Egészségkárosodás és halál orvosi tevékenységgel összefüggésben

1. Egészségkárosodás és halál orvosi tevékenységgel összefüggésben Dr.Keller Éva

2. Orvosi tevékenységgel kapcsolatos egészségkárosodás vagy halál kialakulhat • A betegség okából (a helyes orvosi tevékenység ellenére, orvosilag el nem háríthatóan) • Az orvosi tevékenységgel összefüggésben (az orvosi foglalkozás általános veszélyessége, kockázatos volta következtében, végső soron betegség miatt) • Az orvos valamely olyan tévedésének, vagy hibájának okából amiért nem felelős • Az orvos felelősségét megvalósító valamely tévedésének vagy hibájának okából

3. Az egészségkárosodás vagy halál létrejöhet: • Diagnosztikai beavatkozás • Konzervatív kezelés • Gyógyszeres kezelés • Sugaras (terápiás) kezelés • Transzfúzió • Egyszerű orvosi beavatkozások folytán • Műtétek (indikációtól utókezelésig) • Anesztézia • reanimálás

4. Az orvosi tévedés vagy hiba elvileg és gyakorlatilag is kétféle módon vezethet egészségkárosodáshoz: • Valamit tévesen vagy hibásan cselekszik • Valamely szükséges tevékenység elvégzését elmulasztja

5. Ha az orvosi tevékenység kapcsán „csupán” egészségkárosodás következett be, a beteg vagy hozzátartozója kártérítési vagy járadék iránt polgári pert kezdeményezhet. A bíróság ilyen esetekben ugyancsak orvos szakértő igénybevételével vizsgálja a felmerülő kérdéseket

6. Az orvos szakértőnek –a halálok bonctani megállapítása, ill az egészségkárosodás természetének, fajának, súlyosságának meghatározásán kívül- az oki összefüggések kérdésében is állást kell foglalnia. Meg kell határoznia, hogy az egészségkárosodást vagy halált a betegség vagy estlegesen az orvos, illetve valamely más egészségügyi dolgozó hibája, tévedése, mulasztása okozta-e?

7. Azt kell eldönteni, hogy a káros következmény vagy a halál az orvosi tevékeny veszélyessége, kockázatai következtében jött-e létre. Ha igen, a kauzalitás kérdése megoldódott és ha létrejöttében orvosi hiba vagy tévedés (pl. diagnosztikus tévedés vagy műtét technikai hiba) közrejátszhatott is az orvos felelősségéről nem lehet szó.

8. A kockázat általánosságban, valamely tevékenységgel, cselekvéssel szükségszerűen együtt járó eredménytelenség, károsodás vagy veszély bekövetkezésének lehetőségét jelenti. • Az orvosi tevékenységben szinte minden beavatkozásnak van kisebb nagyobb kockázata, így bármely, a tudomány állásának megfelelő szabályszerűséggel végrehajtott beavatkozás eredmény nélkül maradhat, vagy éppen károsodást, veszélyt, legsúlyosabb esetben halált okozhat. • A kockázat „nagysága” a beavatkozás fajától függ.

9. Az orvosi tevékenység kockázatának körébe tartozik minden olyan egészségkárosodás vagy halál, amely: • A tevékenységnek, nem szükségszerű velejárója • Amelynek bekövetkezte éppen ezért előre nem látható • Így eleve nem hárítható el és • Amely az orvosi foglalkozás szabályainak mindenben megfelelő tevékenység mellett következett be

10. Az orvosi tevékenység kockázatának összetevői • A betegség, sérülés súlyossága • Anatómiai viszonyok rendellenessége • Egyedi reakciók • Objektív-szubjektív tényezők • Beavatkozás természete • A beavatkozás rutin vagy újszerű volta • A diagnosztikus tévedések és hiányosságok • Eszközhibák, gépi berendezések meghibásodása

11. A szabályszegés, ill. az elkövetett szubjektív hiba önmagában nem ad okot a jogi felelősségre vonásra • A bűnösség (vétkesség) büntetőjogi, míg a felróhatóság, polgárjogi kategória

12. A bűntető felelősség megállapításának együttes feltételei • A szabályszegés ill az elkövetett szubjektív hiba és • A közvetlen, adott helyzetre és személyre nézve létrejött veszélyeztetés vagy súlyosabb esetekben az egészségkárosodás vagy halál között az • Ok-okozati összefüggés, továbbá, hogy • Az orvos bűnössége, vagy vétkessége a tőle elvárhatóság tanúsításának hiánya is megállapítást nyerjen.

