A TUDOMÁNY JÖVŐJE – avagy hol rontottuk el a számítást? –

1. A TUDOMÁNY JÖVŐJE – avagy hol rontottuk el a számítást? – 2009. március 7. Előadó: Tasi István

2. Áttekintés • A tudomány változékonysága • Napjaink módszertana • A jövő tudománya

3. Hagyományos tudásformák A megismerő tevékenységek változatos típusai: • Maihoz hasonló tudásterületek • Szakmai tapasztalatok • Vallási tanítások • Technikai ismeretek • Rendszerezett tudás, gyakorlat Módszerek: • Megfigyelés • Tanulás • Elmélkedés, meditáció…

4. A modern tudomány születése • 17-18. század. • A felvilágosodás gyermeke, filozófiai gyökere az empirizmus. • Célja: az igazság keresése, a megismerés, a tudás alkalmazása az emberiség boldogulása érdekében.

6. A mai tudományfogalom • Akadémikus tudomány. • Önálló kultúra, sajátos működéssel, hagyományokkal. • Elvárt alapelv a tudományos módszertan követése…

7. A tudományos megismerés módja • Írott és íratlan szabályok formájában igyekeznek meghatározni. • Ám a tudományos módszertannak nincs egységes megfogalmazása. • Mibenlétéről az egyes tudományfilozófiai iskolák különbözőképpen vélekednek.

8. Bizonytalan státusúak pl. • egyes alternatív gyógyászati módszerek; • homeopátia; • akupunktúra; • rendhagyó nyelvelméletek; • grafológia; • ufó-kutatás; • parapszichológia.

9. A tudományosság meghatározásának nehézségei „Számos megoldási javaslat született arra, hogy milyen ismertetőjegyek alapján különböztessük meg a tudományos megismerést a megismerés egyéb, rivális formáitól. Ezek a megoldási javaslatok többnyire tarthatatlannak bizonyultak… Nincsenek olyan egyértelmű sajátosságok, melyek egyértelműen elhatárolnák a tudományt minden egyébtől. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ma már világossá vált: a tudomány körüli határok időben és kulturálisan változnak.” (Kutrovátz – Láng –Zemplén: A határvidék felderítése. Replika, 2006.10)

10. Körvonalazatlan határok • Néhány általánosan elfogadott alapelv mellett sok a bizonytalanság a tudományosság mibenlétét illetően. • A tudósközösség szemléletmódja időről-időre jelentős változásokon esik át. • A tudományos közösség egy adott korban sem egységes a tudomány-elméleti kérdések megítélésében.

11. Egy vitatható alapelv nyakon csípése

12. Egy modern „dogma” • A mai tudomány hátterében működő egyik előfeltevés, hogy minden jelenséget anyagi objektumok és erők kölcsönhatásával kell megmagyaráznunk. • Ezt hallgatólagosan sokan elfogadják, bár az elv igazsága nem bizonyított, csupán egy prekoncepció.

13. Módszertani materializmus „Az a módszertani feltételezés, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek legjobban természetes okokkal magyarázhatóak, a természetfelettire való mindenféle hivatkozás nélkül.” (Robert T. Pennock, filozófus)

14. Egy beismerő vallomás „Az anyagi okokhoz való előzetes ragaszkodásunk kényszerít rá, hogy olyan kutatási apparátust és fogalomrendszert hozzunk létre, amely materialista magyarázatot eredményez.” (Richard Lewontin, genetikus)

15. Előítéletes és kockázatos hozzáállás A kutatás elején kijelentjük, hogy milyennek kell lennie a valóságnak, amelyet éppen elkezdtünk megismerni?!

16. Hány ujjad van? n > 0 X=2n+1 X=? Megoldásként csak páratlan szám fogadható el! A hibás feltétel kizárja a helyes megoldást!

17. Tudományosnak álcázott világnézeti kijelentések „Az emberiségnek el kell fogadnia, hogy a tudomány megsemmisítette a kozmikus célban való hit indokoltságát.” (Peter Atkins, kémiaprofesszor)

18. Örvendjünk! „A világ rendkívüli, csodás gazdagsága úgy jött létre, hogy kifejlődött a céltalan, általános romlás trágyadombjából.” (Peter Atkins)

19. Továbblépés „A tudományos problémák első megközelítéseként a módszertani naturalizmus lehet értékes – akár a legjobb – stratégia… Ám ha világossá válik, hogy a kutatás ily módon történő korlátozása gátolja a természet megértését, akkor felül kell vizsgálni ezt a korlátozást.” (Del Ratzsch, tudományfilozófus)

20. „Ha a természettudományjelenlegi módszereit bizonyos területeken valóban nem lehet alkalmazni, akkor a természettudománynak e területekre való kiterjesztése… a valóság adott szegmensének eltorzításával és beszűkítésével jár, belegyömöszölésével egy alkalmatlan fogalmi ketrecbe.” (Del Ratzsch)

