Településtervezés alapjai II/1.

1. Településtervezés alapjai II/1. Dr. Csorba Zoltán A településtervezés feladata.

2. A tervezés fogalma, fajtái. A tervezés fogalma kétféle, térben és időben meghatározott műveletekre vonatkozik: Térben nagyobb összefüggéseket, időben nagyobb távlatot felölelő, általában komplex tevékenység eredménye (az angol ”plan”, ”planning”), terület, táj, településrendezési gazdasági tervek. Valamilyen tárgy megalkotásához szükséges vázlatok, tervek készítése (az angol ”design” értelmének megfelelően). A tervek alapján megalkotható, megformálható a konkrét tárgy, épület vagy városrész.

3. Plan: A párisi régió fejlesztési terve.(1990-es évek)

4. Urban design: Berlin Potsdamer Platz környéke és a Kancellária.

5. A tervezés feladata. A település térbeli szerkezetének, (struktúrájának) tudatos formálása, arculatának alakítása. Az ésszerű terület-felhasználás feltételeinek megteremtése. Az összehangolt fejlesztés feltételeinek biztosítása, tekintettel a táji- környezeti adottságokra. • Lehetőségek, fejlesztési tartalékok feltárása, és bemutatása. • A természeti, környezeti értékek védelme. • A történelemileg kialakult karakter megőrzése. • A karaktert formáló tényezők: A település szerkezeti adottságai, beépítési módja, épületállománya, zöldterületeinek kialakítása, stb.

6. Tervezés. A tervezés folyamata. Komplex tevékenység, előtanulmányokon, vizsgálatokon, elemzéseken alapul. A célok meghatározása, konkrét programok megfogalmazása, projektek megalapozása.

7. A rendezési tervek funkciói. A településtervezés egyfelől fel kell tárja a lehetőségeket, másrészt rögzítenie kell a korlátokat. A településrendezési tervek három fő funkciója: (Healay, 1993) Stratégiai, koncepcióalkotási, (”tervezési”) funkció, amely a térbeli szerveződés stratégiai elveit, településszerkezeti, terület- felhasználási elemeit tartalmazza Fejlesztési funkció, amely a pénzügyi stratégiától az infrastruktúra kialakításán keresztül a terület előkészítéséig tart, Rendezési funkció, amely rendezi és szabályozza az épített környezet kialakítását, egyidejűleg biztosítva a távlati komplex fejlesztések területét, és meghatározva az épített környezet karakterét. A három funkció egyértelműen nem mindig határolható le egymástól.

8. Stratégiai funkció. Stratégiai, koncepcióalkotási, (”tervezési”) funkció, amely a térbeli szerveződés stratégiai elveit, településszerkezeti, terület- felhasználási elemeit tartalmazza. A fejlesztési zónák kijelölése az adottságoknak megfelelően az egyik legfontosabb tevékenység.

9. Település szerkezet Göd, a település szerkezetét alakító szerkezeti terv. A hajdan három önálló településből létrejött városka esetében az egység megteremtése. Az É-D irányban erősen tagolja a vasútvonal és a 2 számú országos főútvonal.

10. Fejlesztési funkció A pénzügyi stratégiától az infrastruktúra kialakításán keresztül a terület előkészítéséig tart. A település rendezési terve jelöli ki az akcióterületeket, amelyek a továbbiakban a fejlesztési projektek számára alkalmas helyszínt jelentenek.

11. Fejlesztési funkció. A rendezési tervek szerepe a település fejlesztésében. • A fejlesztési koncepciót, amelyet a település adottságaiból kiindulva az önkormányzat elfogad, a település rendezési tervei tartalmazzák. • A stratégiai tervek jelenítik meg a kínálatot, amely a fejlesztés résztvevői számára lehetőségeket tartalmaz. • A szabályozási tervek biztosítják a területet a szükséges fejlesztésekhez, és előírásaikkal, követelményeikkel védik a település természetes és épített környezetének értékeit a káros hatásoktól. • A tervek teremtik meg a fejlesztés térbeli- időbeli összhangját.

12. Terület felhasználás Göd. Gazdasági területek. A területek kijelölésénél a települést elkerülő új főútvonal Közelsége volt a meghatározó.

13. Rendezési funkció Rendezi és szabályozza az épített környezet kialakítását. Biztosítja a távlati komplex fejlesztések területét, és meghatározza az épített környezet karakterét. New York, zoning map.

14. Rendezési, szabályozási funkció. A rendezési tervek szerepe a hatósági munkában. • Magyarországon a telek tulajdonjoga nem jelenti automatikusan a fejlesztéshez aló jogokat is. Ezért a rendezési tervek jogokat keletkeztetnek, és jogokat vonnak el. • Az építési hatóság feladata a rendezési tervek előírásainak betartatása. Az engedélyek kiadásánál, vagy megtagadása során a tervekben rögzített jogállapotból kell kiindulni. • A közpénzekből származó források felhasználásának feltétele, hogy a feladatok és a rendezési tervekben rögzített célok összhangban legyenek. • A rendezési tervek garantálják az ügyfél védelmét is a hatóságok túlkapásaival szemben.

