A környezetvédelmi termékjelzések használata az EU-ban

1. A környezetvédelmi termékjelzésekhasználata az EU-ban Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens

2. Szerepük, jelentőségük A környezetbarát minőség-tanúsító rendszerek elsősorban a gyártók, forgalmazók, szolgálta-tók részére nyújtanak segítséget és szakmai útmutatást ahhoz, hogy hatásos, érdemi intézkedéseket vezethessenek be a környezet védelme érdekében. Ezen kívül a környezeti címkék azt az informá-ciót sugallják a fogyasztóknak, hogy a termék kiváló minőségű, és a piacon jelentős környe-zeti előnnyel bír más termékekhez képest. Tehát a minősített termékek használatával a fogyasztók hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkentsék környezetünk szennyeződését.

3. A környezeti címkézés célja A környezettudatos vásárlói döntések meghozata-lához azonban sokszor hiányzik a megfelelő ismeretanyag, amelynek segítségével a vásárló a hasonló funkciót betöltő termékek vagy szolgáltatások közül az előnyösebb környezeti tulajdonságokkal rendelkezőt választhatja. A környezeti jelölések létrehozásának elsődleges célja a fogyasztók megfelelő, könnyen érthető és elérhető információkkal való ellátása. A környezeti címkék azt mutatják a fogyasztóknak, hogy a termék kiváló minőségű, és a piacon lévő átlagos termékekhez képest életciklusuk több szakaszában jelentős környezeti előnnyel rendelkeznek. Vagyis a jelzett termék használata elősegíti környezetünk szennyeződésének csökkentését.

4. A környezeti jelölések típusai • önkéntes és kötelező címkék (ISO, EMAS, GMO), • pozitív, negatív vagy semleges tartalmú jelek, • egy követelményen alapuló vagy életciklus elemzést igénylő minősítések (Energy Star), • termékre/szolgáltatásra vagy a gyártás/szolgáltatás folyamatára vonatkozó jelölések (ISO, EMAS), • fogyasztók vagy üzleti partnerek számára szánt jelölések (Környezeti jelentés), • első fél által kibocsátott vagy harmadik fél által igazolt minősítések, • államilag elismert, jogszabállyal létrehozott vagy a piac által szabályozott magán jelölési programok (Kiváló Magyar Élelmiszer).

5. A címkézés alapelvei, az ISO 14020 szabvány - 2003/393/EC • A címkék és nyilatkozatok legyenek pontosak, hitelesek, indokoltak és nem félrevezetők; • Ne okozzanak szükségtelen akadályt a nemzetközi kereskedelemben; • Alapjuk a legújabb, kellően megalapozott, pontos és reprodukálható tudományos módszerek legyenek; • Minden vonatkozó információt hozzáférhetővé kell tenni az érdekelt felek számára; • Figyelembe kell venni a termék életciklusát; • Ne gátolja az innovációt; • Minimális adminisztrációval járjon; • Az érdekelt felek szabad konzultációja után konszenzusra törekedve működtessék; • Hiteles információt szolgáltassanak a fogyasztóknak.

6. Környezeti követelmények mátrixa

7. Regionális környezeti címkéző programok “euro-Virág” Az Európai Unió környezeti címkéje. Alapítási éve: 1992 23 termékcsoportban 259 cég termékeit minősítették. “Északi Hattyú” Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország által közösen működtetett környezeti címke.1989-ben alapította az Északi Miniszterek Tanácsa.10 témakörbe sorolt 60 termékcsoportban több mint 1200 vállalat termékeit minősítettek.

8. Európai nemzeti környezeti címkéző programok Magyarország – Környezetbarát Termék 1994-ben alapította a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Szabályozza az 1995. évi LIII. törvény és a 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet. 2005. augusztusában 47 termékcsoportra volt kidolgozott követelményrendszer, 25 cég 319 terméke rendelkezett minősítéssel. Csehország - "Ekologicky Setrny Vyrobek"1994-ben alapították a 159/1993. IV. 7. számú kormányrendelet alapján.32 termékcsoportra dolgoztak ki követelményeket.73 cég 173 terméke nyerte el a minősítést.

9. Európai nemzeti környezeti címkéző programok Franciaország - 1992-ben alapították. 17 termékcsoportra dolgoztak ki követelményeket. A minősített termékek száma 10 termékcsoportban 93 vállalat, több mint 480 terméke. Svédország A Svéd Természetvédelmi Társaság 1987-ben indított mozgalma a tengeri élőlények védelmére, a papíripari kibocsátásokból származó tengeri klorid szennyezés csökkentésére. 1992-ben vezették be a vándor sólymot ábrázoló címkét. 7 termékcsoportban lehet rá pályázni. A minősítés célja a vízszennyezés csökkentése.

10. Európai nemzeti környezeti címkéző programok Németország – Kék Angyal Az első államilag elismert környezeti címke rendszer. Alapítva 1977-ben. 179 termékcsoportra van kidolgozott követelmény. 710 cég 3800 termékét minősítették. Horvátország - „Environmentally Label” 1993-ban alapították a Környezetvédelmi Törvény (Off. Gazette No. 82/94 128/99), Környezeti címke szabálykönyve (Off. Gazette No.64/96) alapján. 38 termékcsoportra dolgoztak ki követelményeket, 14 vállalat termékeit minősítették.

