Hálózatok

1. Hálózatok

2. Egy klasszikus hálózat legalább egy központi számítógépből, azaz szerverből és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll. Hálózatok

3. A szerver funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez magába foglalhatja az adatok központi tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából, továbbá különféle szolgáltatások nyújtását a hálózati felhasználók számára. Hálózatok

4. Terminál: Olyan – képernyőből és billentyűzetből álló – eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a számítógép-hálózat központi számítógépével kommunikáljunk. Hálózatok

5. Terminál: Egy terminál alapesetben nem rendelkezik saját háttértárral, esetleg saját CPU-val sem. Mivel a terminál nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, hálózati kiszolgáló hiányában önálló munkavégzésre alkalmatlan. Hálózatok

6. A hálózatok csoportosítása kiterjedésük alapján • Helyi hálózatok, más néven LAN (Local Area Network) • Városi hálózatok, vagy MAN (Metropolitan Area Network) • Kiterjedt hálózatok, vagy WAN (Wide Area Network) Hálózatok

7. A helyi hálózatok (LAN) általában egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el, esetleg néhány egymáshoz közeli épületet kötnek össze. A helyi hálózatok segítségével gyors és megbízható kapcsolatot teremthetünk a számítógépek között. Legelterjedtebb változatai az úgynevezett Ethernet hálózatok. Helyi hálózatok

8. A városi hálózatok (MAN) általában egy település határain belül működnek. Ilyen például a kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere is. Városi hálózatok

9. A kiterjedt hálózatok (WAN) túlnyúlnak egy település határain, egy országra, egy kontinensre vagy akár az egész világra kiterjedhetnek. Az egyik legismertebb ilyen hálózat az internet. Kiterjedt hálózatok

10. A csatlakozási mód kiválasztásakor elsősorban az igényelt adatátviteli sebességet vesszük figyelembe, és azt, hogy állandó vagy ideiglenes kapcsolatra van-e szükségünk. Az internetre való csatlakozás

11. A telefonvonalon az információk elektromos hullámok formájában terjednek. Telefonvonal

12. Analóg telefonvonal használata esetén a hanghullámok velük megegyező formájú elektromos hullámok – vagy más információk –formájában továbbítódnak. Telefonvonal

13. Digitális telefonvonal alkalmazása esetén a hanghullámok – vagy más információk – a másodperc tört része alatt mért rezgéserősséget jelző számsorozatként kerülnek továbbításra. Telefonvonal

14. Digitális telefonvonal alkalmazása esetén a hanghullámok – vagy más információk – a másodperc tört része alatt mért rezgéserősséget jelző számsorozatként kerülnek továbbításra. A számokat a telefonvonalon binárisan, egyeseket és nullákat jelképező elektromos impulzusok továbbítják. Telefonvonal

15. Az adatátviteli sebességet – más néven sávszélességet – a másodpercenként átvitt bitek számával mérjük. Az alap mértékegység a bps(bit per seconds / bit per másodperc), melynek váltószámait a következő táblázat tartalmazza. Az adatátviteli sebesség

16. Mértékegység Bps Kbps1 000 bps Mbps1 000 Kbps Gbps1 000 Mbps Tbps1 000 Gbps Az adatátviteli sebesség

17. A kapcsolt vonali (PSTN: Public SwitchedTelephoneNetwork) csatlakozás hagyományos telefonvonalon történő adatátvitelt jelent. Ez a legkisebb beruházást igénylő csatlakozási mód, de viszonylag kis mennyiségű adat átvitelére képes, és csak ideiglenes kapcsolat fenntartására alkalmas. Az adatátviteli sebesség

18. Az ISDN (IntegratedServices Digital Network) a hagyományos telefonvonalakhoz hasonló, ideiglenes kapcsolat fenntartására alkalmas, de digitális jellegéből adódóan nagyobb sebességű adatátvitelt biztosít. Egy ISDN vonal általában két, úgynevezett csatornából áll, mely lehetővé teszi két telefonvonal, vagy csatornánként 64 Kbpssebes-ségűinternetkapcsolat fenntartását. Az adatátviteli sebesség

19. Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line – aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) technológiával a hagyományos analóg telefonvonal digitális vonallá alakítható. Az adatkommunikáció két irányának (feltöltés és letöltés) sebessége eltérő. Az adatátviteli sebesség

20. A topológia a hálózatok fizikai kialakítását takarja. Topológiák

21. Simplex. Egyirányú adatfogalomra ad lehetőséget, azaz egyszerre az adó ad, míg a vevő vesz. • Félduplex. Mind az adó és mind a vevő képes adatok vételére és adására, de nem egy időben. • Duplex. Mind az adó és mind a vevő képes akár egyszerre, egy időben az adatok adására és vételére. Átvitel Szerinti Topológiák

22. Sín (vagy busz): A legegyszerűbb hálózati fajta. Egyetlen adatszálra vannak a hálózatban részt vevő számítógépek rákötve. A szál végén helyezkedik el a központi gép, amely egyszerre egy számítógéppel tud kommunikálni. A hálózat ezáltal rendkívül lassú Hálózati Elrendezés Szerinti Topológiák

23. Csillag: A hálózat résztvevőit külön kábel csatlakoztatja a központi géphez. Bármelyik munkaállomás közvetlenül kommunikálhat a központi géppel. A hálózat igencsak gyors, de az egyes munkaállomások közötti kommunikáció közvetett, azaz kizárólag a központi gépen keresztül lehetséges. Hálózati Elrendezés Szerinti Topológiák

24. Fa: Aközponti géphez kapcsoló (úgynevezett kiszolgáló) gépek tartoznak. Ezek alhálózatokat eredményeznek, amelyeken belül a résztvevők a kiszolgáló géppel állnak közvetlen kapcsolatban. Hátránya, hogy ha valamelyik munkaállomás a központi géppel szeretne kommunikálni, azt csak a kiszolgálón keresztül teheti meg. Hálózati Elrendezés Szerinti Topológiák

25. Gyűrű: Ennél a topológiánál a számítógépek (beleértve a központi gépet is) sorosan vannak összekötve. Az adatáramlás mindig egyirányú (az óramutató járásával megegyezően vagy ellenkezőleg történik), aminek köszönhetően a központi gép által küldött adatot közvetlenül az első munkaállomás kap meg. Hátránya, hogy kábelszakadásnál az egész hálózat megbénul, továbbá időigényes lehet amíg az adatok munkaállomásról-munkaállomásra haladva elérik a céljukat. Hálózati Elrendezés Szerinti Topológiák

26. Kombinált: A hálózatok olyan különleges megjelenése, ahol a hálózat minden munkaállomása közvetlenül össze van kötve egymással, illetve a központi géppel. Előnye a hálózat minden tagja azonnali kommunikációt tud lebonyolítani egy másik taggal. Hálózati Elrendezés Szerinti Topológiák

27. Összeköttetés-alapú: Az ilyen hálózatok esetében az üzenetek sorrendje meghatározott. Csak hálózati ponttól hálózati pontig történhet. • Összeköttetés-mentes: Esetében az üzenetek a címzett teljes címét tartalmazzák, és egymástól függetlenül érkezhetnek meg rendeltetési helyükre. Szolgálat Típusa Szerinti Topológiák

28. Kliens-szerver alapú: A legegyszerűbb topológia, amely esetében kiszolgálók és igénylők között zajlik le az adatcsere. Szervezés Szerinti Topológiák

29. Peer topeeralapú: Szintén egyszerű topológia, amely esetében ismeretlen a kiszolgálógép. A hálózat elemei egyenrangúak, azaz egymás adatait cserélik. Szervezés Szerinti Topológiák

30. Arcnet alapú: A DataPointTM cég által kidolgozott hálózati forma, amely egyszerre egy szálat, és ezen 255 számítógép kezelését teszi lehetővé. Széles körben alkalmazzák kisebb cégeknél, illetve oktatási intézményekben. Szervezés Szerinti Topológiák

31. Ethernet alapú: Előnye, hogy egyszerre négy szálat tud kezelni, és szálanként 100 (összesen tehát 400) számítógép kezelését teszi lehetővé. Szervezés Szerinti Topológiák

