A növényi szövetek

1. A növényi szövetek

2. Szövet = azonos felépítésű, azonos működést végző, és ezért egymáshoz hasonló alakú sejtek összessége • Növényi szövetek csoportjai: • Osztódó szövetek • Állandósult szövetek • Bőrszövet • Szállítószövet • Alapszövet

3. Az osztódó szövetek (merisztémák) • Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy • A növény egész életében megőrzik osztódóképességüket • Az állandósult szöveteket hozzák létre • Találhatóak: • hajtáscsúcsban

4. Gyökércsúcsban • Kambium vagy oldalmerisztéma • Köztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák

5. A szállítószövetek • A növényekben az anyagszállítás kétirányú: • Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagok • Levéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot • Alkotórészei: • Farész: víz, szervetlen anyagok • Háncsrész: kész szerves anyagot

6. A farész (xylem) • Alkotórészei: • Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek; egymás feletti végeik ferdék • Vízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek • Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé • A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás

7. A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak Kambium és farész

8. A háncsrész (phloem) • Alkotórészei: • Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő sejtek; • Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak • Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész • Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak

9. A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak • Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne • Pl: gyökérben • Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benne • Kollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész • Kétszikűek szárában

10. Kollaterális zárt: farész + háncsrész • Egyszikűek szárában, • zsúrlókban, • levelekben • Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik • Páfrányok gyöktörzsében • Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el • Korpafüvek szárában

11. Az alapszövetek • A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet • Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok • Változatos működésű • Típusai: • Táplálékkészítő • Raktározó • Víztartó • Átszellőztető • Mechanikai • Kiválasztó és váladéktartó

12. Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet: • Sejtjeiben sok színtest • Fotoszintetizál • Lehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésű • Főként lomblevelekben található • Raktározó alapszövet: • Tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktároz • Fénytől elzárt növényi részekben – mag, gumó, gyökér - gyakori • Víztartó alapszövet: • Vizet raktároz, sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag található • Pozsgás növények szárában, levelében

13. Átszellőztető alapszövet • Sok a sejtközötti járat, gázcserét szolgálja • Vízi és mocsári növények szárában, levelében • Szilárdító alapszövet • Hajtás szilárdítását végzik • Állhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima • Pl: len • Vagy apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima • Pl: levendula • Kiválasztó alapszövet • Feleslegessé vált anyagokat választja ki és tárolja • Pl: illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok