A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA

1. A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA Marosi Ildikó PPKE JÁK 2014. március

2. Igazgatási modellek • 1. miniszteri modell – minden, a bíróságokkal kapcsolatos igazgatási kérdés az igazságügyi miniszter hatáskörében van; (Ausztria, Finnország) • 2. vegyes modell – az igazgatási feladatok megoszlanak az igazságügyi miniszter és választott bírói testületek között; (Olaszország, Franciaország) • 3. önkormányzati modell – a választott bírói tanácsok széles igazgatási hatáskörrel rendelkeznek; (Svédország, Dánia, Hollandia)

3. Igazgatási modellek • Központi kategóriák: • Bírói függetlenség; • Átláthatóság; • Hatékonyság; • Számonkérhetőség.

4. Külső „elvárások” • Európa Tanács Miniszteri Bizottságának • 1994. október 13-án elfogadott R (94) 12-es számú ajánlása • „IV. 37. pont – Néhány tagállamban a bírói testületek vagy az Igazságügyi Minisztérium részt vesznek a bíróságok és törvényszékek igazgatásában. Megismételve, ilyen keretek között minden beavatkozásnak a bírói függetlenség tiszteletben tartásán kell alapulni.”

5. 1990 – 1997 I. • Minisztériumi – vegyes modell • A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény • A bíróságok feladata: • Védik és biztosítják az alkotmányos rendet, • Az állampolgárok és az állami, társadalmi és gazdasági szervek jogait, törvényes érdekeit, • Nevelik az állampolgárokat a törvények, tiszteletére, az állampolgári fegyelemre, • A törvényesség érvényre juttatása.

6. 1990 – 1997 II. • A bíróságok irányításának három szereplője van: • LB • IM – miniszter • Bírói testületek (1991. november 29-étől)

7. 1990 – 1997 III. • LB – csak szakmai irányítást gyakorol, a törvény megfogalmazásában: „… a jogalkalmazás egysége érdekében elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett.”

8. 1990 – 1997 IV. • 51. § - az igazságügyi miniszter minden igazgatási jogkörére kiterjedő egy paragrafus… • Jogalkotási feladatok: • bíróságok szervezet, eljárásai, • egyéb anyagi jogi jogszabályok előkészítése, • maga is alkot bíróságokra vonatkozó jogszabályokat (miniszteri rendeletek); • A „bírói függetlenség sérelme nélkül”: • biztosítja a működés személyi és anyagi feltételeket, • irányítja és ellenőrzi a bírósági belső igazgatást, • szabályozza a bírósági ügyvitelt [123/1973. (IK.1974.) IM utasítás]

9. 1990 – 1997 V. • Bírói testületek • Országos szinten: • Országos Bírói Tanács • 21 tag – öt évre – elektoros választás • Egyetértési jogot gyakorol – az éves költségvetés tervének előterjesztésénél, a bírósági költségvetés megyei bíróságok közötti szétosztásánál, a bér- és létszámfejlesztés megyei bíróságok közötti felosztásánál, • Helyi szinten: • Összbírói értekezlet, és bírói tanács • 5-13 tag – öt évre, közvetlenül választja az összbírói értekezlet • Egyetértési jogot gyakorol – a megye helyi bíróságok költségvetési viszonyai tekintetében.

10. 1990 – 1997 VI. • IGAZSÁGÜGYI MINISZTER • Országos Bírói Tanács megyei elnök, BT megyei elnök, BT megyei elnök, BT megyei elnök, BT megyei elnök, BT megyei elnök, BT

11. 1990 -1997 VII. • 53/1991. (X. 31.) AB határozata • Alkotmányos az hogy a i. miniszter biztosítja a bírósági működés személyi és anyagi feltételeit? - igen • 38/1993. (VI. 11.) AB határozat • A bíró és a bírósági vezető miniszter általi kinevezése akkor alkotmányos, amennyiben abban vagy maga a bírói hatalmi ág közreműködik (testületei révén) a döntést meghatározó módon vagy más hatalmi ág semlegesíti a politikai meghatározottságot • 28/1995. (V. 19.) AB határozat • Alkotmányellenes, ha a végrehajtó hatalmat törvény nem korlátozza abban, hogy a költségvetési törvény bíróságokra vonatkozó fejezetén belül a címek között átcsoportosíthasson – bíróságok működőképessége

12. 1997 – 2011 I. • A 1990-es évek elejének divatja, • Különbség dél-Európa és észak-Európa között: • Dél-Európa – cél: bírák függetlenségének erősítése, ítélkezési színvonal emelése - a testületi funkció: a bírák kiválasztása, javadalmazás, előmenetel, fegyelmi felelősség – minél nagyobb az autonómia, annál nagyobb a korporativizmus (önérdek-érvényesítés), a kontroll nélküliség veszélye; • Észak-Európa – cél: bírósági igazgatás hatékonyságának növelése – a testületi funkció: igazgatás, bírósági költségvetés, működéssel összefüggő feladatok – külső, szervezeten kívüli kontroll meghagyása (pl. i. miniszter)

13. 1997 – 2011 II. • Cél: - az ítélkezés minőségének javítása, • - az időszerűség biztosítása, • - a teljes szervezeti autonómia, • - és a bírósági igazgatás olyan rendszere, amely • - a semleges bírói hatalmat elkülöníti a végrehajtó és a tv.hozó hatalomtól, • - az i. miniszter jogköreit teljesen megszünteti, • - helyette 2/3-ad részben bírákból, 1/3-ad részben delegáltakból álló testületet hoz létre e jogkörök ellátására, amelynek munkáját hivatal segíti, • - és újraszabályozza a bírói testületek hatásköreit.

