Download
1 / 13
130 likes | 240 Views
Huminsavak az Állattenyésztésben. Természetes antibiotikum és hozamfokozó -új fejezet az állatgyógyászatban és takarmányozásban. A huminsavak keletkezése, kémiai, biokémiai reakciói.
E N D
Huminsavak az Állattenyésztésben Természetes antibiotikum és hozamfokozó -új fejezet az állatgyógyászatban éstakarmányozásban
A huminsavak keletkezése, kémiai, biokémiai reakciói • A huminsavak az ún. humifikációs és szénképződési folyamatok során keletkeznek az elhalt növényi részekből / fás növény, tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit, grafit /. A huminsavak a tőzegfázisban keletkeznek, de a feketeszénben már nem találhatók meg, lebomlanak. • A huminsavak polimer molekulák lévén széles molekulaméret- tartományban helyezkednek el, köztük az átmenet folyamatos.
A huminsavak jellemző kémiai, biokémiai reakciói a következő három tulajdonságra vezethető vissza: • Komplexképzés: Az aromás karboxil- és hidroxilcsoportok a fémekkel és egyéb kationokkal szemben metastabil komplexeket képeznek. Minél nagyobb a fém molekulatömege annál erősebb a komplexkötés. Ezáltal a szervezet számára szükséges mikroelemek felvételét hatékonyabbá teszik, ugyanakkor a szervezetbe került nehézfémeket kiürítik, detoxikáló hatásúak. • Biológiai aktivitás: Részt tudnak venni a sejtek energiatermelő folyamataiban, mint elektrontranszfer- katalizátorok. Részben ez a magyrázata a roboráló es immunrendszert erősítő hatásoknak. A biológiai aktivitással kapcsolatban fontos megemlíteni a huminsavak erős, a C-vitaminéhoz hasonló redukáló hatását. • Fizikokémiai adszorpció: A nagy fajlagos felület és a micellaszerkezet az aktív szénhez viszonyítva hatásosabb adszorbens, ami a hasmenések és egyes mérgezések elleni látványos hatás magyarázata is.
A huminsavak toxikológiai elemzése: • A huminsavak alternatív hatóanyagként való terápiás és profilaktikus alkalmazásának alapfeltétele, hogy a különböző kezelések során toxikus hatásokat ne mutasson és genetikai elváltozásokat se indikáljon. A huminsavakat elsősorban orális készítményként alkalmazzák. Az irodalmi adatokból ismert toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján a huminsavak állati és emberi szervezet számára nem toxikus anyagok.
Vírus és baktérium ellenes hatások: • A huminsavak antivirális hatását azután kezdték szisztematikusan kutatni, miután véletlenül kiderült, hogy bizonyos tőzegpreparátumok sikeresen enyhítik a száj és körömfájás tüneteit. A további kutatásokban számos RNS és DNS típusú vírusról bebizonyosodott, hogy a huminsav gátolja azok adsorpcióját és szintézisét. • A tőzegpreprátumok antiszeptikus hatása régóta ismert, már az egyiptomi időkből vannak erre vonatkozó ismeretek. Az I. Világháborúban a sebek elfertőzésének megakadályozására az egyik legjobban bevált módszer a tőzegkötés volt. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tényleges antibakteriális és fungicid hatás a huminsavakhoz kötődik. • Az antibakteriális hatás az antivirális hatáshoz képest dózis függő. • A huminsavak gátló adagja azonban mindkét esetben nagyságrendekkel kisebb, mint az antibiotikumé.
Immunrendszer erősítő hatás: • Az immunrendszer erősítése több hatás együttes eredménye. Részben közvetett hatásokból áll azáltal, hogy az antibakteriális, antivirális hatások miatt a szervezetnek eleve több energiája marad a védekezésre, ugyanakkor a huminsavak segítik a mikroelemek felvételét, melyek az immunrendszer működéséhez nélkülözhetetlenek. Megfigyelhető egy közvetlen hatás is, mert a huminsav be tud kapcsolódni az immunrendszer biokémiai folyamataiba.
