kihalása – megafauna 74-86% • csak a madarak és emlősök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan, a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van.

7. Az ember okozta kihalások 1600-tól dokumentált fajkihalások

8. Az ember okozta kihalások • A kihalás üteme fokozódik • A fajok jelentős része az utóbbi 150 évben pusztult ki • XVII. században évtizedenként, 1750-1800 között évenként kihalt 1-1 emlős és madárfaj

9. Az ember okozta kihalások Jelenkor

10. Kihalások sebessége • Természetes kihalási sebesség, ember nélkül –1 faj 1-10 m évig él, tegyük fel 10 m faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk • Jelenleg madaraknál ill. emlősöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb. 100-1000 szerese. (1850-1950 között 100 faj halt ki, természetes ráta 1-et indokol, a többiért az ember felelős) • Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.

11. Endemizmusok jelentőssége Endemizmus – bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes előfordulása szűk földrajzi régiókra szorítkozik. Különböző nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. • Pinussylvestris – Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus • pannon endemizmus – pl. Thlaspijankae, Armoraciamacrocarpa

12. Endemizmusok jelentőssége 3. lokális bennszülöttek • csak egyes területeken, de több populáció Dianthusdiutinus, Onosmatornensis • egyetlen lelőhely ismert Linumdolomiticum

13. Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsősorban az elszigetelt területeken magas. • földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) • geológiai értelemben idős, elszigetelt mediterrán klímájú területeken • Madagaszkár – 28 főemlős 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus

14. Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Edényes növények • 2% pannóniai bennszülött Mo-on • 1,5% kárpáti (szub)endemizmus • 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén

15. Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Állatok – Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. • Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus • Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj

16. Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása • Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus • Óceáni szigeteken élő bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet • 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt

17. Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása Okok • Eredendően hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek • Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekező mechanizmusok • Kontinensekről betelepülő idegenhonos fajok nagy károkat okoznak • Ember átalakítja az élőhelyeket (szántóvá, erdőirtás, stb.) elsősorban a növényeket veszélyezteti • Idegenhonos fajok pedig kiszorítják, kipusztítják az őshonos fajokat (pl. röpképtelen madarak)

18. Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére • szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés – Erdőirtás mértéke alapján amerikai trópusi esőerdőkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínűsíthető. • 10 millió faj él a Földön, évente 1% esőerdő pusztul el, évente a fajok 0,2-0,3%-át kihalásra késztetve (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) • Teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a a kihalás mértéke • Módszertől függetlenül valószínűsíthető, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következő 50 évben. Nagyobb a kihalások sebessége, mint a földtörténet során bármikor.

19. Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlős, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermő

20. A ritkaság formái • tömegesség – a faj kevés egyedből álló kis populáció(k)ból áll • földrajzilag ritka faj – a faj áreája kicsi, szűk földrajzi régióban fordul elő • ökológiailag ritka (specialista fajok) – speciális ökológiai igényű fajok

21. A ritkaság formái

22. A veszélyeztetettség okai • kis áreájú – szűk földrajzi terület egy-két pontján fordul elő • egy vagy kevés populációval rendelkező fajok – véletlenszerű természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja • kis populációméretű fajok – környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerű hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestű ragadozók • csökkenő populációméretű fajok – pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínűséggel halnak ki • kis egyedsűrűségű populációval rendelkező fajok – élőhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak

23. A veszélyeztetettség okai 6. nagy territóriumigényű fajok – élőhelypusztulás nagyobb valószínűséggel érinti 7. nagy testméretű állatok – nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók 8. rosszul terjedő fajok – környezet változásaira élőlények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak, 9. vándorló fajok – életben maradásuk legalább 2 élőhelytől függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól 10. kis genetikai változatosságú fajok – genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak

24. A veszélyeztetettség okai 11. speciális élőhelyigényű fajok – specialista fajok általában ritkábbak 12. zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai – bolygatásmentes élőhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13. ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok –pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknősök 14. elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlődött fajok 15. ember által közvetlenül hasznosított fajok – túlhasználat, vadászat, begyűjtés

25. IUCN – Természetvédelmi kategóriák Kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk kihaltnak, ha utolsó egyede is biztosan meghalt; ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni. Vadon kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk természetben kihaltnak, ha kizárólag termesztésben vagy fogságban él, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli telepített populációja(i) van(nak); ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni.

26. IUCN – Természetvédelmi kategóriák Különösen veszélyeztetett – Egy taxon különösen veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett. Veszélyeztetett – Egy taxon veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel kitett. Sebezhető – Egy taxon sebezhető akkor, ha az legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének elég nagy valószínűséggel kitett.

