FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS

1. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch> <tfleisch@vki.hu> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19.

2. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS – FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS • Bevezetés. Fenntartható Fejlődés Stratégia, mint a Nemzeti Fejlesztési Terv kötelező előzményehttp://www.fenntarthatosag.hu • Az elkészült húsz ágazati stratégia egyike volt a fenntartható közlekedés és infrastruktúra • Ehhez készült egy külön preambulum a fenntarthatóság értelmezése céljából, ez a mostani blokk első fele • A teljes témakör három blokkja: a fenntartható fejlődésről általában, a fenntartható közlekedés és infrastruktúra irodalma, a fenntartható közlekedési stratégia elemei

3. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL • ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amelykielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” • Nyelvi korrekció: „Olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” • Inter-generációs szolidaritás • [Térbeli kiegészítés – intra-generációs szolidaritás/önvédelem ld. múlt óra, második blokk]

4. KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL • A „három krumpli” • Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen

5. KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL • A „három krumpli”rendszerösszefüggésberendezve • Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani • Közvetlenül a ‘gazdaság’, esetleg a ‘társadalom’ folyamataira tudunk hatni. E rendszerek fenntarthatóságá-nak vannak külső és belső feltételei. - Kapcsolatok

6. RENDSZERÜNK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELTÉTELEI • A fenntarthatóság külső feltételei: az input ne lépje túl az erőforrások regenerálódási ütemét; az output ne haladja meg a természet felvevőképességét; (+ a nem-megújulók használatának kifuttatása megújulókkal való helyettesíthetőségük üteme szerint). • A fenntarthatóság belső, (rendszerműködési) feltételei: a rendszer érzékelje a peremfeltételeket, annak megfelelően működjön; és alakuljanak ki e működés önszabályozó belső alrendszerei. • A fenntarthatóság belső feltételeinek kielégítése megújulóközlekedési szakértelmet igényel

7. A FENNTARTHATATLAN KÖZLEKEDÉS BELSŐ ÖNERŐSÍTŐ FOLYAMATAI • A mai ágazati alrendszereknek is vannak önerősítő folyamatai, ezeket azonban nem a külső fenntarthatósági korlátok vezérlik. • A közlekedési rendszert érintő feladat tehát kettős: + elemezni kell a jelenlegi folyamatokat, és megbontani a mai fenntarthatatlan működést stabilizáló visszacsatolásokat; (néha intézményi vagy tudati rögzültségeket,+ kiépíteni azokat a rendszerműködéseket, melyek képesek a fenntartható működést stabilizálni.

8. A FENNTARTHATATLAN KÖZLEKEDÉS BELSŐ ÖNERŐSÍTŐ FOLYAMATAI • Az infrastruktúra létesítmények élettartama hosszú, de ennél is nagyobb időszakra terjed ki a strukturális meghatározottság, amit létrehoznak. • Kényszeres állandó toldozás: az új építés is a régi struktúrát építi. Pálya-függés (path dependency). • Nagy rendszerré kiépülő közlekedési alágazatok: vasúti minta - központi tervezés, üzemi/technikai szempontok prioritása, „természetes monopólium” • Az alágazatok intézményei nyitottak a „még gyorsabb, még erősebb, még speciálisabb” irányokra, (TVG, autóút, tankhajó stb.), nehezebben látják be azt, ha irányt kell váltani, mert ellehetetlenül a közlekedés.

9. A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI Eltolódás az egyes közlekedési módok szerepében. Az újabb technológia időről időreújabb domináns közlekedési módot alakít ki. Forrás: Nebojsa Nakicenovic IIASA 1988

10. A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI • Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése • Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete. • Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája. • ???

11. A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI • Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése • Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete. • Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája • ???. • Poszt-modern időszak: „everything goes” • Nincs domináns közlekedési alágazat • Integrációk, együttműködések, szövetségek.

12. A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS SZAKIRODALMÁNAK TANULSÁGAI • Az alágazati dominanciát elősegítő technológia helyett az integrációkat elősegítő technológia. • A hardver (pálya + jármű) fejlesztésében alkalmazott technológia túlsúlya helyett a szervezésben, szabályozásban alkalmazható technológia (‘szoftver’) • Üzemi technológiai racionalitás túlsúlya helyett a felhasználói, kiszolgálási szempontok előtérbe kerülése (‘a felhasználó legyen a közlekedéspolitika fókuszában’ – Time to decide 2001) • Kínálati megfontolások prioritása helyett a keresleti szempontok előtérbe kerülése • A két kulcsfogalom, az elérhetőség és a mobilitás javítása közül az elérhetőség szempontjainak előtérbe kerülése

13. A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE • Együttműködések, stratégiai szövetségek, integrációk • Közlekedésen belül: különböző közlekedési módok együttműködése (intermodalitás), távolsági és helyi közlekedés együttműködése, térségi közlekedési szövetségek + állomások új szerepe • A közlekedés jobb beágyazása:szakpolitikák integrációja (közlekedés a várospolitikával, területi politikával stb.), döntési folyamatok társadalmi beágyazása, felhasználói szempontok érvényre jutása, értékelés befoglalása a fejlesztésekbe(vége)

14. EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI • (Elsősorban egy 1998-ban készült közlekedési akcióprogram alapján) • A eseti módon kialakuló programok helyett egy átfogó fenntartható közlekedési program kidolgozása • COWI szektor-programok KTM megbízásra • A szektor-programok hatásáról • A közlekedési szektor-program tanulságai

15. EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI

16. EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI

17. EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI

18. EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI

19. EGY KÖRNYEZET-BARÁT KÖZLEKEDÉS-POLITIKA ELEMEI

20. A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE • A közlekedés mennyiségének visszafogására irányuló lépések • A motorizált közlekedés csökkentésére irányuló lépések • A közlekedés térbeli megosztásának változtatása • A közlekedés időbeli lefolyásának változtatása • A közlekedés összetételének változtatása • A közlekedés szennyezés kibocsátása / forrásfelhasználása csökkentése • A közlekedés társadalmi beágyazódását segítő lépések • A meglévő létesítmények megbecsülése, kiegészítése, felújítása

21. A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE

22. HOGYAN TOVÁBB? • Első feladat a céloknak, következtetéseknek az általános szinten történő megvitatása, pontosítása • A pontosított célok alapján áttekintendők és megszűrendők a jelenlegi közlekedéspolitika meglehetősen eklektikus célkitűzései • A fenntartható közlekedés stratégiai fókuszai egy konzisztens keretet kell biztosítsanak a közlekedéspolitika szakmai célkitűzéseinek a meghatározásához (‘indikátorok’) • E keretek között el kell kezdeni a (fenntartható) közlekedéspolitika kidolgozását.

24. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS A NEGYEDIK BLOKK VÉGE Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19.