Kapcsolt vállalkozások közti árak a társasági adó törvény tükrében

1. Kapcsolt vállalkozások közti áraka társasági adó törvény tükrében

2. Tartaloma transzferár dokumentációval kapcsolatos előírások 2009/2010 • Piaci ár elve • Kapcsolt vállalkozás fogalma • Bejelentési, adóalap módosítási és dokumentáció készítési kötelezettség • Szankciók • APA eljárás – az adókockázat minimalizálása • Önálló vagy közös nyilvántartás, az összevonhatóság és az egyszerűsített nyilvántartás feltételei • A nyilvántartás tartalmi felépítése, módszerek • Jogszabályi háttér

3. Piaci ár elve • kapcsolt vállalkozások, • egymással kötött ügyleteikben, • piaci ártól eltérő szerződéses feltételek alkalmazása esetén adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével minősítendők kivéve: Ha eljárásuk megfelel független felek magatartásának

4. Kapcsolt vállalkozás fogalma • Adózás rendjéről és a társasági adóról szóló törvény azonosan definiálja a kapcsolt vállalkozást: • Adózó és az a személy amelyben adózó… • Adózó és az a személy, amely adózóban… • Adózó és más személy mindkettejükben… Ptk. rendelkezéseinek megfelelően közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkeznek azzal, hogy 2009.12.31-ig a közeli hozzátartozók szavazata összeadandó 2010.01.01-től a közeli hozzátartozók harmadik személynek minősülnek - Külföldi vállalkozó és belföldi telephelye… • Belföldi vállalkozó és külföldi telephelye… (2010.01.01-től)

5. Kapcsolt vállalkozásban közeli hozzátartozók A közeli hozzátartozó fogalmának Ptk. szerinti értelmezése alkalmazandó

6. Társasági adóalap korrekciós kötelezettség nem piaci ár alkalmazása esetén MINDEN kapcsolt vállalkozásnak alkalmazni kell, illetőleg alkalmazhatja az adóalap növelő, csökkentő korrekciót, ha szerződését nem piaci áron kötötte kivéve: - magánszeméllyel kötött szerződése - kis-közép vállalkozás közös beszerzés, értékesítés érdekében létrehozott kapcsolt vállalkozással kötött szerződése esetében, ha kis- középvállalkozások többségi befolyása érvényesül Csökkentés feltétele igazolás a kapcsolt féltől az általa növelő tételként érvényesített összegről Csökkentésre nem jogosult továbbá az ellenőrzött külföldi társaság

7. Milyen gazdasági eseményekkel kapcsolatosan kell alkalmazni az adóalap korrekciókat? - Minden kapcsolt vállalkozások között felmerülő általános ügylet esetén: • termékértékesítés – termékbeszerzés • szolgáltatás nyújtása – igénybevétele • menedzsment díj • továbbszámlázások • kölcsönügyletek, cash pooling, kereskedelmi hitel kamata • jogdíjak • kezességvállalások

8. - Minden specifikus, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén: • Jegyzett tőke emelése apporttal • Jegyzett tőke leszállítás nem pénzben történő vagyonkiadással • Osztalék nem pénzben történő teljesítése • Alapítás apporttal (kivéve átalakulás) • Ha – többségi befolyással rendelkező – vagy az alapítással ilyenné váló – tag teljesíti.

9. Nyilvántartási kötelezettség Minden gazdasági társaság (továbbá egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó) nyilvántartásra kötelezett – a következőkben felsorolt kivételek figyelembevételével • feltéve, hogy kapcsolt vállalkozásával létrejött szerződésére tekintettel teljesítés történt. • Figyelem! Attól, hogy nem kötelező nyilvántartást készíteni az adóalap korrekciós kötelezettség vonatkozik a szokásos piaci ártól eltérő árak alkalmazása esetén a társaságra. • Nyilvántartás elkészítésének határideje: Minden év május 31-e (naptári éves adózóknál) a Tao bevallással egyidejűleg.

10. Kinek nem kell transzferár nyilvántartást készítenie? • kis-(mikro)vállalkozások (besorolás az adóév utolsó napján, figyelemmel a kétéves szabályra és arra, hogy besorolásnál a mutatókat cégcsoport szinten kell beszámítani) • közhasznú, kiemelten közhasznú non-profit gazdasági társaság • melyben az állam a többségi tulajdonos közvetlenül, vagy közvetve (e bekezdés hatályos: 2007.01.01-től) • valamint azokban az esetekben, ha az adóalap korrekciós kötelezettség sem vonatkozik rá - ha a szerződő fél magánszemély - ha a szerződő közös beszerzésre értékesítésre létrehozott társaság és kkv vállalkozások többségi befolyása érvényesül • továbbá – tőzsdei ügylet - hatósági ár esetén

11. Bejelentési kötelezettség Adózónak kapcsolt vállalkozása adatait • be kell jelentenie az adóhatóságnak • változás bejelentőn • az első szerződéskötést követő 15 napon belül Elmulasztása esetén SZANKCIÓ: szerződéssel érintett kapcsolt vállalkozásonként 500 eFt