27. Természetvédelmi kategóriák • Fenyegetettség közeli – Fenyegetettség közeli az a taxon, amelyet értékeltek a fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a sebezhető kategóriának sem, de közel áll ahhoz, vagy valószínű, hogy a közeli jövőben valamelyik kategória kritériumainak meg fog felelni. • Legkevésbé veszélyeztetett – Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amelyet értékeltek a fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett, a sebezhető (potenciálisan veszélyeztetett) és a fenyegetettség közeli kategóriának sem. Széles elterjedésű, nagy egyedszámú taxonok tartoznak ebbe a csoportba. • Hiányos adat – Adathiányos az a taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Ebbe a kategóriába tartozó taxonok jól kutatottak, biológiájuk jól ismert, de egyedszámukra és elterjedésükre vonatkozó információk hiányoznak. Emiatt az adathiányos kategória nem fenyegetettségi kategória. A lista csak azt jelzi, hogy az idetartozó taxonokról több információra van szükség, ill. elismeri a lehetőséget, hogy a jövőbeli kutatások alapján eldönthető, hogy fenyegetett taxonról van-e szó. • Be nem sorolt – Be nem sorolt az a taxon, amelyet még nem értékeltek a fenti kritériumok alapján.

28. Kritériumrendszer Becslésekhez az alábbi információk egyikével rendelkezni kell • egyedszám megfigyelt csökkenése • elterjedési területének mérete, létező populációk száma • összes és szaporodóképes egyedek száma • a populáció jelenlegi és várható méretének csökkenési trendje és az élőhelypusztulási trend mellett az adott időpontra becsülhető populációméret • bizonyos generációsidőn vagy megadott időponton belül a kihalás valószínűsége

29. Ez alapján különösen veszélyeztetett minősítést az a faj kaphat, amelyikre 1 vagy több ráillik az alábbiak közül: • Legalább 90%-os (CR) állománycsökkenés. • Az elterjedési terület kevesebb mint 10 km2, az élőhely nagyon fragmentált, szélsőségesen ingadozik, vagy folyamatosan csökken. • Populáció létszámát kevesebb, mint 250 egyed alkotja és legalább 25 %-os a becsült csökkenés, vagy egyetlen populáció sem számlál 50 ivarérett egyednél többet, vagy legalább az egyedek 90%-a egy populációba tömörül. • A populáció létszáma kevesebb mint 50 ivarérett egyed. • Olyan mennyiségi elemzés alapján, amely a természeti környezetben vadon élő populáció kihalási valószínűségét legalább 50 %-os.

30. Kéklista • Azon vörös listás taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt időszakban – az aktív védelemnek köszönhetően – csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. • Hazánkban a ritka fa- és cserjefajok megőrzésére, állományaik gyarapítására csak mostanában indult feltáró munka, védelmi beavatkozás. A kéklistán ezért 2 faj, a Populus nigra, Quercus frainetto szerepel.

31. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 1. Kipusztult és eltűnt K – kipusztult = az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elő, eltűnt = az elmúlt tíz évben nem találták. (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)

32. Magyarországról kipusztult és eltűnt edényes növényfajok

33. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett KV – Egyetlen, önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erős visszaszorulás), illetve a termőhelyeken állandó, nem vagy csak nagy költséggel kivédhető veszélyforrások működnek. (Botrychium multifidum, Plantago maxima, Pyrus magyarica)

34. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 3. Aktuálisan veszélyeztetett AV – Valamennyi állománya csökkenőben ill. eltűnőben van, majdnem minden élőhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthető meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tonensis)

35. Hazai veszélyeztetettségi kategóriák 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV – Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti őket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) • létében egyelőre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) • ismeretlen veszélyeztetettségű (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)

36. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők A termőhelyet érintő veszélyeztető tényezők 1. Területi igénybevétel – Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek megsemmisül az élőhely, és életközösségeket. 2. Művelési ág megváltozása • bányászat

37. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • gyepek feltörése • gyümölcsösök és szőlők telepítése –hegylábi sztyeprétek helyén • sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdősítése –kopárfásítás • halastavak létesítése – mélyebb fekvésű nedves helyeken

38. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők 3. A termőhelyi viszonyok megváltozása • alullegeltetés és túllegeltetés • libatartás és -legeltetés • intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés

39. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés • karsztvíz- és talajvíz-kiemelés

40. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • erdők tarvágásos üzemmódja • vágásterület tuskózása, mélyszántása

41. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • tájidegen fafajokkal végzett erdősítés

42. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • túlzott létszámú vadállomány

43. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • tájidegen növények és gyomok terjedése

44. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők 4. A termőhely és a növényzet mechanikus károsítása • intenzív turizmus • katonai tevékenység • járművek okozta taposás

45. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők • virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem • túlzott létszámú vadállomány

46. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők