1 / 19

SZABÁLYOZÁS ÉLETTANA

SZABÁLYOZÁS ÉLETTANA. Alapfogalmak, alapjelenségek. A szervezet felépítése. sejt ( cellula , cytos ) : az élő szervezet azon legkisebb egy-sége , mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik (mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik, szaporodik)

alva
Download Presentation

SZABÁLYOZÁS ÉLETTANA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZABÁLYOZÁS ÉLETTANA Alapfogalmak, alapjelenségek

  2. A szervezetfelépítése sejt (cellula, cytos): az élő szervezet azon legkisebb egy-sége, mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik (mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik, szaporodik) szövet: hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessé-ge (hám-, kötő- és támasztó-, izom-, idegszövet) szerv: különböző szövetekből felépülő, egy vagy több meg-határozott funkciót ellátó egység (a legtöbb szervben mind a 4 szövettípus megtalálható, de azok aránya az egyes szervekben eltérő) szervrendszer: alapvető, fő életműködés ellátására szerve-ződött különböző szervek összessége szervezet: a szervrendszerek összessége Dr. Mándi Barnabás

  3. sejtszövetszervszervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: • határoló rendszer • alapállomány • energiaátalakító és • információhordozó rendszer

  4. sejtalkotók sejthártya (membran): • környezettől elhatároló és összekötő funkció • fehérjék és lipidek alkotják: a kettős lipidréteget kívül és belül feh-érje borítja  a lipoproteid rétegen keresztül folyik a sejt anyagfor-galma • 5-10nm (nm=10-9m) vastagságú kettős foszfatid molekula réteg • bizonyos anyagokat ezen a membranon átereszt, féligáteresztő (semipermeabilis) • válogat, hogy milyen anyagokat enged át (szelektív permeabilitás) • a membranon az 1nm-nél kisebb részecskék passzív transzporttal (diff.) jutnak át (H2O, CO2, O2, monoszacharidok, aminosavak) • a nagyobb molekulák aktív transzporttal • a membranba ágyazódva fehérjéket találunk: transzport-, marker- (jelölő), receptorfehérjék

  5. endoplazmatikusretikulum: • a sejt belsejében található hártya • a sejt belsejében felszínt képez a különböző biokémi-ai folyamatokhoz • 2 típusa van: sima felszínű ER (SER) és a durva fel-színű ER (DER vagy RER) • SER feladata: lipidek szintézise, anyagátalakítás • a májban sok SER a méregtelenítés miatt (anyagok vízoldékonnyá tétele  vizelettel ürül) • a membránt a rajta lévő riboszómák teszik szemcsé-zetté (riboszóma: a fehérjeszintézis helye) • a készülő polipeptidlánc a DER-ban nyeri el végső formáját, a rá jellemző térszerkezetet • sejtosztódás során az ER-ból képződik újra a sejt-maghártya

  6. riboszóma: • a fehérjeszintézis helye • a legkisebb sejtalkotó • a citoplazmában szabadon vagy ER-hoz kötötten he-lyezkedik el Golgi-apparátus: • 3-10 egymás felett elhelyezkedő lapos, korong alakú „zsák” • szélükön hólyagocskák • kapcsolatot teremt a sejthártya és az ER között • a sejtből kiürítendő anyagokat sejthártyába csoma-golja • szintetizálja a membránalkotók egy részét • a becsomagolt anyagot töményíti, válogatja • a kész hólyagocskákat megfelelő helyre küldi

  7. lizoszóma: • bontóenzimmel telt hólyagocskák • DER termeli a bontóenzimeket • lizoszómával csak hártyával körülvett anyagot lehet bontani • kémhatásuk savas (kb. pH5) • a sejt halála után a saját lebontásban is szerepe van (autolízis)

  8. mikrotubulusok, mikrofilamentumok: • a tubulin fehérjékből 25nm átmérőjű csövek jönnek létre (mikrotubulusok) • sejtosztódás során húzófonalakat alkotnak és moz-gatják a kromoszómákat • aktinmolekulákból 6nm átmérőjű fonalak képződnek (mikrofilamentumok) • segítik a sejt mozgását

  9. mitokondrium: • minden eukarióta sejtre jellemző • hosszúkás fonalas vagy gömbölyded alakú • néhány mikrométeres • felszíne sima, belül erősen redőzött • (kezdetben – a törzsfejlődés kezdetén – önálló élőlé-nyek lehettek  bekebelezés  szimbiózis) • számuk a sejt működési állapotától függ  önállóan, a sejt osztódása nélkül is képes osztódni • a lebontó folyamatok végső szakasza folyik itt: citromsavciklus, terminális oxidáció  ATP termelés (energia termelés)

  10. sejtmag (nucleus): • kívülről sejtmaghártya borítja • a maghártyán pórusok vannak • a sejtmagban kromatinállomány van (DNS fehérjék-re csavarodva) • magnedv: ionok, kis szerves molekulák és szabályo-zó fehérjék vizes oldata • sejtmagvacska (nucleolus): a mag azon sötétebb te-rülete, amely azokat a DNS-szakaszokat tartalmaz-za, melyek a rRNS és riboszómafehérjék utasításait hordozzák • a magvacska a riboszómakészítés helye • a kész riboszóma alegységek a sejtmag pórusain ke-resztül távoznak

  11. Transzportfolyamatok passzív transzport: nem igényel energiát két jelenség: diffúzió, ozmózis diffúzió: alapja az oldott és gáznemű anyagok mozgása, melynek révén igyekeznek arányosan kitölteni a rendelkezésükre álló teret ha koncentrációjuk nem egyenletes  a molekulák a na- gyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú felé áramlanak (szabadon diffundálnak) a koncentráció-grádi-ensnek megfelelően

