Földtani ismeretek

1. Földtani ismeretek 9. témakör: Földtani állapotfelmérés Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens

2. Témakör vázlat Cél: • a környezet "null – állapotának” feltérképezése • egy kialakult környezeti kár felmérése Módszer: komplex térképsorozat vagy céltérképek készítése Az állapotfelmérés tárgya: • a környezet földtani, geomorfológiai, vízföldtani viszonyainak tisztázása, és • a környezetet felépítő közeg tulajdonságainak „in situ” és laboratóriumi vizsgálata

3. A földtani térképezés lépései • Kutatási program összeállítása • Előkészítő munkák • A terepi felvétel • Mesterséges feltárások létesítése • „In situ” mérések • Anyagvizsgálatok • Térképszerkesztés és szöveges melléklet készítése

4. A földtani térképezés lépései 1. Kutatási program összeállítása: • a cél megnevezése • a terület lehatárolása • a munkák ütemezése • a kutatás módszerei • a munka szöveges és térképi produktumai • a költségek megtervezése

5. A földtani térképezés lépései 2. Előkészítő munkák: • a földtani térképek topográfiai alapjainak (Gauss, sztereo, EOTR) kiválasztása és beszerzése • az irodalom tanulmányozása: publikációk és kéziratos jelentések, archív térképanyagok • értékelhető feltárások dokumentációjának összegyűjtése és rendszerezése (fúrási adatok, aknák, feltárások, bányák, stb.) • szakvélemények (archív): vízügyi, építésügyi, bánya • fejlesztési tervek (általános, regionális, lokális) • szórványanyagok

6. A földtani térképezés lépései • előzetes légifénykép kiértékelések készítése (a ténylegesen létező feltárásoknak és a negyedidőszaki képződmények genetikai típusainak lehatárolása, előzetes tektonikai kiértékelés, a térképezés eredményeivel történő fokozatos korrekció) • az előkészítés írásos és térképi termékeinek összefoglalása (előzetes adatfeldolgozás és értékelés, tematikus térképek)  útvonaltérkép + problémavázlat készítése

7. A földtani térképezés lépései 3. A terepi felvétel • a terület előzetes bejárása • feltárási és vizsgálati terv: a megkívánt feltárási sűrűség, a méretarány, a morfológiai bonyolultság, a földtani nehézség függvényében (a fúrások, a mesterséges felszíni feltárások, az in situ vizsgálatok és az anyagvizsgálatok elvégzése a mindenkori térképező felelőssége)

8. A földtani térképezés lépései • részletes terepbejárás és felvétel: terepi megfigyelések, természetes és mesterséges feltárások leírása (pl. 1:10.000 méretarány esetén a térképezendő képződmény vastagsága 1 m, az ábrázolási lehetőség 20 m, az ábrázolási pontosság 10 m), a jegyzőkönyv vezetése (tartalmi követelmények: a fontosabb földtani, szerkezetföldtani, építésföldtani, hidrológiai, hidrogeológiai, geomorfológiai és egyéb szempontok rögzítése)

9. A földtani térképezés lépései 4. Mesterséges feltárások létesítése • fúrások (zavartalan vagy zavart mintavétellel, gépi száraz és öblítéses, forgatva és ütve működő, mag és teljes-szelvényű, valamint kézi spirál, Földváry, Piston, orosz mintavevő, stb.) • mintavétel (dokumentáció és anyagvizsgálat céljából): rétegenként zavart, zavartalan, illetve átlagolt zavart minták pl. 1-2 méterenként • árkok, aknák (letisztítások) a réteghatár vagy szerkezeti elem kimutatására

10. A földtani térképezés lépései 5. „In situ” mérések • geofizikai (elektromos, mérnökgeofizikai, gravitációs, mágneses, radar, szeizmikus, stb.) • vízföldtani (felszíni és felszínalatti vizek mennyiségének és minőségének mérése, fúrásban vízszintészlelés: esetenként / periodikusan / folyamatosan, szivattyúzás, visszatöltődés vizsgálat) • geotechnikai (inklinométer, süllyedés mérés, nyírókísérletek, stb.)

