370 likes | 561 Views
Az élet eredetének kísérleti eredményei. Könnyű Balázs Ph.D hallgató 1 ELTE , Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék. Hogyan jelent meg az ember? Hogyan jelentek meg az élőlények?
E N D
Az élet eredetének kísérleti eredményei Könnyű Balázs Ph.D hallgató 1ELTE, Biológiai Intézet,Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Hogyan jelent meg az ember? Hogyan jelentek meg az élőlények? Teremtették a csillagokat, a bolygókat, az életet vagy természeti törvények hozták létre őket? És egyébként…
Mi az élet? El tudjuk-e dönteni minden objektumról egyértelműen, hogy él-e?
ÉLŐ NEM ÉLŐ
ÉLŐ NEM ÉLŐ
Hogyan kezdjünk a problémához? - keressük meg az élet legegyszerűbb formáit és próbáljuk kitalálni mi a közös bennük! Vírus Egysejtű eukarióta Prokariota
Élet kritériumok I. • Reális (abszolút) életkritériumok (minden élőlényre igaz): • Inherens (belső lényegből fakadó) egység: „az egység (…) elemeinek nem egyszerű uniója, hanem új egység, amely (…) új minőségi tulajdonságaokat hordoz”. • Anyagcsere: anyag és E lép a rendszerbe, ott átalakul majd a hulladék anyagok elhagyják a rendszert. • Stabilitás: a rendszer belső folyamatainak olyan speciális szerveződési módja, amely lehetővé teszi a rendszer folyamatos működését és a külső környezet változásainak ellenére is állandó marad (~homeosztázis). • Információhordozó alrendszer: a teljes rendszer felépítéséről • Szabályozottság és vezéreltség: a folyamatok szabályozottak (vö. enzimek) de bizonyos folyamatok vezéreltek (vö. egyedfejlődés).
Élet kritériumok II. Potenciális (lehetséges) életkritériumok (nem minden élő egységre igaz, de az evolúcióhoz nélkülözhetetlen): • Növekedés és szaporodás*: egysejtűeknél a szaporodás egy része a növekedés de többsejtűeknél a szaporodás a növekedés közvettet módon kapcsolódnak. • Öröklődőváltozatosság*: az egyedet felépítő információ nem pontosoan adódik át az utódba. • Halandóság: biogeokémiai ciklusok. • * ez evolúció egysége
Az élő (sejt) minimál modellje Gánti Tibor : Az élet principiuma. 1978.,Gondolat, Budapest Ai: anyagcsere alrendszer (autokatalitikus) pV: információ-tároló alrendszer (vö.: DNS) (autokatalitikus) Tm: határoló (membrán) alrendszer (autokatalitikus) Autokatalizis: A + B = 2A + C
INFRABIOLÓGIA Anyagcsere (A) Ősleves Őspizza Membrán (T) Információ tároló (replicator) (pV) Hyperciklus AT Lipid Világ pVA RNS Világ pVT SCM pVTA Az első élő sejt Szathmáry E. alapján, 2007
A minimál modellhez hasonló objektumés az azt felépítő anyagokat létrejöttét kétféle módon vizsgálhatjuk: • Kísérletes megközelítés • Elméleti megközelítés mai alkalom
Miller-Urey kísérlet • Metán (CH4) • Ammónia (NH3) • Hidrogén (H2) • Víz (H2O) • Elektromos kisülés Eredmény: cukor, aminosav, N-tartalmú heterociklusos vegyületek (mindaz ami megtalálható az élő sejtben)
A Miller-Urey féle kísérletek kémiai háttere I. Hidorgéncianid addíciós reakció:
A Miller-Urey féle kísérletek kémiai háttere I. Formóz reakció:
Ősleves elmélet Miller kísérletei és hasonló kísérletek alapján született meg az elképzelés: • Az ősi Föld légköre kezdetbe redukáló gázelegyből állt (metán, ammónia stb.) • A gázelegy elemei villámlások által reakcióba lépetek egymással • Az ősóceánba oldódtak és még változatosabb biológiailag fontos molekulák jöttek létre, amelyek közül egyesek képesek autokatalitikus módon gyarapodni (vö. formoz reakció) • A változatos biomolekulákból létrejött önszerveződéssel az első sejt Szép, de vannak problémák…
Az Ősleves problémai I. Még ha ki is alakulnak komplex reakció-hálózatok, amelyek előállítanak minden szükséges molekulát, enzimek hiányában az oldal reakciók „megölik” a rendszert.
Az élet építőköveiA monomerek és makromolekulák prebiotikus szintézise
Az Ősleves problémai II. Az őslégkör korentsem biztos, hogy redukáló volt, azaz nem biztos, hogy csak metán és ammónia volt benne. Bizonyíték: ősi kőzetekben találtak eloxidálódott vasat, ami az őslégkör semlegességére ill. enyhén oxidatív jellegére utal. Abban mindenki egyetért hogy a mai 21 V/V% O2 biológiai eredetű, de abiotikus folyamatok révén megjelenhetett 1-2 V/V% O2 (az anaerob baktériumokat nem gátolja!)