32. A társelemek közötti hálózati kapcsolat megteremtésére, fenntartására és bontására irányuló eljárásgyűjteményt protokollnak nevezzük. Protokollok

33. Megjelenési formák: • DLC. Teljes nevén Data Link Control. Segítségével kapcsolatot hozhatunk létre különböző típusú és operációs rendszerű számítógépekkel, amelyek ugyanazt a hálózati csatolót használják. • IPX. Teljes nevén InternetworkPacketeXchange. A hálózati réteg feladatát betöltő protokoll. Protokollok

34. Megjelenési formák: • LIP. Teljes nevén Large Internet Protocol. Internet-elérést és kezelést szolgáló protokoll. • LSL. Teljes nevén Link SupportLayer. Összeköttetést támogató protokoll. Protokollok

35. Megjelenési formák: • MLID. Teljes nevén Multiple Link Interface Driver. Többféle szervezéstopológiát konvertáló (azaz azonos szintre hozó) protokoll. • NCP. Teljes nevén NetwareCoreProtocol. Azon eljárások gyűjteménye, amelyeket egy hálózati operációs rendszernek végre kell hajtania ha egy munkaállomás felől érkező kérést a központi számítógép ki akar szolgálni. Protokollok

36. TCP/IP. Teljes nevén TransmissionControlProtocol/Internet Protocol. Internet-kapcsolódáshoz is alkalmas protokoll. Protokollok

37. Alkalmazásai: • Bootp. Hálózatról történő számítógépindítás. • DNS. Teljes nevén Domain Name System. Általános név/cím feldolgozási szolgáltatás. • FTP. Teljes nevén File TransferProtocol. Kizárólag állományok és könyvtárak átvitelére szolgáló forma. Protokollok

38. Alkalmazásai: • Kerberos. Az egyedi felhasználói jogosultságot ellenőrző rendszer. • NDB. Teljes nevén Network Data Base. Távoli adatbáziselérési rendszer. • NFS. Teljes nevén Network File System. Távoli adattároló elérésére szolgál. Protokollok

39. Alkalmazásai: • LPD. Teljes nevén Long Printer Distance. Távoli nyomtatóelérési szolgáltatás. • POP. Teljes nevén Post Office Protocol. Levelező protokoll. • Rexec. Távoli parancsvégrehajtás. Protokollok

40. Alkalmazásai: • Routed. Dinamikus átjáró protokoll. • SMTP. Teljes nevén Simple Mail TransferProtocol. Elektronikus levelezéshez használt protokoll. • SMS. Teljes nevén ShortMessage Service. Valójában a GSM (teljes nevén Global System for Mobile communications) rendszerű mobiltelefon szolgáltatók egyik lehetősége, de mivel mobiltelefonról számítógépre is küldhető üzenet, ebbe a csoportba soroljuk. Protokollok

41. Alkalmazásai: • SNMP. Teljes nevén Simple Network Management Protocol. A hálózatra kapcsolt operációs rendszer nélküli eszközök vezérlését írja le. • Telnet. Távoli számítógépek elérését biztosító terminálemulációs szolgáltatás. Protokollok

42. A protokoll zavartalan működéséért a DHCP (teljes nevén DynamicHostConfigurationProtocol) a felelős, ami a hálózat egyszerű konfigurálását biztosítja, továbbá elejét veszi a címek ütközésének. Protokollok

43. Egy cég vagy magánszemély valamely rendszerben tárolt, nem publikus adatainak illetéktelen hozzáféréstől való védelmét, valamint a fontos – pl. üzleti jellegű – információk folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását információvédelemnek nevezzük. Információvédelem

44. Az információvédelmet a következő eszközökkel tudjuk biztosítani: • A hozzáférés-jogosultság rendszerének felépítése, a jogosultság kiosztása. • A hozzáférés-ellenőrzés rendszerének megvalósítása • A nyilvántartások rendszerének és folyamatának kialakítása, • Megbízható működés, valamint az adatok sértetlenségének • Szisztematikus, rendszeres adatmentés, • Az esetlegesen fellépő szoftver- vagy hardverhibák ellenőrzése és elhárítása, • Az esetlegesen megsérült adatok gyors helyreállításának Információvédelem