21. Mely területeken jelent akadályt a naturalista megközelítés? • eredetkérdések • az univerzum kezdete • az anyag és a fizikai törvények megjelenése • parapszichológiai jelenségek • tudatkutatás • halálközeli élmények • előző életek igazolt emlékei • biokémiai és anatómiai struktúrák megjelenése • az élet mibenléte és eredete

22. A fajok eredete… „Nagyon jól tudom, hogy alig van ennek a könyvnek egyetlen olyan pontja, amellyel kapcsolatban ne lehetne tényekre hivatkozni, amelyek látszólag homlokegyenest ellenkező következtetésekre vezetnek, mint amelyekre én jutottam.” (Charles Darwin: A fajok eredete)

23. Hogyan kerültek az élőlények a Földre? Tejút Kft. Biológiai hulladékok eltávolítása

24. Ha sikerülne itt életet szintetizálnom, azzal bebizonyítanám, hogy az élet létrejöttéhez nem volt szükség intelligenciára!

25. William Dembskimatematikus Michael Behe biológus Jonathan Wells biológus Phillip Johnson jogász Stephen C. Meyer tudományfilozófus

26. Intelligens tervezés • Természettudományos megfigyelések • Biológiai komplexitás és információ • A tervezettség a valószínűbb magyarázat • A következtetés útját kell követnünk, ha szokatlan eredményre is vezet. • A tervezettség jelei vizsgálhatóak, felismerhetőek. • Fogadtatás

27. Nyitott gondolkodású tudósok „Ez a napból, bolygókból és üstökösökből álló csodálatraméltó rendszer csak egy intelligens és mindenható lény akaratából és hatalmából származhat.” (Isaac Newton, fizikus, matematikus, csillagász, filozófus)

28. Nyitott gondolkodású tudósok „Miután évekig figyeltem a természeti folyamatokat, nem tudom megkérdőjelezni egy magasabb intelligencia létét.” Thomas Edison (elektrotechnikus, feltaláló)

29. Nyitott gondolkodású tudósok „Az ember arra a meggyőződésre jut, hogy az univerzum törvényeiben egy értelem nyilvánul meg - egy elme, amely az emberénél jóval hatalmasabb, és amellyel szemben szerény erőinket tekintve szegényesnek látszunk.” (Albert Einstein, elméleti fizikus)

30. Paranormális kutatás • Pierre és Marie Curie • Nobel-díj a rádium felfedezéséért • Pszichokinetikus kutatások

31. A mai tudósok közt több az ateista • Az USA Tudományos Akadémiájának legnagyobb tudósai közül • 72,2% ateista • 7% hisz Istenben • 20,8% agnosztikus (kétkedő) (Scientific American, 1999)

32. A „naturalista” követelmény • előítéletes és félrevezető • kirekesztő • áltudományos • akadályozza a tudomány haladását, a valóság megismerését • az ateista agitáció eszközévé vált • veszélyes gyakorlati következményekkel jár

33. Elkerülhetetlen hatásai • A materialista világkép erősödése • Az emberi lény lefokozása • Az erkölcsi mérce süllyedése • Anyagias életcélok, materialista életmód • Fokozódó mohóság, a fogyasztói kultúra fékevesztettsége • Környezetrombolás, „önemésztő” globális társadalom

34. Az első hiba kockázata 2+2=…?

35. Vissza az alapokhoz Amikor az összes hibás modern tudományos teóriát kijavítják, akkor az emberek boldogok lesznek.” (A. C. Bhaktivédánta Swami Prabhupáda) „A tudomány egy helytelen teórián alapul, az emberek pedig szenvednek emiatt.

36. A tudásrendszerek szintézise

37. Az értelem pártján „Minél inkább megismeri az ember az élővilágot működtető folyamatokat, rá kell jönnie, hogy a koncepció, a működés elvei, elrendezettsége, a törvények egységes szemléletet, egyetlen szándékot, egy mestert képviselnek”. (Dudits Dénes, növénygenetikus)

38. Rendszerváltás a tudományban • Kirekesztő hozzáállás helyett ésszerű nyitottság • „Egypártrendszer” helyett „többpártrendszer” • Monolitikus tudomány helyett pluralista tudomány

39. Összegzés Amikor a naturalista magyarázatok nem kielégítőek, akkor lehetővé kell tenni olyan alternatív magyarázatok felvetését a tudományban, amelyek az ismert fizikai létezőkön kívüli elemeket is tartalmaznak.

40. Bővebben

41. Köszönöm szépen a figyelmet! www.kutatokozpont.hu

43. Parajelenségek • telepátia; • akaratátvitel; • levitáció; • jövőérzékelés; • távérzékelés; • poltergeist-jelenség; • pszichokinézis; • érzékszerveken túli észlelés.

44. A mindenkori tudomány működését laza közmegegyezésen alapuló elvek irányítják.