Méregtelenítő hatás: • A huminsavak a különbözö sejtmérgekkel szemben detoxikáló hatásúak. A mérgek felszívódása a dózis, az idő és a gyomor, valamint a béltraktus kemiszorptív tulajdonságainak függvénye. Így a huminsavak, mint erős kemiszorptív tulajdonságú molekulák, inaktiválni tudják a mérget. Eddig számos mérgező anyag inaktiválását mutatták ki állatkísérletekben. A széntetraklorid májkárosító hatását huminsavval sikerült csökkenteni. Figyelemre méltó, hogy a huminsav májvédő hatását mutatták ki gyilkos galóca okozta mérgezéseknél. A felboncolt állatok májának vizsgálatából az derült ki, hogy a huminsav minden addig ismert vegyületnél hatékonyabb. • Az eddigi eredmények azt a következést engedik meg, hogy a huminsavak, mint anionos makrokolloidok, erős kemisorptív hatásuk mellet képesek egy méreganyag-metabolizáló hatást is kifejteni a fertőzések során keletkező és a takarmányokban megtalálható toxinokkal /pl. fuzárium / szemben.
Mikroelemek felvétele, toxikus fémek kiürítése: • A huminsavak, szerkezetükből adódóan, természetes komplexképző molekulák. Fajlagos komplexképző kapacitásuk általában nagyobb, mint a szintetikus kelátképzőké. Ezen hatásuk jól ismert a növényi tápanyag-utánpótlás gyakorlatából. • A huminsavak a növény és állati táplálkozásban fontos mikroelemekkel metastabil komplexeket képeznek. Ezáltal a szervezet könnyen fel tudja venni, és mindezeken túl érvényesülnek a huminsavak pozitív biológiai hatásai is. Van azonban a huminsavaknak egy egyedülálló sajátsága, amit nem figyelhetünk meg semelyik más komplexképzőnél. Nevezetesen, hogy a nagyobb molekula-súlyú fémekkel erősebb komplexeket képeznek, melyeket a szervezet nem tud felvenni. Ez azt jelenti, hogy a huminsav a hasznos fémeket /mikroelemeket / bejuttatja a szervezetbe, míg a toxikus nehézfémeket eltávolítja. Ezen hatást számos állatkísérlet is igazolta. A mokroelem-premixek előállításában tehát a huminsav alkalmazása új fejezetet nyithat. A huminsavak négyes hatása /hatékony felvétel, biológiai hatás, méregtelenítő hatás, természetes anyag / áll szemben a hagyományos komplexképzők hatásával / - hatékony felvétel.
A gyomor – és bél rendszerben kifejtett komplex fiziológiás hatások: • Az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy a huminsavak szembetűnoen jó hatást gyakorolnak az emésztőszervekre . • A huminsavak fogyasztása fokozza az étvágyat, igen gyorsan megszünteti a hányingert és hányást. Akkut gastroenteritisnél órák allat megszünteti a hasmenést. Profilaktikus adagolással a hasmenéses tünetek megelőzhetőek. Hyperaciditásnál csökkenti, hypoaciditásnál emeli a gyomorsavtermelést. • Kihat a szervezet víz és sóháztartására.
Ösztrogénhatás: • A különböző tőzegpreperátumok ösztrogén hatását régóta ismerik és vizsgálják. A kutatások bizonyították, hogy ez a hatás elsősorban a huminsavaknak köszönhető. Eddgi hazai sertés és szarvasmarha telepeken szerzett pozitív tapasztalatink is igazolják ezt. A megtermékenyülés hatásfokát és az élve születések számát sikerult növelni.
Huminsavak mint takarmányadalék: • A huminsavas takarmányadalék takarmányba keverésével az előzőekben leírt hatások minegyike számonkérhető. • A kedvező élettani hatásokon kívül eddigi etetési tapasztalataink alapján jelentősen lecsökken a fajlagos takarmányfelhasználási mutató, hamarabb készülnek el a különféle baromfik és vágóállatok, megnő a tojás és tejhozam. • A hasmenés jellegű betegségek kiküszobölésével, az immunrendszer általános felerősítésével megvalósíthatónak látszik a gyógyszer nélküli gazdaságos állattartás. • Összeálításunkban röviden összefoglaljuk a különböző állatfajoknál végzett kísérletek eredményeit, tapasztalatait.