14. 1997 – 2011 III. • 1997. évi LXVI. törvény • Alapelvek: • Az eddigiekhez képest (függetlenség, ig. szolgáltatás monopóliuma, jogállási alapelvek stb.); • Költségvetési önállóság (!); • Bírósághoz fordulás joga; • Törvényes bíróhoz való jog – ügyelosztási rend elvei (!) ügyáthelyezés(!) • Előre meghatározott, • Tanácsok összetételét rögzíti, • Tanácsok – ügycsoportok párosítása – helyettesítés rend, • A tárgyaló bírósági vezető ügyei, • Eltérés indokai, nyilvánossága. • Nyilvánosság elve; • Tanácsok összetétele [a bírósági titkár szerepének növelése (!)]

15. 1997 – 2011 IV. • A bírósági igazgatás szereplői: • Külső igazgatás – megszűnt; • Országos igazgatás (központi szint): • Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), elnöke = LB elnöke • Belső igazgatás (bírósági szint): • ítélőtáblai elnök, megyei elnök, helyi bírósági elnök

16. 1997 – 2011 V. • Az OIT összetétele: • 16 fő, • 9 bíró – legalább 5 éves bírói gyakorlattal, elektoros választással a bírák által megválasztva (arányosítás a vezetők és a nem vezető bírák között), 6 évre, nem megismételhető mandátum, • Delegált tagok – LB elnöke, i. miniszter, legfőbb ügyész, államháztartásért felelős miniszter, Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, 2 országgyűlési bizottság egy-egy tagja,

17. 1997 – 2011 VI. • Az OIT jogkörei: • Költségvetési önállóság (az éves költségvetés összeállítása, a Kormány csak előterjeszti az Ogy.-nek – Ogy megszavazza/vagy nem, a végrehajtásának meghatározása, kiemelt előirányzatok meghatározása, döntés + belső ellenőrzés irányítása, bírósági statisztika meghatározása) külső ellenőrzés - ÁSZ; • Létszámgazdálkodás (ügyteher szerinti bírói és alkalmazotti létszám meghatározása); • Bíróság válás (kinevezés, felmentés, vagyonnyilatkozatok, munkáltatói jogkör gyakorlója, ítélőtáblák és megyei bíróságok szmsz-ének jóváhagyása); • Tájékozódik a bírói gyakorlatról; • Központi oktatás; • Jogszabályok véleményezése; • Szabályzatok, ajánlások, határozatok; • Egyebek. • OIT – hivatal – viszonya a megyei bíróságokkal, táblabíróságok reprezentáltsága

18. 1997 – 2011 VII. • Az OIT működése: • - testületi működés, • rendszeres (havi) ülésezés, • Szótöbbséggel hozza határozatait – szavazatok egyenértékűek (!), • Működését determinálja az elnök, a tagja, a hivatal vezetője • - nem nyilvános, • - nem szószerinti jkv (szavazás ténye, eredménye, a döntés), • - normatív és egyedi határozatok (külső, belső) nyilvánossága, + sajtó számára kiadott közlemény, • - külső kontroll – a delegált tagok által

19. 1997 – 2011 VIII. • Az OIT vezetője • – a bírósági igazgatási irányítója – elnök, egyben a LB elnöke is; • A nyilvánosság csatornája – évente beszámol a bírósági vezetőknek és az Ogy-nek; • Kinevezi és felmenti a hivatal vezetőjét; • Elnök (jogkörei) – OIT (hatáskörei) viszonya • Elnök (központi igazgatási jogkörei) – LB (szakmai irányítási jogkörök) viszonya

20. 1997 – 2011 IX. • Az OIT Hivatala • Előkészíti az OIT üléseit, végrehajtja annak döntéseit, • Meghatalmazással képviseli az OIT-t, annak elnökét, a bíróságokat peres eljárásokban, • A hivatal vezetője • Csak hivatásos bíró lehet, • Pályázat útján, • Határozatlan időre, • Összeférhetetlenségi szabályok • Indokolás nélkül felmenthető • Egyszemélyi felelős vezető (hivatal működéséért)

21. 1997 – 2011 X. • Kormány, Országgyűlés Országos Igazságszolgáltatás Tanács Elnöke – LB elnöke Hivatala megyei bíróságok, bt helyi bíróságok Ítélőtáblák, bt

22. 1997 – 2011 X. • 97/2009. (X. 16.) AB határozat • Nem sérti a bírói hatalmai ág függetlenségét az, ha az OIT-nek tagja a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom egy-egy (két-két) képviselője