15. Rendezési funkció Az Andrássy út és a Nagykörút szabályozási terve, 1870. A terven láthatjuk a mai Szabadság-tér helyén álló Újépületet. Az Andrássy út, (akkor: Sugár-út) javarészt beépítetlen területeken halad át. Az Oktogon és a Kodály Körönd szabályozása. A Nagykörút Király utcától keletre még nincsen megnyitva.

16. Aszód, szabályozási terve. (Részlet)

17. A tervezés időtávlatai: • Hosszú távú tervek • Közép távú tervek • Rövid távú tervek. • A tervezés térbeli összefüggései: • Térségi és tájtervezés • A település egészére készülő tervek • A település részletére készülő tervek

18. Berlin. A berlini településrendezési tervek • Kapcsolata, • Munkarészei, • Méretarányai A régió, A város, A kerület.

19. Hosszú távú tervek. A hosszú távú tervek időtávlatai nem határolhatóak be: inkább egyfajta jövőképről beszélhetünk. Általában 10 évnél hosszabb időtartamot értünk hosszú távon. A tervek és elképzelések megvalósíthatóságát befolyásoló tényezők: 25-35 év, egy „emberöltő” – nemzedékváltás. Az infrastruktúra építményeinek felújítási ciklusa. 10 év, a népszámlálások szokásos ciklusa. Hosszú távú folyamatok a természetben, erdők, táj, környezet megújulása. Hosszútávú gazdasági ciklusok. Hosszú távúk a területrendezési, területfejlesztési tervek, a település szerkezetét alakító jelentős beavatkozások. (Hungária krt.)

20. Hosszú táv Róma, Szent Péter tér. A barokk együttes megvalósítása 1656-67 között történt. A tér megnyitására a Tevere felé csak a XX. Század első felében került sor.

21. Hosszú távú tervezés. A párizsi nagy tengely, amely a Louvre-ból indul, évszázadok során alakult ki, és a Defense- negyed kialakításával vált teljessé.

22. Párizs Az 1763-ban készült terven jelenik meg a Louvre-ból kiinduló, a Tuilleriák kertjén, a Champs Elyséen át az Etoile-ig, a diadalívig vezető párizsi tengely első eleme. Több évszázad összehangolt törekvéseinek eredménye.

23. A párizsi főtengely, a Defense.

25. Közép távú tervek A középtávú tervezés általában 5-10 évet ölel fel. A település szerkezeti terveit 5-10 évenként felül kell vizsgálni. A tervek és elképzelések megvalósíthatóságát befolyásoló tényezők: A 10 évenkénti népszámlálási eredmények. Az Európai Unió költségvetési ciklusai, amelyek a fejlesztési projectekhez szükséges pénzügyi forrásokat tervezik, 7 év. Választási ciklusok. A középtávú tervezés során a fejlesztési célokat a választások rangsorolják, az érdekcsoportok közötti megmérettetés határozza meg a prioritásokat.

26. Középtávú tervek. A párizsi közlekedés korszerűsítése jelentős vasúti területek felszabadítását eredményezte. A Massena-Tolbiac területen létesült a Nemzeti Könyvtár.

27. Közép távú tervek

28. Rövid távú tervek. A település részletére készülő tervek időtávlata, a megvalósulás stádiumában. Párizs, a Nemzeti Könyvtár beépítési terve a korábbi vasúti területen.

29. Párizs: az épülő Nemzeti Könyvtár.

30. Rövid távú tervek A rehabilitációs célterületeken kiválasztott akcióterületek rövid távon megvalósuló akciók. Malmö, a kikötő és a hajdani vásárterület rekonstrukciójára- rehabilitációjára készült beépítési tervek.

31. Akcióterületek. Ferencváros. A rehabilitációs program előkészítése két évtizede kezdődött, a projekt folytatása tömbökre lebontott akciótervekkel történik.

32. Ferencváros, tömbrehabilitáció.

33. Rövid távú tervek Bécs, tömbrehabilitáció. A város egészének rehabilitációja a tömbrehabilitáció módszerével történik.

34. A tervezés folyamatossága. „A jóváhagyott (részletes) rendezési terv az egyetlen, amely soha nem valósul meg: minden változás ezt módosítja” (Granasztói Pál) A tervek soha sem ideális állapotot tükröznek, egy iterációs folyamat eredményeképpen jönnek létre, és mindig az optimális megoldásra kell törekedni tervezésük során. Alkalmazásuk során tekintettel kell lenni a célok és a feltételek változásaira, ezért a törvény rendszeres felülvizsgálatukat írja elő. A kiszámíthatóság és a jogbiztonság követelményeit a jóváhagyás során következetesen érvényesíteni kell, és az információs hátteret ennek megfelelően kell biztosítani.

35. Karakterterv metodika. A munkacsoport vezetője: Cságoly Ferenc Bp. 1992. Kézirat. A mérhető és mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századról. Szerk.: Kerékgyártó B. Typotex 2000. Bp. Le Corbusier: Athéni Charta Végkövetkeztetések. Irodalom.