  12. ozmózis: ha a részecskék mozgását akadályozzuk (pl. féligáteresztő hártya választja el az oldatot a tiszta oldószertől, vagy egy hígabb oldattól), akkor csak a kisebb méretű részecs- kék –az oldószer molekulák– képesek a féligáteresztő ré- tegen átjutni, a nagy átmérőjű részecskék nem. Ennek az a következménye, hogy a töményebb oldat térfogata nö-vekszik, a hígabb oldaté pedig csökken. A jelenség addig tart, amíg a két oldat koncentrációja ki nem egyenlítődik. az oldat folyadékszintje emelkedik, a koncent-rációja csökken a nagyobb koncentrációjú oldat „felhígul”, térfogata megnő

  13. ozmózis: az emberi szövetek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli, és a szervezet igyekszik ezt állandó értéken tartani (homeosztázis) rugalmas sejthártya  duzzadás, zsugorodás sejt hypotoniás oldatba  megduzzad a beáramló víztől sejt hypertoniás oldatba  a sejt vizet veszít, zsugorodik (sós étel után szomjúság) az emberi szervezet sejtjeinek oldatai a 0,9% (n/n) NaCl- oldattal (fiziológiás sóoldat) azonos ozmózisnyomásúak (izotóniás oldatok) haemodialízis!

  14. aktív transzport: aktív sejtműködést, energiát igényelnek a sejtek, szövetek életműködéseinek fenntartásához a különböző ionok, molekulák olyan eloszlására van szükség, melyek különböz-nek az élettelen rendszerektől  ezért olyan biológiai mechaniz-musokra van szükség, melyek fenntartják az élet számára opti-mális arányokat jellemzője, hogy a koncentráció-grádienssel szemben történik az anyagszállítás Na-K-pumpa: Na+ koncentrációja sejten belül: 20mmol/l Na+ koncentrációja sejten kívül: 145mmol/l (Na+extracelluláris ion) K+intracelluláris ion: sejten belül 40x több, mint kívül az egyensúly fenntartásához mindkét iont a koncentráció- grádienssel szemben kell mozgatni: Na+ ki, K+ be vékonybél, vese

  15. facilitált diffúzió: átmenet az aktív és a passzív folyamatok között az anyagvándorlás a koncentráció-grádinsnek megfelelően megy végbe (mint a passzív transzportnál), de lényegesen gyorsabban, mint azt a fizikai-kémiai törvényszerűségek indokolnák energiaigényes folyamat

  16. Nyugalmi potenciál alapjelenség, a nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala közti feszültségkülönbség  membránpotenciál a feszültségkülönbség 20-100 mV (sejt belseje negatív, felszíne pozitív) elsősorban K+-potenciál (K+intracelluláris ion: sejten belül 40x több, mint kívül) a sejt belsejében lévő negatív töltésű fehérjeionok gátolják a K+ ionok kiáramlását minden ionra kétféle potenciál hat: elektromos és kémiai potenci-ál a kémiai potenciál általában ellentétes az elektromossal  nyuga-lomban az elektrokémiai potenciál egyensúlyban van

  17. Akciós potenciál ingerület: inger hatására bekövetkező jellegzetes folyamat, a nyugalom-mal ellentétes állapot az ideg- és izomsejtek membránja ingerületben depolarizálódik (vagyis a nyugalmi potenciál csökken vagy megszűnik vagy ellenkező előjellel polarizálódik) az ideg- vagy izomroston a depolarizáció hullámszerűen terjed  az ez-zel kapcsolatos feszültségingadozás az akciós potenciál a depolarizáció idején Na+ ionok lépnek a sejt belsejébe a repolarizációbana membrán Na+permeabilitása visszaáll, a K+perme-abilitás fokozódik küszöb erősségű az az inger, melynél a membránon keresztüli Na+-veze-tő képesség annyira megnő, hogy akciós potenciál keletkezik küszöbinger (reobázis) maximális választ eredményez: ha a Na+ ionok kellő mennyiségben jutnak a sejtbe, maximális hatást váltanak ki (létrejön az ingerület, tapasztaljuk az akciós potenciált) ha ennél kevesebb ion jut a sejtbe, nem jön létre ingerület, nincs akciós potenciál „minden vagy semmi” törvény

  18. Refrakter szak ha az akciós potenciál időtartama alatt éri újabb inger az ideg- vagy i-zomszövetet, ez az újabb inger hatástalan lesz  a sejt refrakterstá-diumba kerül, időlegesen nem ingerelhető az ingerületi folyamat vége felé szupermaximális ingerekkel bizonyos vá-lasz már elérhető  ez alapján abszolút és relatív refrakter szakaszt különböztetünk meg kihasználási idő: egy inger alkalmazásától az észlelt válaszig eltelt idő (ha nő az inger erőssége, ez az idő csökken) kronaxia: a kétszeres küszöbinger-erősséghez (kétszeres reobázis) tarto-zó kihasználási idő ingerületvezetés: az inger által keltett akciós potenciál az ideg- vagy izomrostban továbbterjed  a nyugalomban lévő sejtmembránt a szomszédos membrán depolarizációja ingerületbe hozza az ingerület kiindulópontja felé (visszafelé) nem terjed, mert az még refrakter szakban van az „új hely” ingerületekor az igerületátvitel egyirányú folyamat  egy preszinaptikus potenciál csak egy posztszinaptikus potenciált válthat ki az ingerület terjedési sebessége a sejten belüli ellenállástól függ: minél vastagabb az ideg- vagy izomrost, annál gyorsabban terjed az ingerü-let

More Related