13. A polgári jogi felelősségre vonás együttes feltétele: • Jogellenesség, (szabályszegés ill. az elkövetett szubjektív hiba • A kár, az egészségkárosodás, vagy halál között az ok okozati összefüggés • Az orvos ill. egészségügyi intézmény felróhatósága alól nem tudja kimenteni magát • Amennyiben a fenti feltételek közül bármelyik hiányzik, jogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor.

14. Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége Dr.Keller Éva Dr.Dósa Ágnes

15. Három tényező érdemel kiemelt figyelmet • hány eljárás indul, mennyi végződik a felperes pernyertességével • a felróható károkozások esetében milyen arányban próbálja meg érvényesíteni a beteg az igényét • amerikai és az európai adatok közötti miért van olyan nagy különbség

16. Számadatok • Hivatalos statisztika nincs, sem nálunk, sem Európában máshol – de empirikus tanulmányok azért vannak • egy biztos: a rendszerváltást követően idehaza nőtt az eü. kártérítési eljárások száma • felperes pernyertességének aránya is változott

17. Harvard Medical Practice Study • ún. kórlaprevíziós tanulmány • kórházi kezelések 3,7 %-ában adverse event; ezek egynegyede gondatlan, tehát száz kórházi kezelésre esik egy compensable adverse event • érvényesített igények és a felróható károkozások aránya 1:8, de nem ugyanazt érvényesítették

18. Amerikai és európai adatok közötti különbség okai • anyagi jogi szabályok nagyon hasonlóak • eljárási szabályok nagyon különbözőek • az amerikai malpractice crisis okai elsősorban az eljárási szabályokban keresendők • esküdtek szerepe, • „american rule”, mindenki viseli a saját költségeit, • contingency fee, • tb. rendszer különbségei

19. Tendenciák a magyar bírói gyakorlatban I. • nem vagyoni kártérítési gyakorlat átalakulása • esély fogalmának átértékelése • tájékoztatás hiányára alapított ügyek előtérbe kerülése

20. Tendenciák a magyar bírói gyakorlatban II. • korábban „immunitást” élvező szakmák előtérbe kerülése (onkológia, patológia, pszichiátria) • szervezési hiba miatti felelősség • gondozási, ápolási kötelezettség elmulasztása • eljárási szempontból: ETT szerepének átalakulása

21. Nem vagyoni kártérítés I. • büntetőjogi szankciót helyettesíti? • összegszerűség – emelkedő tendencia • általam ismert legmagasabb – 15 millió (nem egészségügyi) • egészségügyi – 7 millió (1997-es károkozás) • fiatal betegnek több, újszülött elvesztésekor kevesebb

22. Nem vagyoni kártérítés II. • hozzátartozó elvesztésért – nem kell hozzá elhúzódó gyászreakció • jogosulti kör: gyermek, szülő, testvér, házastárs (élettárs nem!) • olyan betegnél is megítélik, aki nem képes a nem vagyoni kártérítés nyújtotta előnyök megélésére – ez mit kompenzál?

23. Nem vagyoni kártérítés III. • ha a kereset benyújtása után hal meg a jogosult, a jogutódok perbe léphetnek – ez mit kompenzál? • új Ptk.-ban megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette sérelemdíj lesz, aminek már kimondottan az elégtétel a funkciója

24. Tájékoztatás hiányára alapított keresetek • Kockázat körébe tartozó esemény következik be, ezért kártérítés nem jár • De: a tájékoztatás elmulasztása miatt a beteg nem volt abban a helyzetben, hogy megalapozottan döntsön – megalapozhatja a kártérítés iránti igényt

25. Tájékoztatás hiányára alapított keresetek • Németországban keresetek felét erre alapítják, nálunk is egyre inkább ez a tendencia, mert • könnyebb bizonyítani, mint a kezelési hibát • szakértőt meg lehet kerülni, bírónak nagyobb az önállósága • kórházak egyelőre teljesen védtelenek

26. gyakran hallani, hogy az új Eütv. miatt növekedett meg az ilyen igények száma • nem igaz • a tájékoztatásra vonatkozó alapvető szabályokat a régi Eütv. is tartalmazta, ez alapján is sok ítélet született

27. Tájékoztatás terjedelme • diagnózis, prognózis • javasolt kezelések, vizsgálatok, • azok elvégzésének, elmaradásának kockázatai • döntési joga • javasolt életmód

28. Eütv.„A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.”

29. Jogesetek a magyar bírói gyakorlatból • Kockázatokról való tájékoztatás elmulasztása • gerinckorrekciós műtét, nyaki gerincvelő sérülés • lágyéksérvműtét, heregyulladás, hereeltáv.