Az Ősleves problémai II. Új kísérlet: Miller-féle kísérletek megismétlése semleges v. oxidatív gázeleggyel (N2, H2O és CO/CO2). A CO2 gátolja a HCN képződést! Eredmény: az eredeti kísérlethez hasonlóan sokféle biomolekula.
Az Ősleves problémai III. Az ősleves túlságosan híg oldat, kevés molekulát tartamazhatott. A biomolekulák származhatnak meteoritokból és üstökösökből is, amelyek a Földre érkeztek kb. 4 milliárd évvel ezelőtt. A csillagközi porban találtak szerves molekulákat! (???Panspermia???) Kiszáradó lagúnákban lokális koncentráció növekedés.
E +F G +H A +B C +D pH<7 pH>7 pl.: membrán alkotó és cukrok pl.: aminosavak Az Ősleves problémai IV. Sok fontos biomolekula nem szintetizálódik meg azonos körülmények között. Hogyan lehetne azt a két merőben különböző környezetet „egyesíteni”, hiszen mind a C + D mind a G + H szükséges építőelem?
Az Ősleves problémai V. Miller-féle kísérletekben mind L-, mind D-formájú aminosavak és cukrok létrejönnek, amelyek egymás polimerizációját keresztbe gátolják. Ma viszont az összes élőlényben (kevés kivételtől eltekintve) csak L-aminosavak és D-cukrok vannak jelen (stereospecifitás). Hogyan tűnt el az egyik fajta forma teljesen?
Peptid kötés H H O H O H H H H O O H N C C + N C C N C C N + C C O H O H OH H H H OH H H C H H C H GLICIN H H H H ALANIN glicin alanin Az Ősleves problémai VI. Számos biokémiai reakció valójában kondenzáció, azaz vízkilépéssel járó kémia reakció. Hogyan képződhet végtermék-gátlás nélkül polipeptid (fehérje) vagy polinukleotid (RNS, DNS)?
A fenti kémiai problémák miatt el kell vetnünk az ősleves elméletet.
A fenti kémiai problémák miatt el kell vetnünk az ősleves elméletet. Új elmélet: Őspizza a molekulák a pozitív töltésű pirit felszínhez kötődnek és magas hőmérsékleten (~250°C) valamint nagy nyomáson (~200MPa) szerves molekulák képződnek szervetlenekből kémiai energia segítségével (kemoautrófia): Energia forrás: FeS + H2S = FeS2 +H2 Szénforrás: CO vagy CO2
Az Őspizza I. Bizonyíték: a mai biomolekulák többsége negatív töltésű kémiai csoportokat hordoz (pl.: foszfát, karbonát) a formóz reakció működik cukor foszfátokkal a felszínen, neutrális pH-n (az eredeti erősen lúgos közegben működött csak!). a felszínen a gyenge elektrosztatikus kötés miatt a molekulák vándorolhatnak a felület-kötött molekulák közötti reakciók kevésbé terheltek az ősleves problémáival
Az Őspizza II. A felületnek erőteljes katalizáló hatása van (vö.: szervetlen katalizátorok, enzimek)! • Katalizátor (gyors reakciók) • Specifikus (kevés mellékreakció) • Stereospecifikus • Az enzimek ma leginkább fehérjék. A felület kötött szubsztrátok lokális koncentráció növekedés miatt megnő az ütközések száma, ami a kémiai reakciók gyakoribb lefolyásához vezet.
Az Őspizza III. A felület képes kiválogatni a L- ill. D-formájú molekula párok közül az egyiket. Kalcium karbonát kristályon több különböző felületi struktúrát azonosítottak, amelyek a racém elegy különböző komponenseit különböző képen kötik. Az eantiomerek különböző számú -OH csoporttal kötődnek a felszínhez, így a sebességük a felszínen különböző. Nincs még igazán jó magyarázat a homokiralitásra!!!
Felülethez kötötten: A + B = C + D Mozgási szabadsági fokok: 2 2 2 3 A rendezetlenség mértéke (entrópia) nő! Az Őspizza IV. Elősegíti a vízkilépésel járó biokémiai (kondenzációs) reakciókat. Oldatban: A + B = C + D Mozgási szabadsági fokok: 3 3 3 3
polimerizáció hidrolízis Az Őspizza V. Agyagásvány felszínen nukleotidok is és aminosavak is könnyebben polimerizálódnak (kb. 50 tagú polimerekig). Sőt a nukleotidok a 3’-5’ kapcsolódást is jobban preferálják a felszínen mint oldatban ahol gyakoribb a 2’-5’ kapcsolódás.
Összefoglalás • Ősleves elmélet • sokféle biomolekula • kémiailag nehezen elképzelhető • Őspizza elmélet • kevesebb fajta biomolekula • kémiailag realisztikusabb Őspalacsinta elmélet Sokféle molekula képződött az őslégkör-ősleves rendszerben, amelyek aztán felülethez kötődtek és bonyolult biomolekulákká (DNS, RNS, fehérje stb.) alakultak.