11. Amerikai és ázsiai nemzeti környezeti címkéző programok USA - Green Seal 1989-ben alapították a rendszert, működtetésére 1990-ben hoztak létre non-profit szervezetet. A rendszer az ISO 14024 szabványnak megfelelően működik. 32 termékcsoportra dolgoztak ki követelményeket. 132 cég közel 400 terméke/szolgáltatása nyerte el a minősítést. Sikeres termékcsoportok: idegenforgalmi szálláshelyek, tisztítószerek, festékek, papíripari termékek. Kína - „China Environmental Labelling” 1994-ben alapították. Az alapítás óta 2005 nyaráig 42 termékcsoportra dolgoztak ki követelményeket, 305 cég 1274 termékét minősítették.

12. Környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb címkék ENERGY STAR Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által alapított egy kritériumon (energiahatékonyság) alapuló környezeti védjegy 1992-ben létrehozva. Terméktípusonként meghatározott energia-felhasználási kritériumoknak kell megfelelni a jel viselési jogának elnyeréséhez. A nemzetközi “Energy Star” rendszerhez csatlakozott Ausztrália, Kanada, Japán Új-Zéland és az EU. Lehetőség van háztartások, irodaházak minősítésére is. Az EU öko-címke kritériumok energiafelhasználásra vonatkozó követelményeit összehangolják az Energy Star határértékekkel.

14. Környezetvédelemmel kapcsolatos egyéb címkék Kötelező energiacímke Az EU 22/75/EEC Tanácsi Irányelve alapján hűtőgépeken, mosó- és mosogatógépeken, vízmelegítőkön, tűzhelyeken, fényforrásokon és légkondicionálókon kötelezően feltüntetendő energiacímke.

15. A hulladékgazdálkodás jelzései A német csomagolás hulladékgazdálkodására vonatkozó jel. Jelentése: a jelet viselő termék gyártója/forgalmazója eleget tett szabályozó 1991-ben kiadott, majd 1998-ban módosított csomagolási rendelet alapján a cégre vonatkozó kötelezettségeknek, pl. úgy, hogy szerződést kötött egy megfelelő szervezettel (ilyen a Duales System Deutschland AG) hogy elvégezze a termékek csomagolásának visszagyűjtését, hasznosítását, ill. ártalmatlanítását. ÖKO-Pannon Kht. A magyar hulladékgazdálkodási törvényben foglalt gyártói hulladékgazdálkodási kötelezettségek együttes teljesítésére, 1996 végén létrehozott magyar szervezet.

16. GEN - Global Ecolabelling Network A GEN alapszabályában leszögezték (1994), hogy olyan tagszervezetek munkájának összehangolásával foglalkozik, amelyek egyetértenek azzal, hogy az „öko-címkézés”: Egy olyan önkéntes eljárás a termékek kedvező környezetvédelmi tulajdonsá-gainak tanúsítására és megjelölésére, amelyet az egész világon alkalmaznak. Az „öko-címke ”egy olyan jel, amely egy adott termék-csoporton belül életút-elemzéssel kidolgozott környezetvédelmi feltételek alapján előnyösen megkülönbözteti a környezetvédelmi tulajdonságaiban kedvezőbb termékeket. A gyártók vagy szolgáltatók által használt „zöld” szimbólumokkal vagy kijelentésekkel ellentétben az öko-címkét pártatlan harmadik fél adományozza olyan termékeknek, amelyek bizonyítottan megfelelnek a legfontosabb környezetvédelmi követelményeknek.

17. AZ EURÓPAI UNIÓ ÖKO-CÍMKE RENDSZERE - eurovirág Az Európai Unió által önállóan jegyzett környezetbarát védjegyet az „Euróvirát”-ot (a tagállamok számának megfelelő csillagvirág-szirommal) 1992-ben vezették be. Az EU területén használható logót az egyes nemzeti védjegyektől függetlenül, de egymást kiegészítő, bonyolult eljárás keretében az egyes országokban arra kijelölt hivatalos szervek adományozzák. Irányelveket eddig 15 termékcsoportra dolgoztak ki, kb. 250 termék nyerte el a minősítést.

18. Az Uniós öko-címke odaítélésének folyamata • A gyártók, szolgáltatók, forgalmazók, importőrök benyújtják a pályázatot a Társasághoz; • A Társaság értékeli a beadott dokumentumok, tanúsítványok alapján a termék kritériumoknak való megfelelését, és írásos döntési javaslatot készít a Minisztérium részére; • A Minisztérium dönt a pályázat elfogadásáról és a „Virág” odaítéléséről; • A Minisztérium pozitív döntése esetén a Társaság értesítést küld az Európai Unió Öko-címke Bizottságnak (EUEB-nek), szerződést köt a pályázóval, és a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi az öko-címke használat elnyerését.

19. Köszönöm a figyelmet! fogarassy.csaba@gtk.szie.hu