11. A földtani térképezés lépései 6. Anyagvizsgálatok • klasszikus földtani vizsgálatok: ásvány-kőzettan, őslénytani • talaj- és kőzetmechanikai vizsgálatok • vízkémiai és geokémiai (szerves, szervetlen, izotóp) • paleoökológiai (recens paleontológiai)

12. A földtani térképezés lépései 7. Térképszerkesztés és szöveges melléklet készítése: • a földtani felépítés és a geomorfológiai adottságokból adódó a hegyvidéki területekre 1:25.000-es, a síkvidékire 1:100.000-es méretarányban készülnek • klasszikus földtani térképek (észlelési, fedett és fedetlen földtani) • tematikus „alap”-térképek (talajtani, geomorfológiai, vízföldtani, mérnökgeológiai) • tematikus céltérképek (szintetizáló és analizáló változatok) • térképatlaszok • szöveg: észlelési magyarázó és szöveges jelentés

13. A térképszerkesztés elvi követelményei • lehetőleg azonos méretarány (de lehet eltérés is) • egységes szín- és jelkulcs • egységesített csatlakozások • ábrázolandó: minőség és mennyiség, ill. statika és dinamika • eszközök: pontszerű (jellel, diagrammal), felületi kiterjedéssel bíró jellel (lokalizálható paraméterek), színnel és egyéb kiegészítő jelekkel, stb. • binominális nomenklatúra használata (pl.: agyagos kőzetliszt = kövér agyag)

14. A térképezési munkálatok lezárása • Tájegységi térképek megszerkesztése • Tájegységi magyarázók, monográfiák elkészítése

15. Környezeti károk felmérése • Környezeti kárfelmérés: a talaj, talajvíz, levegőre terjed ki, a szennyeződés minőségét és elterjedését illetően • Auditálásvagy „átvilágítási folyamat”: a környezeti kárfelméréseken túl vizsgálja a kibocsátó és az okozott kár „ok–okozat” viszonyát, átvilágít minden egyes technológiai folyamatot és előírást ad a technológiai változtatásokra • Hatástanulmány, kockázatelemzés: a kárfelmérésen és auditáláson túl modellezéseket végez • Kármentesítés

16. A földtani szakirodalom elérhetősége • A Magyar Állami Földtani Intézet - Könyvtára (MÁFI, 1143 Budapest, Stefánia út 14.): magyar és idegen nyelveken nyomtatásban megjelent könyvek, monográfiák, folyóiratok és szakcikkek gyűjteménye, továbbá könyvtárközi kapcsolatok rokon szakmák könyvtáraival • A MÁFI Térképtára: topográfiai és nyomtatásban megjelent földtani térképek, változó méretarányban és tematikában

17. A földtani szakirodalom elérhetősége • A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – MBFH (1145 Budapest, Colombus u. 17-23.),Országos Földtani és Geofizikai Adattára (OFGA): kéziratos földtani és geofizikai jelentések, fúrások rétegsorai és anyagvizsgálati jegyzőkönyvei, továbbá az Építési és Geotechnikai Adattár (EGA, 1145 Budapest, Colombus u. 17-23): mérnökgeológiai fúrások és szakvélemények

18. A földtani szakirodalom elérhetősége • Magyarországon megjelenő fontosabb földtani témájú évkönyvek és folyóiratok: • MÁFI és MÁELGI éves jelentései • A MÁFI és a MÁELGI alkalmi kiadványai, évkönyvei • Földtani Kutatás, Földtani Közlöny, Acta Geologica Hungarica • Hidrológiai Közlöny, Hidrológiai Értesítő, Környezet és Fejlődés, stb. • Földgömb, Természet Világa, National Geographic angol és magyar nyelvű kiadásai