12. Nyilvántartási kötelezettség elmulasztása A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő dokumentáció • elkészítésének • iratmegőrzésének nem tesz eleget, vagy hiányosan tesz eleget, akkor nyilvántartásonként 2 millió Ft-ra büntethető • Nyilvántartás hiányában adózóé a bizonyítási teher. Nyilvántartás birtokában az adóhatóság bizonyíthatja az alátámasztás, a bemutatott szokásos piaci ár helytelenségét

13. Adókockázat minimalizálása APA eljárás • Előzetes megállapodás kérhető az adóhatóságtól a szokásos piaci árra, ártartományra, árképzési módszerekre vonatkozóan, jövőbeni ügyletekre • Az eljárás kérelemmel indul, határozattal zárul piaci ár, ártartomány megállapításakor, végzéssel elutasításkor • Díjköteles eljárás, de lényegesen kedvezőbb lehet, mint a kiszabott mulasztási bírság • A díj attól függően, hogy • milyen árképzési módszerrel megállapított • egy, illetve kétoldalú, vagy többoldalú megállapodásra irányul ügyletenként 500 ezer FT-tól 10 m Ft-ig terjedhet.

14. A transzferár nyilvántartással kapcsolatos előírások • Nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni, de csak adóévben teljesített ügyletekről • Összevonhatóság lehetőségével élni célszerű, ha a feltételek adottak, de nem kötelező • Teljes nyilvántartás készítendő, kivéve, ha a feltételek adottak az egyszerűsített nyilvántartás készítésére • 2010.01.01-től lehetőség választani önálló és közös nyilvántartás készítése között • Nyelve lehet idegen nyelv, de biztosítani kell szakfordítást (2009-től alkalmazható)

15. Transzferár nyilvántartás tartalma • A nyilvántartás célja a szerződésben szereplő ügylet szokásos piaci árának meghatározása független ügyletek összehasonlításával • Az összehasonlítás során vizsgálni kell az árat befolyásoló tényezőket, amelynek eszköze • piac és konkurencia elemzés • funkció elemzés • tevékenység elemzése • erőforrás elemzése • kockázat elemzése

16. Piaci ár meghatározására szolgáló módszerek • Összehasonlító árak módszere • Viszonteladási árak módszere • Költség, jövedelem módszer • Egyéb módszerek - költségmegosztás módszere - nettó hozam módszere - egyéb módszerek amelyek az OECD Transzferár Irányelvekben kerültek megfogalmazásra

17. Jogszabályi háttér 1. • Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.) • Kapcsolt vállalkozás fogalma a Tao tv-ben (Tao tv. 3.§ 23.pont) • Kapcsolt vállalkozások közötti – szokásos piaci ártól eltérő árak használata miatt fennálló – adóalap korrekciós kötelezettség (Tao tv. 18.§ (1) bekezdés) • Piaci ár meghatározására használatos módszerek, a szokásos haszon fogalma (Tao tv. 18.§(2) és (4) bekezdés) • Transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek köre (Tao tv. 18.§ (5) és (7) bekezdés) • Specifikus ügyletekkel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség (Tao tv. (6) bekezdés) • Tao tv. hivatkozás az OECD Irányelvekre (Tao tv. 31.§ (2) bekezdés)

18. Jogszabályi háttér 2. • Miniszteri rendelet a transzferár nyilvántartásról 2009. december 31-ig • 18/2003 PM rendelet • 2010. január 1-től • 22/2009 PM rendelet

19. Jogszabályi háttér 3. • Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) • Az alapelvek rendelkezése szerint a kapcsolt vállalkozások ügyleteit piaci áron kell minősíteni (Art. 1.§ (8) bekezdés) • Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art. 178.§ 17.pont) • Bejelentési kötelezettség a kapcsolt vállalkozás adataira vonatkozóan (Art. 23.§ (4) bekezdés ) • Mulasztási bírság 2 millió Ft összegig a nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén (Art. 172.§ (16) bekezdés) • APA eljárás (megegyezés a piaci ár, ártartomány, az árképzés módszeréről jövőbeni ügyletekre) kérelemre (Art. 132/A-C. § )

20. Jogszabályi háttér 4. • A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: KKV tv.) • Kis-(mikro)vállalkozások meghatározása (KKV tv. 3.§ (2) bekezdés) • Önálló, valamint partner és kapcsolódó vállalkozás meghatározása (KKV tv. 4.§) • Önálló vállalkozás adatait saját nyilvántartása alapján határozza meg (KKV tv. 5.§ (4) bekezdés) • Partner és kapcsolódó vállalkozással rendelkező társaság adatait cégcsoport szinten határozza meg (KKV tv. 5.§ (5-9) bekezdés) • Kétéves szabály (KKV tv. 5.§ (3) bekezdés)

21. Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: Berényiné Papp Mariann okleveles adószakértő, kamarai tag könyvvizsgáló berenyi.p.mariann@altamix.hu