30. Kezelési alternatívákról való tájékoztatás elmulasztása • hallux valgus, Mayo műtét • vesekő operáció

31. bizonyítási teher az alperest terheli • nem a százalékos valószínűség számít, hanem a kockázatnak a beteg döntésére gyakorolt súlya • ezt a magyar LB is kimondta • német bírói gyakorlatban egészen extrém ítéletek (pl. Schutzimpfung-urteil, autotranszfuzió)

32. általános beleegyező nyilatkozat nem elég • LB: „a felvétel napján még a vizsgálatok megkezdése előtt a kivizsgálásba, kezelésbe és a műtétbe beleegyező nyilatkozat önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes a megfelelő tájékoztatást megkapta”

33. LB: „A tájékoztatás elmulasztása folytán a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy maga döntse el: a lehetséges kockázat és szövődmény ismeretében is vállalja-e a műtétet, vagy ahhoz a hozzájárulását megtagadja.”

34. LB: „az általánosságban megfogalmazott tájékoztatás nem megfelelő, annak olyannak kell lennie, hogy a beteg, illetőleg a döntési helyzetben lévő - az adott esetben a szülő – minden olyan lényeges tény és körülmény birtokába kerüljön, amelyek ismeretében megalapozottan tud dönteni a műtéthez való hozzájárulás megadásának kérdésében”

35. Esély megítélése • gyógyulási esély elvesztése, mint kár – a bírói gyakorlat az utóbbi években nagyon kitágította a határait

36. leggyakoribb esetek: • daganatos betegség • myocardialis inf. • trombo-embóliás szövődmények • késlekedés a császármetszéssel

37. LB legutóbbi ítéleteiben kibontakozott tendencia • nem az okozati összefüggés keretében értékeli (okozat fennáll, ha a halál összefügg a tevékenységgel), hanem a felróhatóság körében (azt kell bizonyítani hogy a legnagyobb gondosság esetén is bekövetkezett volna a halál) • ez óriási különbség, mert így a bizonyítás (és a bizonyítatlanság terhe) az alperesen van!

38. nem kell teljes bizonyosság, a valószínűség is elég • „nem a természettudományos bizonyosság a lényeges, hanem az elegendő bizonyítás a felperesek részéről, ha annak a valószínűsége kimondható, hogy az életben maradására több lett volna az esély a II. r. alperes által nyújtott terápia mellett”.

39. Korábban immunitást élvező szakmák előtérbe kerültek • onkológia, patológia, radiológia – esély fogalmának átértékelése miatt • pszichiátria • beutalás személyes vizsgálat nélkül • beteg őrzésének elmulasztása

40. Szervezési hiba • tapasztalat elégtelensége • kórházi fertőzés • elégtelen műszerezettség

41. Őrzési kötelezettség • nagyon szigorú gyakorlat • leesik az ágyról, elesik, felborul az infúziós állvány, részeg műtősfiú elesik a beteggel, zavart beteg kézfejében kimozdul a tű és necrosis alakul ki

42. HCV perek • állam szembeni kártalanítási per • miért kell az államnak kártalanítania? • Régi Eütv. „Ha az állampolgár a gyógyszer alkalmazása folytán egészségében vagy testi épségében károsodott, megrokkant, vagy meghalt, őt, illetőleg az általa eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja.”

43. LB eldöntötte, hogy a vér ugyan nem gyógyszer, de gyógyszerként alkalmazzák • új Eütv. már kifejezetten a vérkészítményt kapó személyt rendeli kártalanítani

44. okozati összefüggés • aki kapott vért 1992 előtt, és nincs egyéb rizikófaktor (pl. tetkó), akkor az okozati összefüggést elfogadja • elévülés • mikor kezdődik? • károkozás ideje - amikor vért kapott • károsodás bekövetkezte – amikor a tüntetek jelentkeztek